110. Közbeszerzési Levelek / 2010. március 16.
TARTALOM

Alvállalkozóktól kérhető-e az ajánlathoz részvételi szándéknyilatkozat?

Társaságunk a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást akar lefolytatni, nemzeti eljárásrendben, a közbeszerzés tárgya építési beruházás. Az eljárás típusa hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lenne. Kérdésünk, hogy a nemzeti eljárásrendben is a Kbt. 129-130. §-ai az irányadóak, mivel a nemzeti eljárásrendben erre külön utalást nem találtunk. A tárgyalásos eljárásra alkalmaznunk kell-e a két szakaszból álló eljárások közös szabályait is (Kbt. 100-121. §)? Az eljárás megindításához milyen hirdetménymintát kell kitöltenünk? Tudomásunk szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját az 5/2009. IRM rendelet 3. melléklete tartalmazza. Ez viszont nem részvételi felhívás. Megtehetjük-e azt, hogy ajánlattételi felhívást jelentetünk meg, ahol meghatározzuk a részvételre jelentkezés feltételeit, és az első tárgyalás időpontját és menetét? Nem készítünk külön részvételi és ajánlattételi dokumentációt, hanem csak ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazna minden adatot. Kérdéseink az eljárás menetének lefolytatására irányulnának (ajánlatok bontása, elbírálása, eredményhirdetés stb.), ha általános egyszerű eljárásrendben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni, vagyis a Kbt. mely szabályait kell figyelembe vennünk?

Mi az oka annak, hogy az ajánlatkérők általában nem élnek az alternatív ajánlattétel lehetőségének biztosításával?

Ha a dokumentációban az ajánlati kötöttség minimális időtartamát jelöli meg a kiíró, akkor az változtatható? És egyáltalán, mit jelent ez a megjelölés?

Mi az ajánlati kötöttség maximális időtartama?

Ajánlatot nyújtottunk be egy közbeszerzési eljárásban, de a benyújtást követően úgy döntöttünk, hogy mégsem kívánunk indulni. Mit tehetünk ebben az esetben?

Mit jelent az, hogy a vállalkozás minősítéséről nyilatkozni kell?

Az 5/2009. IRM ("hirdetményminta") rendelet 7. mellékletének ("Összegezés az ajánlatok elbírálásáról") 6. b) pontjában megadott értékelőtáblázat formájától – annak információtartalmát megtartva – el lehet-e térni? Többletinformációt tartalmazó oszlop (például ajánlati érték) beszúrható-e? Adott esetben, sok ajánlattevő és kevés bírálati részszempont esetén a könnyebb elhelyezhetőség érdekében a sorok-oszlopok tükrözhetők-e (sorokba kerülnének az ajánlattevők, az oszlopokba a részszempontok)? Abszolút kötött a forma, amitől eltérni nem lehet, vagy pedig az előírt adattartalmat más, logikus elrendezésben is meg lehet-e jeleníteni?

Milyen alapon írja elő az ajánlatkérő, hogy a kiegészítő tájékoztatások kézhezvételét vissza kell igazolni? És hogy azokat cégszerű aláírással ellátva be kell csatolni az ajánlatba?

Az ajánlattevőket mennyiben érinti az e-közbeszerzés? (Kérem a vonatkozó előírások tételes felsorolását!)

Kötelezheti-e az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra, hogy jelölje meg az alvállalkozó feladatkörét? (10 százalékot meghaladó mértékről van szó esetünkben.)

Milyen alapon kell csatolni az ajánlathoz a dokumentáció megfizetését igazoló bizonylatot?

Miért kell olyan nyilatkozatokat csatolni, melyekben szereplő tények a cégkivonatból egyértelműen megállapíthatók?

Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos kizáró ok jelenleg – tudomásunk szerint – hatálytalan. Ennek ellenére nyilatkozni kellett – 2009. de­cemberi kiírás – a kizáró ok vonatkozásában. Időközben ismét bekerült e rendelkezés a Kbt.-be?

Milyen jogosítványok illetik meg a bontáson jelen lévőket? Kérhetik-e a jegyzőkönyvezést szerintük releváns tényekre?

Az egyéni vállalkozónak nincs aláírási címpéldánya. Miért kell arról rendelkezni a dokumentációban, hogy nem kell csatolnia az aláírási címpéldányt? Ehhez kapcsolódva nem lenne elvárható az ajánlatkérőktől az egységes gyakorlat a hatályos cégjogi előírások területén? Például elektronikus dokumentumok "kezelése", annak másolata tekintetében?

Alvállalkozó vagyok egy közbeszerzési szerződésben. Ebből eredő követelésemet engedményezni szeretném. Megtehetem?

Kik minősülnek harmadik személyként közreműködőnek?

A kiírás szerint az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő a szerződés szerinti számlázási feltételeket nem fogadja el. Hol érvényesül így a Ptk. szerinti szerződéses szabadság?

Változtak-e a 2010. évre a közbeszerzési értékhatárok?

A cégünket 10 százalék feletti alvállalkozóként megjelölő társaság 2009-ben nyertes lett egy közbeszerzési eljáráson belül együttesen kiírt tervezési és kivitelezési pályázatnak. A tervezési munkák egy része olyan létesítmények kiviteli tervdokumentációjának az elkészítését is tartalmazta, amely abban az eljárásban nem került kivitelezésre, megvalósításra. Az általuk elkészített kiviteli tervdokumentációk egy része alapján, 2010-ben az ajánlatkérő további létesítmények megvalósítását kívánja nyílt közbeszerzési eljáráson megpályáztatni. Mivel a Kbt. 10. § (6) bekezdésének a jelenleg hatályos rendelkezésre történő módosítása az indoklás szerint kifejezetten azt a lehetőséget kívánta kizárni, hogy "a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vevő személy az építmény kiviteli tervének beszerzésére irányuló eljárásban is részt vehessen", arra kérjük válaszukat, hogy az összeférhetetlenségi előírások figyelembevételével a társaság (mellyel továbbra is annak alvállalkozójaként kívánunk együttműködni), a további – részben általa tervezett – létesítmények kivitelezési munkáira vonatkozó közbeszerzési eljáráson részt vehet-e? Válaszukban kérjük, hogy részünkre szíveskedjenek megadni a törvényi hivatkozást is!

A teljesítés alatt el lehet-e térni a szerződésben meghatározott számlázási rendtől? (Több­éves szerződésről van szó.)

Társaságunk szolgáltatás (műszaki ellenőrzés) megrendelésére vonatkozóan ajánlatott tett közbeszerzési eljárásban. Az eljárást a Kbt. VI. fejezete (általános egyszerű közbeszerzési eljárás) szerint folytatta le az ajánlatkérő. Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalást két fordulóban bonyolították le. Összesen három ajánlattevő vett részt a tenderen. Az első fordulóban az ajánlattevőkkel külön tárgyalt az ajánlatkérő. Az 1. fordulóban a legmagasabb ajánlati árat Társaságunk adta, így az egyenkénti tárgyalások 2. fordulójában már nem vehettünk részt. Kérdésünk, hogy jogszerű volt-e a kizárásunk a 2. fordulóból, nem törvénysértő-e, hogy csak két ajánlattevő tehetett ajánlatot a 2-ban (esetleges összejátszás lehetősége miatt)? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban keretlétszámot nem határozott meg, csak a többfordulós tárgyalás lehetőségét tartotta fenn, de az ajánlattevői létszám sem alsó, sem felső határát nem határozta meg.

Hogyan fér össze a Ptk. szerződéses rendelkezéseivel az, hogy az ajánlattevő köteles a szerződéses feltételek között elfogadni a fizetési feltételeket, ellenkező esetben érvénytelen az ajánlata?

Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő által meghatározott műszaki alkalmassági feltételek nyilvánvalóan túlzottak a beszerzés tárgyához képest?

Milyen eltérő szabályok vonatkoznak ajánlattevői szempontból a támogatott beszerzésekre?