113. Közbeszerzési Levelek / 2010. május 17.
TARTALOM

Közös ajánlattevőként kívántunk indulni, az ajánlatot azonban a körülmények alakulása miatt egyedül kell megtennünk. A dokumentációt – mely a részvétel feltétele volt a kiírás szerint – partnerünk vásárolta meg. Az ajánlattételhez az elő­zőek miatt meg kell vennünk a dokumentációt, vagy elegendő igazolni az eredeti szándékot – közös indulás? És ha igen, milyen módon?

Ha az APEH köztartozásmentes adatbázisában szerepelünk, akkor elég azt kinyomtatni és benyújtani, nem kell a rendes nullás igazolás, ha nyerünk?

Előírható-e, hogy konzorcium esetén meg kell állapodni a feladatmegosztásról, és azt csatolni kell a pályázathoz, illetve az ajánlatkérőnek be kell-e jelentenie a díjból való részesedés mértékét is?

A nemzeti eljárásrendben lehet-e hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást lebonyolítani? A 110. Közbeszerzési Levelek 2256. és 2277. válasza ebben a kérdésben ellentmond egymásnak: 2256. "Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás tehát nem folytatható le nemzeti eljárásrendben." 2277. A kérdező kijelenti, hogy: "Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt", és Önök a válaszban ezt nem cáfolják meg. A Kbt. 251. §-ának (3) bekezdése nem említi, hogy a 6. cím rendelkezései alkalmazhatók. A Kbt. 250. § (3) bekezdés i) pontja csak a tárgyalás menetére utal, a 252. § (2) bekezdése pedig a hirdetmény nélküli eljárásra vonatkozik. Mi a helyes eljárás?

Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy nem ad lehetőséget az együttes ajánlattételre?

A 2267. számú kérdésre adott válasz szerint az ajánlatkérő jogszerűen nem kérhet cégkivonatot az ajánlattevőtől a Kbt 63/A. § (1) bekezdésére tekintettel. A cégtaláló honlapja szerint a közhiteles cégkivonat papíralapú és nem ingyenes. A magyarorszag.hu 2009 októberében módosított oldala szerint az elektronikus közokiratot kérésre 15 napon belül küldik meg minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel. Ez lenne a közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen elérhető igazolás? Ha mégsem, akkor hol találjuk meg?

Tárgyalásos eljárás esetén, illetve egyszerű eljárásban tárgyalás alkalmazásakor az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejeződésével jön létre. Mindkét esetben alkalmazandó a Kbt. 83. §-ának (6) bekezdése? Vagyis az ajánlattevő hiánypótlás során – ajánlati kötöttség hiányában – sem módosíthatja az ajánlatának ott meghatározott részeit? Amennyiben ez igaz, akkor az ajánlati kötöttség a hiánypótlás során fennáll. Amennyiben a 83. § (6) bekezdése a fenti esetekben nem alkalmazandó, kérem jelöljék meg a pontos jogszabályhelyet!

A Kbt. 63. § (2) bekezdésének c) pontjából csak véletlenül maradt ki az erőforrást nyújtó szervezet az ajánlattevő (alvállalkozó) mellől? És alvállalkozón a 10 százalékot meghaladó alvállalkozót kell érteni?

A 111. számú Közbeszerzési Levelekben több helyen írják, hogy "ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését ...". Ugyanezt tartalmazza a Kbt. 71. § (3) bekezdése: "... akkor kell eljárni, ha az ajánlattevőnek az (1) bekezdés b) pontja szerint meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozókat." A Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint "Az ajánlatban meg kell jelölni ... az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat ...". Az én értelmezésem szerint az ajánlattevőnek minden esetben meg kell neveznie a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóit – amit a törvény szerint elő sem kell írni a felhívásban. Jól értem?

A következőkben az erőforrás-szervezetekkel kapcsolatban tennék fel kérdéseket. 1. A Kbt. meghatározása szerint az erőforrás-szervezet az, amely a teljesítéshez erőforrást biztosít, de nincs bevonva a teljesítésbe. Erőforrások az anyagok, gépek, energia, szellemi erőforrás. Tehát erőforrás-szervezetnek tekinthető a bérmunkásokat és gépeket bérbe adó cég, megbízott szakértő? 2. Jól értelmezem, hogy a 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelező az ajánlattevőnek felsorolni az összes erőforrás-szervezetet, függetlenül az értékhatártól és attól, hogy az alkalmasság igazolásánál az ajánlattevő támaszkodik-e rá vagy sem? 3. Az ajánlatkérő szolgáltatást szeretne megrendelni, és ehhez az alkalmassági feltételek között elő­írta, hogy a teljesítéshez bizonyos géppel kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Az ajánlattevő bérelné ezt a gépet, és az alkalmasságát ezzel igazolná. De mivel a bérbeadóval nem áll fenn a Ptk. szerinti többségi befolyás, a 4. § 3/E alapján nem támaszkodhat rá. A józan ész és a korábbi törvény szerint el lehetne fogadni, mert az alkalmasságnak is megfelel, és tudná teljesíteni a feladatot. De mi történik, ha a versenytárs emiatt jogorvoslatért fordul a DB-hoz?

Tárgyalásos eljárásban hogyan alakulnak az ajánlat módosításának, visszavonásának szabályai?

Ha az ajánlatkérő tárgyalásos eljárásban végleges ajánlatot érvénytelenné nyilvánított, mi a helyzet a korábban tett ajánlatokkal?

A jogorvoslati határidők az idén azonosak a korábbi Kbt.-beli rendelkezésekkel? És hogyan alakulnak a jogorvoslati eljárás költségei?

A kiírásban azt olvastuk, hogy a tenderen való részvétel feltétele, hogy a beszerzés tárgyát egy adott városban lévő telephelyen gyártsák. Jogszerű ez?

A felhívás szerint az ajánlattevőknek az ajánlatban meg kell jelölniük annak a gépkocsinak a típusát és rendszámát, amellyel szállítják majd a megrendelt terméket. És ha fuvarozót bíznak meg? Vagy addig új járművet vesznek? Mi értelme van ennek a kitételnek?

Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatkérőtől valamely kérdésben szóban kérjünk információt? (Nem kiegészítő tájékoztatásra gondolunk.)

Jogszerű-e az a kötelezés, hogy a faxon megküldött – kiegészítő tájékoztatás iránti igényt – e-mailben is meg kell küldeniük az ajánlattevőknek?

Ha a kiírást támadom, akkor meg kell vennem ahhoz a dokumentációt, hogy érdekeltként minősítsenek a jogorvoslati eljárásban?

Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő "több részletben" válaszolja meg a kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdéseket? Ha igen, mi ennek a technikája?

A szerződés teljesítésének időszakában változhatnak-e a konzorcium tagjai?

Ha az ajánlatkérő semmilyen tartalmi elemet nem ír elő a konzorciális szerződés vonatkozásában, akkor mit kell abba beleírni?

Mi történik a késve érkezett ajánlattal?

Az igazolásokat elég-e egyszerű másolatban csatolni?

Miért nem indulhat a tenderek többségén – illetve szinte mindegyikén – az a vállalkozás, amelynek mérlege negatív? Hol zárja ki a pályázatból ezt a vállalkozást a Kbt.?

A kiírás szerint, ha az ajánlattevő, illetve a minősített alvállalkozó az ajánlattételi határidőt megelőző x hónapban kibocsátott jogerős fizetési meghagyás vagy a letelepedése szerinti ország jogrendszerében követelés érvényesítésére vonatkozó bármilyen jogi eljárás alapján ki nem egyenlített tartozással bír, vagy végrehajtási eljárás hatálya alatt áll, vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárásban ki nem egyenlített tartozással bír, nem nyújthat be ajánlatot. Jogszerű ez?

Változtak-e a fizetési feltételek a közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések vonatkozásában?

Az ajánlatkérő az ajánlatokat azok elbírálásán túl még mire használhatja fel? Kérdezem ezt azért, mert találkoztam olyan kitétellel, hogy ha a felhasználás célja az előzőtől eltér, arról meg kell állapodnia az ajánlattevőnek az ajánlatkérővel.

Hiánypótolható-e a felolvasólap? Javítható?

Kinek kell küldeni a kiegészítő tájékoztatást? Kikötheti-e az ajánlatkérő, hogy csak például cégjegyzésre jogosult útján adja meg a választ?

Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?