×

81. Közbeszerzési Levelek / 2008. június 23.
TARTALOM

     
1629. kérdés  
Az eljárásban 150 millió forint becsült értékű árubeszerzés történt. Először a keretmegállapodásos partnerek között volt cégünk, majd az összegezést az ajánlatkérő kijavította, és a hármas keretszámba nem kerültünk be. Az Értesítőben megjelent a felhívás, de abban nem szerepelt a hármas keretszám, bár a kiíró honlapján lévő verzióban valóban benne van a keretszám is. Melyik az irányadó?
Kapcsolódó címke:
1630. kérdés  
A felhívásban az ajánlatkérő rögzítette, hogy a késedelmi kötbér tekintetében legfeljebb napi milyen százalékos mértékben veszi figyelembe az ajánlatokat. Az elbírálás szempontjainál ezzel kapcsolatban azt a tájékoztatást adta, hogy amennyiben az ajánlat nem éri el a kötbér minimális mértékét, ez az ajánlat teljes érvénytelenségét eredményezi. A Kbt. szerint törvényes (jogszerű) az ajánlatkérő ismertetett eljárása?
Kapcsolódó címkék:  
1631. kérdés  
Van-e lehetőség a dokumentáció módosítására? Ha igen, milyen határidővel és tartalommal?
Kapcsolódó címke:
1632. kérdés  
Cégünk építési beruházások terén, ajánlattevőként több mint egy évtizede jelen van a közbeszerzési piacon. Az ajánlatkérőknek építési beruházások esetén, a műszaki-szakmai alkalmasság igazolását a Kbt. 67. §-ának (2) bekezdése alapján kell előírnia. Tárgyi törvényi szakasz e) pontja alapján a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek képzettségének ismertetésekor az épületgépész és a villanyszerelő felelős műszaki vezető vonatkozásában egyre gyakrabban fordul elő, hogy kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek megjelölését írják elő. A felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultságot, így a névjegyzék vezetését, illetve a névjegyzékbe vételt a 244/2006. Korm. rendelet szabályozza. A 244/2006. Korm. rendelet 1. melléklet I. rész 5. és 6. szakaszai – ezek vonatkoznak az épületgépész, illetve a villanyszerelő felelős műszaki vezetőre –, cb) és cc) pontjai szerint középfokú szakmai végzettség vagy mestervizsga megléte és az előírt szakmai gyakorlati idő megléte esetén nem névjegyzékbe vételi követelmény a felsőfokú végzettség. Kérdésünk ezek után, hogy a kizárólag felsőfokú végzettségű felelős műszaki vezető megjelölésének előírása nem sérti-e a Kbt.-nek az 1. § (2) bekezdésében megfogalmazott, az eljárásokban az ajánlatkérőket az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítására kötelező alapelvét?
Kapcsolódó címkék:    
1633. kérdés  
Az önkormányzat által beadott, KEOP 1.2.0. szennyvízelvezetés és -tisztítás projekt pályázat része volt az általunk mint tervező által korábban elkészített engedélyezési terv. A tervezési szerződést a 2003. évi CXXIX. törvény hatálybalépése előtt kötötték a felek. A tervezési szerződés tárgya: szennyvízelvezetés- és szennyvíztisztítás-engedélyezési és -kiviteli tervek készítése. Kérdésünk: az ajánlatkérőnek a pályázat jelen szakaszában készítendő kiviteli terv készítésére hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia? Kérdés továbbá, hogy a tenderdokumentációt a tervezési szerződés szerinti tervező cég elkészítheti-e, amennyiben a szerzői jog rögzítve van az előzőekben említett és jelenleg is hatályos tervezési szerződésben?
1634. kérdés  
Alkalmatlanná nyilvánítható-e az ajánlattevő (illetve 10 százalék feletti alvállalkozója) arra hivatkozással, hogy az ajánlattétel évét megelőző két évben – külön-külön – nem rendelkezett legalább nettó – áfa nélküli – 1 milliárd forint árbevétellel? Nem ütközik ez a Kbt. alapelveibe?
1635. kérdés  
Mit kell tartalmaznia az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvnek? A jegyzőkönyvet kinek és milyen határidővel kell megküldeni?
Kapcsolódó címke:
1636. kérdés  
Milyen jogorvoslatot kérhet az ajánlatkérő, ha a nyertes nem a megkötött szerződés szerint teljesít?
Kapcsolódó címkék:  
1637. kérdés  
Tapasztalatuk szerint a gyakorlatban mi a késedelmi és a meghiúsulási kötbér általános mértéke? Kötbéralap-e az áfa? Az egyik kiírás szerint nemteljesítés esetén a meghiúsulási kötbér mértéke az aktuálisan megrendelt mennyiség bruttó vállalkozási díjának 30 százaléka. Nem túlzott ez?
Kapcsolódó címke:
1638. kérdés  
Az ajánlati felhívások mintájában szerepel többek között egy rovat, amelynek címe: A szerződés meghatározása/tárgya. Ennek kitöltése ajánlatkérőnként meglehetősen változatos, van, ahol csak a szerződés megnevezését, típusát közlik – például vállalkozói szerződés. Kérdésem, hogy milyen mélységig, illetve tartalommal kell kitölteni ezt a rovatot? Van-e erre vonatkozóan esetleg tanácsi iránymutatás?
1639. kérdés  
Mit lehet tenni, ha úgy írnak ki egy eljárást, hogy csak egy cég terméke megfelelő?
Kapcsolódó címkék:    
1640. kérdés  
Konzorciumban többen is számlázhatnak, vagy csak egy konzorciumi tag?
Kapcsolódó címkék:  
1641. kérdés  
Az alvállalkozó a konzorciumé vagy az egyik tagé? Hogyan kell lejelenteni?
Kapcsolódó címkék:  
1642. kérdés  
Ha "csak" elektronikus árlejtést szeretnék bevezetni, akkor is kell rendelkeznem az alábbi feltétellel? A 257/2007. Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése szerint elektronikus közbeszerzési szolgáltatást nyújthat az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely rendelkezik külső, független rendszervizsgáló által folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel. Kérdésem még, hogy az alábbi kitétel mit jelent: "konyhanyelvre lefordítva"? Köteles fogadni az ajánlattevő legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott ajánlatát... – kormányrendelet 12. §-ának (4) bekezdése?
Kapcsolódó címke:
1643. kérdés  
Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
Kapcsolódó címkék:  
1644. kérdés  
Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
Kapcsolódó címkék:  
1645. kérdés  
Mi a teendő, ha a helyszíni bejárás során az ajánlatkérő nem tekintheti meg a gépeket, csak a terepen nézelődhet? Mi a helyszíni bejárás kötelező formája, hogyan tudom kikényszeríteni, hogy további információhoz jussunk?
Kapcsolódó címkék:  
1646. kérdés  
Ki minősül beszerzőnek? A Kbt. mindenütt ajánlatkérőről beszél, nem hibás ez véletlenül a szabályozásban?
Kapcsolódó címke:
1647. kérdés  
A kérdésünk az, hogy az értékpapír átruházása a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik-e? Az árubeszerzés definíciója (Kbt. 24. §-a) alapján annak tárgya csak "forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának [...] megszerzése ajánlatkérő részéről". A kérdés egyrészt az, hogy az értékpapír ilyen "dolog"-nak minősül-e a Kbt. alapján, és annak megvétele "árubeszerzés"-nek minősül-e? Másrészt, ha igen, a következő kérdés az, hogy a Kbt. 29. § (2) bekezdésének b) pontja szerint az értékpapír-átruházás kivételt képez-e? E pont szerint kivétel ugyanis az a "pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok átruházása által valósul meg". Eszerint kivétel-e az értékpapír-átruházás maga is, vagy csupán a hozzá kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás?
Kapcsolódó címkék:  
1648. kérdés  
Ha az ajánlatkérő nem biztosít teljes körű hiánypótlást, mikor és hol kell ezt jeleznie? Ún. részleges hiánypótlás esetén milyen részletességgel kell, illetve tételesen meg kell-e határozni a hiánypótlás körét, terjedelmét?
Kapcsolódó címkék:  
1649. kérdés  
Hirdetmény nélküli egyszerű eljárás esetében kizárható-e az az ajánlattevő, aki annak ellenére, hogy az ajánlatkérő csak három ajánlattevőnek adott ajánlattételi felhívást, mégis közös ajánlattevőként jelenik meg?
Kapcsolódó címkék:  
1650. kérdés  
Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
1651. kérdés  
Mi minősül kkv-nak a Kbt. értelmezésében?