×

92. Közbeszerzési Levelek / 2009. február 23.
TARTALOM

     
1852. kérdés  
Változnak-e 2009-ben a közbeszerzési értékhatárok?
Kapcsolódó címkék:  
1853. kérdés  
Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Kapcsolódó címkék:  
1854. kérdés  
Jogszerű-e az az ajánlatkérői tiltás, miszerint a referencia vonatkozásában az egy adott éven belül végzett több, kisebb értékű munka nem vonható össze egy referenciamunkaként, még abban az esetben sem, ha annak tárgya vagy a másik szerződő fél ugyanaz a szervezet?
Kapcsolódó címke:
1855. kérdés  
Egyszerű eljárásban dönthet-e úgy az ajánlatkérő, hogy nem kíván tárgyalni?
1856. kérdés  
A tárgyalás lefolytatásának menetét, annak ajánlatkérő által előírt szabályait milyen részletességgel kell közölni az ajánlati dokumentációban? Kell-e készítenie az ajánlatkérőnek ilyen esetre ún. tárgyalási szabályzatot?
Kapcsolódó címkék:  
1857. kérdés  
Az ajánlatkérőnek kell-e rendelkeznie arról a kiírásban/dokumentációban, hogy mely ajánlatokat tekinti elkésettnek, vagy erre csak lehetősége van?
Kapcsolódó címkék:  
1858. kérdés  
Egy ajánlattevő megvásárolhatja-e ugyanabban az eljárásban két vagy több példányban a dokumentációt? Az egyik felhívásban az ajánlatkérő kizárta ennek lehetőségét. Jogszerűen tette ezt?
Kapcsolódó címke:
1859. kérdés  
Melyek a feltételei az ajánlattételi határidő meghosszabbításának? Milyen maximális időtartamra tolódhat ki az ajánlattételi határidő meghosszabbítás esetén? Lesz-e e körben változás a Kbt.-ben?
Kapcsolódó címke:
1860. kérdés  
A dokumentáció szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Mi az értelme annak – különös tekintettel az előzőekre –, hogy ha nem tartozunk a törvény hatálya alá, arról is nyilatkoznunk kell?
Kapcsolódó címke:
1861. kérdés  
Előírható-e, hogy a referenciaigazolásokban szereplő termékek egy-egy példányát az ajánlathoz kell csatolni, mert e nélkül az ajánlat érvénytelen? Mi a helyzet akkor, ha például 3 év múlva már nincs a termékből példány, vagy az olyan terjedelmű, hogy "csatolása" fizikailag képtelenség?
Kapcsolódó címkék:  
1862. kérdés  
Hogyan értelmezendő az az ajánlatkérői elvárás, hogy az ajánlati ár a dokumentációban meghatározott műszaki/szakmai tartalomnak és a szerződéses feltételeknek megfelelő reális ellenérték legyen?
1863. kérdés  
Mi az értelme annak, hogy a dokumentáció olyan ajánlattevői információkat is elfogad, amelyek az ajánlatnak nem kötelező elemei? És: hogyan kezeli ezeket?
Kapcsolódó címke:
1864. kérdés  
Az ajánlatkérő az ártáblázatban és a leírásban eltérő oldalszámokat adott meg. Melyik az irányadó?
1865. kérdés  
Az ajánlatkérő a szerződést kötbérrel kívánja biztosítani. A hirdetményben meg kell jelölni a késedelmi kötbér mértékét, illetve ki határozza azt meg?
Kapcsolódó címke:
1866. kérdés  
Az ajánlati kötöttség időtartamát minek alapján határozza meg az ajánlatkérő? Van-e minimum-határidő? Változik-e 2009-ben az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályozás?
Kapcsolódó címkék:  
1867. kérdés  
Milyen adatokat kérhet az ajánlatkérő egy referenciaigazolásban úgy, hogy az adatok ajánlattevő általi megadása még ne sértsen a közte és a referenciát adó között létrejött megállapodás vonatkozásában üzleti titkot? Amennyiben az ajánlatkérő kérése "túlzott", mit tehet az ajánlattevő?
Kapcsolódó címkék:  
1868. kérdés  
A közbeszerzési eljárásban kötött szerződés szerint a vállalkozónak (nyertesnek) nemteljesítés esetén a teljes vállalkozói díjat alapul véve 50 százalékos mértékű meghiúsulási kötbért kell fizetnie. Nem túlzott-e ez a mérték, illetve tapasztalatuk szerint milyen mértékű kötbér az elfogadott? Hová fordulhatunk a túlzott mértékű kötbér mérséklése iránt, és az milyen költséggel jár?
Kapcsolódó címkék:  
1869. kérdés  
Felmondható-e a közbeszerzési eljárásban, határozott időre kötött megállapodás a határozott időtartam alatt, abban az esetben, ha a szerződés erre nem tartalmaz rendelkezést?
Kapcsolódó címke:
1870. kérdés  
Melyek azok a közérdekű adatok, illetve egyéb információk, amelyeket a másik fél hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra lehet hozni? Mi szabályozza ezt? A kiírásban az ajánlatkérő felhívta a figyelmet a 2003. évi XXIV. törvényre. Ez mit tartalmaz a kérdés vonatkozásában?
Kapcsolódó címkék:    
1871. kérdés  
Elegendő-e, ha az ajánlatkérő a konzorciumi szerződés tartalmának meghatározásakor azt írja, hogy abban szabályozni kell az ajánlattevők egymás közti, továbbá az ajánlatkérővel való kapcsolatát? Megítélésünk szerint ez alapján nem lehet szerződést készíteni. Mit tehetünk a pontosítás érdekében?
Kapcsolódó címkék:  
1872. kérdés  
Az eljárásokban az ajánlatkérő előírja az ajánlatok formai követelményeit. Van olyan, hogy azokat az oldalakat kéri csupán sorszámmal ellátni, illetve szignálni, amelyeken információ van. Kérdésünk, hogy mi a gyakorlat azon közjegyző által hitelesített dokumentumokkal, amelyek utolsó oldalán csupán a közjegyző bélyegzője szerepel? Továbbá információt tartalmazó oldalnak minősülnek-e a cégkivonatok utolsó oldalai, amelyeken csupán a cégbíróság bélyegzője szerepel?
Kapcsolódó címke:
1873. kérdés  
Egy korábban beszerzett bútorhoz kellene kb. 22 M Ft értékben ugyanolyan bútort beszerezni. Ez a típus nem szerepel a központosított beszerzési listán, és csak egy lengyel cég gyártja. Mit javasolnak?
Kapcsolódó címkék:  
1874. kérdés  
A Kbt. 67. § (2) bekezdésének d) pontja is igazolható a 67. § (4) bekezdésben foglaltak alapján?
Kapcsolódó címke:
1875. kérdés  
Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Kapcsolódó címkék:  
1876. kérdés  
Az új szabályozás szerint kell-e az ügyvédeket közbeszereztetni?
Kapcsolódó címkék:  
1877. kérdés  
Szerepelhet-e ugyanaz a szereplő más-más ajánlatban, ha igen, milyen megoldás jogszerű?
1878. kérdés  
Számomra nem teljesen világosak a 2009. április 1-jétől érvényes értékhatárok. Építési beruházásnál mi az az értékhatár, amely után közösségi eljárást kell lefolytatni, mivel az egyszerű eljárásrend 50 százalékát meghaladó értéktől már közösségi eljárásrendben kell lebonyolítani beszerzéseinket?
Kapcsolódó címkék: