×

72. Közbeszerzési Levelek / 2007. december 17.
TARTALOM

     
1469. kérdés  
Látnak-e arra lehetőséget a gyakorlatban, hogy egy adott közbeszerzési eljárásba becsatolandó, az ajánlattevőtől származó valamennyi nyilatkozatot egy okiratba foglaltan nyújtsa be az ajánlattevő?
Kapcsolódó címkék:  
1470. kérdés  
Nem tervezi-e a jogalkotó a nyílt eljárás időintervallumainak csökkentését? (Véleményünk szerint az eljárás időtartama indokolatlanul hosszú.) A közbeszerzések átláthatósága, az esélyegyenlőség és a nyilvánosság biztosítása érdekében nem lenne-e célszerű a határidők lerövidítése abból a célból, hogy minél több ajánlatkérő válassza ezt az eljárásfajtát?
Kapcsolódó címke:
1471. kérdés  
A Kbt. értelmében igazolásnak minősül-e a cégkivonat, és az aláírási címpéldány? Véleményünk szerint igen, viszont az ajánlatkérő válaszában közöltek szerint nem.
Kapcsolódó címkék:  
1472. kérdés  
Közbeszerzési eljárás során 12 havi ártartással került sor szerződéskötésre élelmiszerek szállítása tárgyában. A szerződés ideje alatt – a rendkívüli időjárási viszonyok miatt –, az élelmiszerpiacon kialakult helyzet következtében a szállítók beszerzési árai az inflációs rátát jelentős mértékben meghaladó módon megemelkedtek. A megemelkedett beszerzési árak meghaladják a közbeszerzési szerződésben rögzített eladási árakat, és így az 1993. évi XVI. törvény 29. §-ának 4. pontjával ellentétes helyzet állt elő. Az Agrárpiaci Rendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek betartása érdekében, a rendkívüli időjárás következtében kialakult piaci helyzetre történő hivatkozással, lehetséges-e a Kbt. 303. §-ára alapozva a szerződéses árak módosítása?
Kapcsolódó címke:
1473. kérdés  
A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor a Döntőbizottság – jogorvoslat esetén – megtiltja a szerződéskötést?
Kapcsolódó címke:
1474. kérdés  
A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlattétel feltételét képező dokumentáció másra nem ruházható át, és az nem is publikálható. Jogszerű-e ez a megkötés, és mi értendő a második tilalom alatt?
Kapcsolódó címke:
1475. kérdés  
A jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság felhívta az érdekelteket iratcsatolásra, nyilatkozattételre stb. Vajon jogszerű-e, ha a Döntőbizottság a határidőt úgy jelöli meg, hogy az eljárási cselekményeket "azonnal" kell teljesíteni az érdekelteknek, és mi a szankciója a határidő túllépésének általában, illetve az előzőek szerinti megjelölés esetén hogyan állapítható meg (mihez képest) a határidő túllépése?
Kapcsolódó címkék:  
1476. kérdés  
Amennyiben az ajánlatkérő nem rendelkezik az előzményi terv (elvi építési engedélyes terv) szabad felhasználásának jogával, akkor a szerzői jog a közbeszerzési törvény által definiált kizárólagos jognak minősül-e, amelyre való hivatkozással az ajánlatkérő jogosult-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni?
Kapcsolódó címke:
1477. kérdés  
Az ajánlati felhívás pontosan meghatározott végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakember részvételét írja elő a projektben. Az ajánlatkérő kéri csatolni a szakember önéletrajzát és a diplomamásolatát. Kérdésünk a következő lenne: Megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott szakembert is megfelelő bemutatni? Elegendő-e a megbízott szakember nyilatkozata (a diplomamásolata és az önéletrajza mellett), hogy részt kíván venni a projektben, avagy erőforrást biztosító szervezetként kell feltüntetni azt a vállalkozást, ahol egyébként a szakembert munkaviszonyban foglalkoztatják?
Kapcsolódó címkék:    
1478. kérdés  
Milyen következményekkel jár, ha a Kbt. szerinti támogató szervezet az eredményhirdetés után, de még a szerződéskötés előtt írásban az ajánlatkérőnél visszavonja a támogatását? Milyen következménye van, ha ezt már a szerződéskötés után teszi meg?
Kapcsolódó címke:
1479. kérdés  
A Kbt. 71. és 105. §-a alapján az ajánlattevőnek/jelentkezőnek nyilatkoznia kell harmadik személy és alvállalkozók témakörben. Kérdésem, ha egy ajánlattevő 10 százalék feletti alvállalkozót von be a teljesítésbe, és nyilatkozik a 10 százalék alatti alvállalkozók kizáró okai tekintetében, akkor a harmadik személlyel kapcsolatban mit kell nyilatkoznia? A 10 százalék feletti alvállalkozó által ellátandó tevékenységet is le kell nyilatkozni az ún. harmadik személyes nyilatkozatnál?
Kapcsolódó címkék:  
1480. kérdés  
Milyen szabályok, illetve korlátok vonatkoznak arra az esetre, ha a közbeszerzési eljárás kötelezettje a jogosult részéről fizetendő ellenszolgáltatást (követelésállományt) engedményezni, illetve faktorálni kívánja? Annak ellenére, hogy a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályai szerint a kötelezettet csak értesíteni szükséges, tekinthető-e a faktorálás szerződésmódosításnak?
Kapcsolódó címke:
1481. kérdés  
Szerepeltethető-e az eho összege az egyéb költségek részben az ajánlatban? További kérdésünk, hogy az egyéb költségek között milyen ráfordítások tüntethetők fel ajánlattevői költségként?
Kapcsolódó címkék:  
1482. kérdés  
Az ajánlatkérő két alkalommal meghosszabbította a kiegészítő tájékoztatásra a Kbt.-ben megadott határidőt arra hivatkozással, hogy olyan sok kérdés érkezett az ajánlattevők részéről, amelyek korrekt megválaszolására a törvény adta határidőben nem lett volna lehetősége. Jogszerű-e ez az eljárás, illetve ha nem, akkor milyen jogkövetkezményeket von maga után?
Kapcsolódó címkék:  
1483. kérdés  
A helyben központosított közbeszerzésben a hibásan, késedelmesen vagy egyéb okból nem szerződésszerűen teljesítő nyertes ajánlattevővel szemben érvényesíthetnek-e közvetlenül igényt az egyes ajánlatkérők, vagyis azok a szervezetek, amelyek részére a teljesítés történik, avagy erre csupán a központi ajánlatkérő (ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet) jogosult? Ha tehát adott esetben polgári jogi alapon álló igénye merül fel valamely "háttér-ajánlatkérőnek", akkor eljárásjogi szempontból milyen szabályok szerint léphet fel, és ennek során milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek?
1484. kérdés  
Van egy nyílt közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosít. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására az ajánlattal azonos nagyságrendű referenciát kérnek. A benyújtott ajánlatban csatolt referenciák az ajánlatkérő véleménye szerint nem teljesítik ezt a feltételt, mert a referenciák tartalma nem egyértelmű, ezért pontosítást kérnek a hiánypótlás keretében. Kérdésem, hogy a pontosítás megadása mellett benyújtható-e további, a feltételeknek szintén megfelelő referencia?
Kapcsolódó címkék:  
1485. kérdés  
Az ajánlattevő az egyik bírálati szempontra negatív értéket adott, azaz a szállítás díját a beszerzési tárgy értékének százalékában határozta meg, pontosabban, negatív érték esetében kevesebbet kell fizetni a szállítás igénybevétele esetén. Ez megengedhető-e, ha a szállítási díj is bírálati szempont volt?
Kapcsolódó címke:
1486. kérdés  
Kötelezhet-e engem – mint ajánlatkérőt – iratbetekintésre az ajánlattevő?
Kapcsolódó címke:
1487. kérdés  
Köteles vagyok-e a vagyonőr céggel kötött szerződés minden elemét nyilvánosságra hozni, amikor alapvető vagyonbiztonsággal kapcsolatos elemeket tartalmaz? Ezek üzleti titok tárgyát nem képezik, hiszen a dokumentációban is szerepeltek.
Kapcsolódó címkék: