×

115. Közbeszerzési Levelek / 2010. június 28.
TARTALOM

     
2372. kérdés  
Mi az eljárás, illetve a következmény, ha egy közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumának vezető cége, a megvalósítás ideje alatt csődvédelmet kért, illetve ha a csődvédelem letelte után csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerül? Mi a kötelezettsége és lehetősége a kiíró szervezetnek, hogyan kell eljárnia ilyen esetben? Mi a szerepe, kötelezettsége a konzorcium társcégének ilyen esetben? A felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő céget kizárják? Hogyan tudják biztosítani a nevesített és nem nevesített alvállalkozók, hogy teljesítésük ellenértékét megkapják a fenti esetben és általában?
2373. kérdés  
A dokumentációban szereplő műszaki leírás hiányos, annak alapján nem választható meg az adott tevékenységre szakmailag, technikai felszereltség szempontjából alkalmas ajánlattevő. Mi tehetünk? És milyen határidővel?
Kapcsolódó címkék:    
2374. kérdés  
Mi a következménye annak, ha a felolvasólapon szereplő adatok elírás miatt eltérnek a kereskedelmi ajánlatban foglaltaktól?
2375. kérdés  
Mit tehet az ajánlatkérő a késve érkezett kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmekkel?
2376. kérdés  
Nem jogszabályellenes az a kikötés, hogy egy négyéves időtartamú szerződésben nem emelhető a szerződés tartama alatt az ár?
Kapcsolódó címkék:  
2377. kérdés  
Az eredményhirdetést követően van még lehetőség hiánypótlásra?
Kapcsolódó címkék:  
2378. kérdés  
Mit jelent az, hogy az eljárásban tilos mindenfajta befolyásolás?
Kapcsolódó címke:
2379. kérdés  
In-house tényállás esetén hogyan kell Kbt.-jogalanyként bejelentkezni?
2380. kérdés  
Az ajánlatok elbírálásával kapcsolatos értékelési időszaknak van-e minimális, illetve maximális időtartama?
Kapcsolódó címkék:  
2381. kérdés  
Ha a hiánypótlási felhívásban nem szerepel egy bizonyos hiány, mi értelme van annak, hogy az ajánlattevő az abban nem szereplő hiányt pótolja – ha az ajánlatkérő ezt nem igényli? A gyakorlatban a Kbt. e rendelkezése mely esetekre vonatkozik?
Kapcsolódó címkék:  
2382. kérdés  
Mi a közjogi szervezet?
Kapcsolódó címke:
2383. kérdés  
A 2316. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban felhívom szíves figyelmüket a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2009. 07. 24-i (KE 2009. 86. sz.) tájékoztatójában foglaltakra. Mi az álláspontjuk a kérdésben?
2384. kérdés  
Egyszerű eljárásban csak eldöntöm, hogy tárgyalok, és kijelölhetek egy időpontot, vagy vissza kell nyúlnom a közösségi szabályokhoz, és azt alkalmaznom? Mivel a hirdetményes tárgyalásos eljárás kétszakaszos, egyszerűben meg nem tudom kitölteni a részvételi felhívást, tehát egyszerű eljárásban csak akkor tárgyalhatok, ha megáll a hirdetmény nélküli jogalap?
Kapcsolódó címkék:  
2385. kérdés  
A hatályos Kbt. 80. §-ának (2) bekezdésére hivatkozva kérdésünk, hogy e bekezdés értelmében jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a bontási eljáráson az ajánlatkérő képviselője a bontásról és a bontáson ülő személyekről (ajánlattevők képviselőiről) kép- és hangfelvételt készít? A kép- és hangfelvétel céljáról az ajánlatkérő nem tájékoztatta a bontáson részt vevőket.
Kapcsolódó címkék:  
2386. kérdés  
Az ajánlatkérő kiírt egy pályázatot, melyet később visszavont. Mi megvásároltuk a dokumentációt, mely több százezer forintba került. Mit lehet ilyen esetben tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk? Van-e rá mód?
2387. kérdés  
Mit tegyek, ha a kiegészítő tájékoztatást az eljáró hivatalos közbeszerzési tanácsadó nem akarja megadni? Mit tehetek vele szemben?
2388. kérdés  
Kétséges volt külföldi alvállalkozónk papírjainak beérkezése, ezért a részvételi dokumentáció árát banki utalással az ajánlattétel reggelén utaltuk el, amit azonnal e-mailben jeleztünk a bonyolítónak. Vissza is igazolta, és jelezte, hogy a dokumentáció csak személyesen vehető át. A dokumentáció felvétele egy későbbi időpontban megtörtént. A részvételi dokumentációt saját kockázatunkra összeállítottuk, és határidőre leadtuk, ami a bontás során ismertetésre került. Hiánypótlás nélkül, bár kellett volna, ajánlattevő kizárt. A felhívásban így szerepelt: "VI.3) További információk (adott esetben) 3.) A dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele." Kérdésem, hogy fizikai átvétel hiányában kizárhatnak a további eljárásból?
Kapcsolódó címkék:  
2389. kérdés  
Két közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, mivel a hét részből egy rész eredménytelenül zárult. Mindkettő közösségi eljárásrendben, de az első egyszerűsített eljárásban, a második pedig egyszerűsített tárgyalás nélküli eljárásban lett lefolytatva. A vállalkozói szerződések 2010. 02. 22-én lejártak, időtartamuk az 1 évet nem haladta meg. A két eljárás során hét részre hét szerződést kötöttünk, amelyből három azonos ajánlattevővel jött létre. A végszámlák kiegyenlítése még nem történt meg. A kérdéseim a következők: elegendő-e az 5/2009. IRM rendelet 6. számú mellékletét kitöltetni a szerződés teljesítéséről történő tájékoztatás érdekében, továbbá a honlapunkon azt közzétenni? Szerződésenként új tájékoztatót kell-e kiállítani? Vagy csak eljárásonként? Négy körzetben azonos ajánlattevővel került sor szerződéskötésre, az összérték megadásával helyesen járunk el?
2390. kérdés  
Mit jelent a vételi opció a közbeszerzési eljárásban? Mire terjed ki?
Kapcsolódó címke:
2391. kérdés  
Az ajánlatkérő meghatározta a kötbér mértékét, azt azonban nem, hogy a mértéket mihez viszonyítja, azaz mi a kötbéralap. Ez így jogszerű? Hogyan orvosolható a hiány?
Kapcsolódó címkék:    
2392. kérdés  
Mit jelent az, hogy a szerződés a Kbt. 253. §-a szerint fenntartott?
2393. kérdés  
Ismernek-e a gyakorlatban olyan esetet, amikor nem kell fizetni a dokumentációért? És elő­fordul, hogy a dokumentáció átvétele nem feltétele az eljárásban való részvételnek?
2394. kérdés  
Miért kell meghatározni a konzorciumi szerződésben a részesedés és a feladat megosztásának mértékét – ami előre nem is minden esetben látható –, valamint miért kell arról rendelkezni, hogy mikor szűnik meg a konzorciumi szerződés? És arról, hogy mi a megszűnés jogkövetkezménye?
Kapcsolódó címke:
2395. kérdés  
Mit tartalmaz az ajánlati levél?
Kapcsolódó címke:
2396. kérdés  
Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő nem fizet a szerződésben foglaltak szerint? Megalapozottan hivatkozhat-e az ajánlatkérő arra, hogy likviditási problémái vannak? A beszerzés kezdetekor a fedezetnek nem kell meglennie?
Kapcsolódó címke:
2397. kérdés  
Ha valamely kiírás termék gyártásáról szól, akkor hogyan lehet a beszerzés tárgya árubeszerzés (adásvétel)?
Kapcsolódó címke:
2398. kérdés  
A "fenntartja a jogot" ebben az értelemben egy választási lehetőség az ajánlatkérő részéről? Egy egyszerű közbeszerzési eljárásban az alábbi kijelentést tette az ajánlatkérő: "Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen közbeszerzési eljárást a Kbt. 92. § c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítsa, amennyiben az ajánlattevő a Polgármesteri Hivatal homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 4 160 000 Ft-nál, a Tájház homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 2 430 000 Ft-nál, a Szolgáltatóház homlokzatfelújítása vonatkozásában pedig nettó 4 955 000 Ft-nál nagyobb összegű ajánlatot tesz." Ez számomra azt jelenti, hogy amennyiben a megajánlott ár több, mint amennyi az önkormányzat által megadott ár, akkor az érvénytelen. Az önkormányzat pedig ezt úgy értelmezi, hogy érvénytelennek is nyilváníthatja meg nem is. Nem nyilvánította annak, így második lettem, pedig ha az én olvasatom szerint jár el, akkor a súlypontozás miatt én nyertem volna. Önök szerint ki kell-e zárni a fentiek tekintetében azt az ajánlatadót, akinek az árai – mindhárom esetben – túllépik a konkrétan meghatározott keretet?
Kapcsolódó címkék:    
2399. kérdés  
Ha a kiírás például a 2007-2008. éveket vizsgálja, a 2009-ben alakult (átalakult) cég hogy tudja teljesíteni azt, ha nem erőforrásra támaszkodik, vagy közös ajánlattételre vállalkozik?
Kapcsolódó címkék:    
2400. kérdés  
Sajnos cégre szabottan írnak ki pályázatot. Hogy lehet az, hogy a "nyertest" visszaléptetik, megfenyegetve, és a jegyzőkönyvben már műszaki okok szerepelnek?
Kapcsolódó címke: