40. Közbeszerzési Levelek / 2006. február 6.
TARTALOM

Egy szervezeten belül meghirdetett eljárások során a pályázatok dokumentumokkal kapcsolatos elvárásai között eltérések voltak. Egyik pályázatban elfogadták, a másikban nem, ugyanazt a szövegezést. Megfelel-e ez az eljárás a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek?

Ajánlattevők vagyunk, és rendszeresen előfordul, hogy a tendereztetők nem jelölik meg a felhívásban, mit értenek másolati példányon, egyszerű vagy hitelesített másolatot. Jogszerű-e így a kiírás?

A szakmai táblázatban a megnevezés elírása a kiírt megnevezéshez képest kizáró okként működik-e?

Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?

Hogyan kell dokumentálni a közbeszerzési eljárásban a felújítási munkákat?

Hogyan alakul a megrendelő kártérítési felelőssége akkor, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben foglaltak a megrendelő anyavállalata hibájából hiúsultak meg?

Lehet-e olyan referenciát pótoltatni, amely nem felel meg a kiírásnak, például olyan feltételezéssel, hogy az értéket esetleg elgépelték? Ha nem biztosítjuk a hiánypótlás lehetőségét, sikerrel támadhatják-e meg az eljárást az érintettek, illetve – mivel a hiánypótlási eljárás "időkiesést" okoz – célszerű-e "értelmetlensége" ellenére is biztosítani azt?

Egyszerűsített eljárásban milyen alkalmassági feltételek támaszthatók a pályázókkal szemben?

Abban az esetben, ha egy közbeszerzési eljárásnál egyetlen, fő értékelési szempont van (beszerzési ár), és például egy árubeszerzésnél és a nyertes ajánlatok közül kettő, akár három ajánlat is minden szempontból azonos árat ad meg ajánlatában, nehéz a döntés. Ez az eset különösen akkor problémás, ha például 4-5 részajánlati szempont szerepel különféle súlyszámokkal, és a nyertesnek kihirdethető ajánlattevő mellett még egy olyan ajánlati anyagot is találunk, ahol minden részértékelési szempontra tett ajánlat megegyezik. Például az ár mellett a szállítási határidő, rendeléspontosítás határideje, helyszínre szállítás gyakorisága, illetve annak időponti megjelölése is okozott már nehézséget. Milyen szempontok szerint kell dönteni?

Az elkésett ajánlatot át kell-e venni, meg kell-e őrizni? Az elkésett ajánlatot benyújtó ajánlattevőknek kell-e küldeni bontási jegyzőkönyvet, illetőleg összegezést?

Ha nem érkezett be három ajánlat, akkor a második felhívás során felhasználhatók-e a korábbi ajánlatban benyújtott igazolások, ha egyébként nincs lehetőség a korábbi ajánlat fenntartására, mert megváltoztak a felhívás feltételei?

A műszaki dokumentáció összeállításánál hogyan érvényesül az egyenértékűség elve? Kell-e műszaki leírás?

Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?

Hol lehet felelősségbiztosítást kötni a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak? (Úgy tudom, nem minden biztosító kínál hasonlót.)

A Kbt. megjelenése előtt létrejött szolgáltatási szerződésre milyen hatással van a Kbt. abban az esetben, ha az határozatlan idejű és egyfajta teljesítéssel arányos, de ugyanakkor az értékhatárt meghaladja?

Kiket kell nemzeti elbánásban részesítenie a hazai ajánlatkérőnek?