97. Közbeszerzési Levelek / 2009. június 8.
TARTALOM

Az ajánlatkérő előírta, hogy hiánypótlást csak a kizáró okok körében biztosít, de felhívta a figyelmet arra, hogy az esetleges változásbejegyzési kérelem nem pótolható. Miért, hiszen az a gyakorlatban a cégkivonat része? És: elektronikus cégeljárásnál a gyakorlat hogyan alakult: milyen formátumban fogadják el az ajánlatkérők a változásbejegyzési kérelmet hitelesnek?

Milyen közbeszerzési tárgy esetén indokolt a gyakorlatban az alternatív ajánlattétel lehetősége?

Mely eljárásoknál nem kötelező a teljes körű hiánypótlás biztosítása? A szűkített körben történő hiánypótlásnak mire (mely elemekre) kell kiterjednie?

A törvény korábbi szabályozása szerint a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt az egyszerű közbeszerzés kivételi körébe tartoztak, és 2006. január 15. után már a központi költségvetési szervek tekintetében is alkalmazhatóvá vált e rendelkezés. A fenti kivételi esetkör 2009. április 1-je után hogyan néz ki? Például oktatási-szakképzési szolgáltatás megrendelése esetén – 8 millió forint felett – valamennyi olyan esetben is hirdetményt kell közzétennem, amelyet azt megelőzően nem volt kötelező, mert kivételi körbe tartozott?

Amennyiben a feladott hirdetmény hibásan jelent meg, akkor az ajánlatkérőnek mi a feladata a honlapon történő megjelentetéskor? (Nem térhet el a megjelent hirdetménytől, ezért az ajánlatkérő is hibásan jelentesse meg a honlapján a hirdetményt, vagy joga van helyesen feltenni a hirdetményt a honlapjára?

Mi a véleményük az ún. jelentéktelen formai kizáró okokról? Érdemes-e azokkal kapcsolatban a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulni?

Amennyiben teljes körű a hiánypótlás lehetősége, és az ajánlattevő csak egy felolvasólapot ad be, melyen az ajánlat fő paraméterei (ár, határidő, ajánlattevő neve, címe stb.) szerepelnek, vagy a bírálati szempontok értékei vannak feltüntetve, akkor érvényes-e az ajánlat, ha az ajánlattevő pótol minden iratot?

Kiderül-e a Közbeszerzések Tanácsánál vezetett ajánlatkérői nyilvántartásból, hogy adott ajánlatkérő a Kbt. mely paragrafusa(i) alapján minősül(het) ajánlatkérőnek (például kiderül-e adott közszolgáltatóról, hogy egyúttal klasszikus ajánlatkérőnek is minősül-e)?

A Kbt. az ajánlati felhívás, részvételi jelentkezés stb. tartalmának meghatározásakor úgy rendelkezik, hogy a fentiekben fel kell tüntetni a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását. 2009. április 1-jétől – úgy tudjuk – a hiánypótlás biztosítása kötelező. Ehhez képest miért tartalmazzák a Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos rendelkezései a fentieket?

Tárgyalás nélküli eljárásban mikortól él az ajánlati kötöttség?

Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?

Az ajánlati dokumentációban olvastuk, hogy az ajánlat bontásánál az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek is jelen lehetnek. Kiket hívhat meg az ajánlattevő a bontásra?

A Gt. szerint a cégszerű aláírásnak nem feltétele pecsét használata. Miért követelik azt meg egyes ajánlatkérők? És milyen alapon nyilvánítják annak hiányában érvénytelennek az ajánlatot?

Kötelező-e ajánlati biztosítékhoz kötni az eljárásban való részvételt?

A hiánypótlási felhívást az eljárás mely szakaszában lehet kiadni, és mi az az időpont, amíg kiadható?

Az ajánlati felhívás szerint az eljárás fajtája nyílt eljárás. Mit jelen akkor a felhívásnak az a kitétele, hogy az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat?

Az önkormányzat értékesíteni kívánja – az előírásoknak megfelelően nyilvános pályázat útján (Áht., egyéb szabályzatok stb.) – az egyik tulajdonában álló ingatlant, akként, hogy vételár helyett egy másik ingatlan tekintetében építési beruházást kellene a potenciális vevőnek teljesítenie. E teljesítést követően az értékesíteni kívánt ingatlan tulajdonjoga átszállna a vevőre. Az értékarányosság követelményére figyelemmel a felek kölcsönösen elszámolnának egymással. Kérdésünk, hogy a fentiek megvalósítása – megtartva a nyilvános pályáztatás jogszabályi követelményeit – a Kbt. megkerülésének minősül-e? Ebben az esetben kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia az önkormányzatnak az építési beruházás megvalósítása végett? Kérdezzük továbbá, hogy amennyiben a fentiekben írt beszerzés közbeszerzés-köteles, úgy építési koncesszióról van-e szó? A Kbt. 26. §-a szerint ugyanis az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A hivatkozott jogszabályhely alapján van-e lehetőség arra, hogy a beruházással érintett ingatlan helyett egy másik épület tulajdonjogát adja át ellenszolgáltatásként az önkormányzat? Ez egy további kérdést vet fel, miszerint a törvény által hivatkozott hasznosítási jog jelenthet-e tulajdonjog-átengedést?

Ha valaki nem ajánlattevő (részajánlatra sem), nem konzorciumi tag, csak mint 10 százalék feletti alvállalkozó vagy erőforrást biztosító szervezet szeretne szerepelni, akkor lehet-e ugyanabban az eljárásban több ajánlattevőnek is egyszerre 10 százalék feletti alvállalkozója vagy erőforrást biztosító szervezete?

A hiánypótlási felhívást az azzal nem érintett ajánlattevőknek is ki kell adni?

Az önkormányzat és az általa létrehozott vagyonkezelő cég meg a társasházak (4 db) beszállnak a panelfelújítási programba (a részvétel és a pénz megoszlása: 33-33-33 százalék, azaz egyenlő mindhárom résztvevő között). Alkalmazható-e ebben az esetben a Kbt. 22. §-ának (2) bekezdés b) pontja?

Ajánlatkérő a dokumentációban kijelentette, hogy vita esetén – amennyiben jogorvoslatnak lenne helye – a jogorvoslati eljárás megkezdése előtt békéltetési eljárást kíván kezdeményezni. Ez esetben ajánlattevőnek kötelező ebben az eljárásban – esetleg ilyen szándéka ellenére – részt venni?