33. Közbeszerzési Levelek / 2005. szeptember 12.
TARTALOM

Egyszerű közbeszerzési eljárásban (nemzeti értékhatár felét meg nem haladó értékben) az ajánlatkérő által meghívott cégek pályázatának beérkezése után vált ismertté az ajánlatkérő számára az a körülmény, hogy az egyik cég a másik felett döntő befolyással bír, illetve ügyvezetői azonosak (cégkivonat szerint). Ütközik-e ez a Kbt. valamely elvébe vagy rendelkezésébe? Ha igen, mi a helyes eljárás ebben az esetben (az ajánlatkérő részéről)?

Ha az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előírta, hogy az ajánlatot oly módon kell öszszefűzni, hogy az a lapok kicserélését ne tegye lehetővé, és az ajánlattevő ennek nem tett eleget, akkor hiánypótlásra előírható-e ez a hiányosság, vagy az egész ajánlatot kell-e pótoltatni?

Villamoshálózat-korszerűsítésnél azokat az egyéb villamos berendezés szerelésével, javításával kapcsolatos költségeket egybe kell-e számítani, amelyek egymástól függetlenek? A projekt önmagában nettó értékben nem éri el a 2 000 000 forintos értékhatárt.

A dokumentáció tényleges ára meghatározható-e a beruházási, közbeszerzési érték százalékában, illetve a gyakorlatban hogyan határozható meg az ellenérték?

Általános iskola esetében a kötelező eszközök beszerzésére fordítható keret meghaladja a 4 millió forintot. Egyedileg viszont a 100 forintos tételtől a 200 ezer forintos tételig több száz terméket tartalmaz a beszerzési kör, a beszerzéseket a különböző helyeken és különböző forgalmazótól lehet eszközölni. Hogyan kell eljárni, vonatkozik ezekre a Kbt.?

Jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőnek lehetővé teszi a dokumentáció megtekintését annak megvétele előtt?

Mikrobuszt szeretnénk beszerezni 7500000 Ft értékben. Egyszerű közbeszerzési felhívásnál mi választhatjuk ki a három ajánlatkérőt? Az ajánlati felhívásban hány napos beadási határidőt kell megjelölni?

Korábban már értelmezett dokumentációs részt, jogokat újraértelmezni lehet-e szűkebb módon? Például "felújítás" – értelmeztük – visszaléptek (konyha és étterem üzemeltetése kiírásban)?

Milyen – elsősorban gyakorlati – szempontokat kell figyelembe venni a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő felvétel iránti kérelem kitöltésekor?

Megyei központi közhatalmi tevékenységet végző hivatal vagyunk (minden városban van hivatalunk), és a takarítási szolgáltatást két éve megpályáztattuk. A pályázat alapján az összes hivatalnak egy takarítócég végzi a szolgáltatást. Eddig a munkájukkal meg vagyunk elégedve. Kérdésünk, hogy minden évben kell-e hirdetni, pályázatot kell-e kiírni a szolgáltatás elvégzésére?

Elvi építési engedéllyel rendelkező épületre kiírok közbeszerzést a továbbtervezésre és az épület kulcsrakész megvalósítására. A nyertes pályázónak az építési engedélyt is meg kell szereznie. Az engedélyezési eljárás valamilyen okból kifolyólag elhúzódik – amely nem a pályázó hibája –, ezért a vállalt befejezési határidőt nem lehet tartani. Lehet-e ebben az esetben a szerződést módosítani, és ha igen, akkor milyen hivatkozással?

Megyei központi közhatalmi tevékenységet végző hivatal vagyunk, környezetbarát papírból készült borítékot használunk, de ez nincs bent a közbeszerzésben. Az árfekvése kedvezőbb (olcsóbb), mint a nem környezetbarát terméké. Mi a teendőnk és a helyes eljárási mód?

Előfordulhat-e eltérés az interneten található, illetve a papírra nyomott Közbeszerzési Értesítő tartalma között? Ha igen, melyik az irányadó? Mekkora az időbeli csúszás a kettő között?

Hogyan "hiánypótolható" az a hiba, ha az ajánlatot nem az ajánlatkérő által meghatározott sorrendben állítja össze az ajánlattevő? Vagy ha a csomagoláson nem a kért felirat található? (Csomagolja be újra?) Érvényteleníthető az ajánlat ezekben az esetekben?

Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező ajánlattevő nem tesz eleget a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének, és ezáltal az ajánlatkérő csak a Döntőbizottságtól értesül (napokkal később) a jogorvoslati eljárás megindításáról? (Különösen fontos ez akkor, amikor az eredményhirdetés után a szerződéskötés a nyolcadik napon megtörténik.)

Egyszerű – árubeszerzésre irányuló – közbeszerzési eljárásban lehetőség volt részajánlat tételére. Társaságunk a teljes termékkörre nyújtotta be ajánlatát, azonban csak bizonyos csoportok vonatkozásában nyilvánította nyertesnek az ajánlattevő. Megtagadhatjuk-e a szerződés megkötését erre hivatkozással?

A Kbt. V. fejezete szerinti kitételben a VII. fejezet szerintiek kivételt jelentenek-e? Ha nem, hol van ez szabályozva?

Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé értékhatár nélkül?

Az igazolásoknak eredetinek vagy közjegyző által hitelesítettnek kell-e lenniük, vagy csak akkor, ha erre az ajánlatkérő konkrét utalást tesz (például felelős műszaki vezetői igazolás, referencialevél, mérleg stb.)?

Az ajánlatkérő a felhívásban nem írta elő, hogy az általa becsatolni kért cégkivonatok milyen "frissek" legyenek. A gyakorlatban ilyenkor mi az elfogadott?

A Magyar Közlöny idei 7. számában jelent meg a Kormány 10/2005. (I. 19.) Korm. rendelete a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerzőszervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosításáról. A módosítás 4. §-a kiegészíti az eredeti rendelet 7. §-át azzal, hogy "Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet a kiemelt termékek közbeszerzését a Kbt. szabályaival összhangban saját hatáskörben is megvalósíthatja, ha..." "d) a keretszerződésben meghatározott és az egyéb (például azonos szolgáltatási) feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tud beszerezni". Mivel a rendelet I. számú mellékletében, az országosan kiemelt termékek jegyzékében szereplő termékek közül helyben több termékre – például irodai papíráruk stb. – kaptunk pályázat meghirdetése nélkül jelentősen olcsóbb ajánlatot, felmerült ezen cikkekre vonatkozóan a módosított rendelet 7. §-ának d) pontja szerint helyi pályáztatás lebonyolítása. Kérem ezért állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a hivatkozott kormányrendelet szellemében milyen feltételek fennállása esetén valósítható meg az országosan kiemelt termékekre vonatkozó helyi beszerzés?

A fővállalkozó sok esetben biztosítja az építőanyagot, ezért az alvállalkozóval csak a munkára (díjra) köt szerződést. Ekkor hogyan számítandó az alvállalkozói százalék?

Hallottuk, hogy közbeszerzési eljárásban lehetőség van együttes igazolás benyújtására. Mit jelent ez, és kedvezőbb-e, ha ezt igényeljük?

Ügyvéd elláthat-e közbeszerzési ügyben békéltetői tevékenységet?

Jogorvoslati kérelemmel éltünk a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, és mivel határozatával nem értettünk egyet, az ügyet a bíróságon folytattuk. A bíróság ügyünket végzéssel, számunkra kedvezőtlenül – bírálta el. Van-e lehetőségünk további felülvizsgálatra?