×

117. Közbeszerzési Levelek / 2010. augusztus 9.
TARTALOM

     
2422. kérdés  
A Kbt. szerint alvállalkozónak számít-e az ajánlattevő azon szállítója, amely a beépítendő építőanyagot szállítja?
Kapcsolódó címkék:  
2423. kérdés  
Az ajánlatkérő kiterjesztheti-e a Kbt. szerinti hamis nyilatkozat fogalomkörét?
Kapcsolódó címke:
2424. kérdés  
Az egyik mobilszolgáltató céggel a szerződésünk lejár ebben az évben. Az éves kifizetésünk nettó 15 000 000 forint, de ebből továbbszámlázzuk a dolgozóink magánbeszélgetéseit, mely több mint kétharmada az eredeti összegnek, tehát a tényleges költés értékhatár alatt marad. Szükséges-e közbeszerzési eljárást lebonyolítanunk?
2425. kérdés  
Csak felolvasólappal indulna egy ajánlattevő az eljárásokban, és utána a kötelező hiánypótlás keretében csatolná be a tényleges ajánlatot. Meg lehet ezt tenni?
Kapcsolódó címkék:  
2426. kérdés  
Ha egy közbeszerzési szerződést bármelyik fél megszeg, azt mely hatóság állapítja meg? Hová lehet jogorvoslattal fordulni?
Kapcsolódó címkék:  
2427. kérdés  
Ajánlatkérő ellenőrizheti-e a szerződés teljesítését annak folyamata során? Hogyan és konkrétan mit?
Kapcsolódó címkék:  
2428. kérdés  
Ha kötbért kell a késedelemért fizetni az ajánlatkérőnek, az már olyan szerződésszegés, mely miatt – ha azt hatóság vagy bíróság megállapítja – kizárnak a közbeszerzésekből?
Kapcsolódó címkék:  
2429. kérdés  
A Kbt. szabályozza a szerződés érvénytelenségét közbeszerzési szempontból. Ha egy szerződés például indokolatlan egyoldalú előnyt tartalmaz az ajánlatkérő javára – például a vállalkozói díj vonatkozásában –, megtámadhatom a szerződést a Ptk.-ra hivatkozással, annak szabályai szerint? (A szerződéses feltételeket elfogadtam az ajánlattételkor, de abban – értelemszerűen – még nem szerepelt a konkrét vállalkozói díj.)
Kapcsolódó címke:
2430. kérdés  
A gyakorlatban előfordul-e, hogy a felek a közbeszerzési eljárás során kötött megállapodást közös megegyezéssel megszüntetik? Milyen feltételei vannak ennek, és mit kell dokumentálni? Közzé kell tenni? A KT vizsgálja?
2431. kérdés  
Ajánlatkérő felléphet-e a szerződés teljesítése időszakában olyan igényekkel, melyek a kiírásban nem szerepeltek?
2432. kérdés  
A megrendelő él a Kbt. 253. §-ában biztosított lehetőségével, tehát kizárja az 1 Mrd Ft nettó árbevételt elérő cégeket az eljárásból mint ajánlattevőket. Ebben az esetben egy 1 Mrd Ft nettó árbevétel alatti cégnek lehet-e olyan 10 százalék feletti alvállalkozója, amelynek a nettó árbevétele 1 Mrd Ft felett van?
Kapcsolódó címkék:  
2433. kérdés  
Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló kormányrendelet 7. §-a szerint építőipari kivitelezési tevékenységre irányuló építési beruházás esetén az ajánlatkérőnek a dokumentációt – a 3. § (3)-(6) bekezdésében foglaltak kivételével – azokban az esetekben is legalább az 1. számú melléklet szerinti tartalommal kell elkészítenie, amelyekben a Kbt. egyébként nem teszi kötelezővé a dokumentáció készítését. A kormányrendelet 3. § (4) bekezdése – "vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérés vízjogi létesítési engedély beszerzésére, kivitelezési terv elkészítésére, valamint kivitelezésére együttesen is vonatkozhat" – a fenti kivételi körbe tartozik. Mit értünk vízi létesítmény meghatározás alatt?
2434. kérdés  
Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?
Kapcsolódó címkék:  
2435. kérdés  
Milyen jogszabály alapján kell a dokumentációt összeállítani vízi létesítmény beszerzése esetén?
Kapcsolódó címkék:  
2436. kérdés  
Speciális vízi létesítmény megvalósítása esetében melyik építésügyi hatóságiengedély-köteles (például szivattyútelep magasépítése, átalakítása stb.), és hogyan alkalmazandó a 162/2004. Korm. rendelet?
Kapcsolódó címkék:  
2437. kérdés  
Komplex beruházásnál (csatornafelújítás, szivattyúgépészeti, alépítményi felújítás, magasépítészeti felújítás, építés stb.) hogyan kell figyelembe venni, hogyan kell kezelni a különböző engedélyezett (építésügyi, vízjogi) munkákat? Becsült értékük szerint?
Kapcsolódó címkék:  
2438. kérdés  
Csak vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzésnél kell figyelembe venni a vonatkozó előírásokat – kormányrendelet 3. §-ának (4) bekezdése –, vagy felújításnál, rekonstrukciónál stb. is?
Kapcsolódó címkék:    
2439. kérdés  
Jellemzően vízjogi engedélyt nem igénylő építési munkákra (például engedéllyel rendelkező létesítmény rekonstrukciója), melyek elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a 162/2004. Korm. rendelet? És ha egy projektben új – vízjogiengedély-köteles és meglévő – műtárgy rekonstrukciójára pályázunk, melyek összesen az egybeszámítás miatt elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a munkákra a kormányrendelet?
2440. kérdés  
Vízi létesítmény felújítására, rekonstrukciójára irányuló közbeszerzési eljárás esetén – mely vagy vízjogiengedély-köteles, vagy nem – kell-e alkalmazni a 8/A. § (2) bekezdésében leírtakat?
2441. kérdés  
A 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdése arról szól, hogy az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén az ajánlatkérő mely műszaki, szakmai alkalmassági feltételeket köteles előírni a közbeszerzési eljárás során. Vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén – mely vízjogiengedély-köteles – kell-e alkalmazni a 8/A. § (2) bekezdésében leírtakat?
2442. kérdés  
A 191/2009. Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre a Kbt. hatálya alá tartozó, és a Kbt. szerinti egybeszámítás nélkül 90 millió forint becsült értéket – ez a megfogalmazás alapján nettó 90 millió forint – elérő vagy meghaladó építési beruházás megvalósítása esetén. Mivel becsült értékről van szó, előfordulhat, hogy az ajánlatkérő által becsült érték nem éri el a nettó 90 millió forintot, ám a beadott ajánlatok alapján a nyertes ajánlat összege nagyobb lesz, mint nettó 90 millió forint, és az ajánlatkérőnek van rá fedezete. Szükség van-e építtetői fedezetkezelő közreműködésére a beruházás megvalósítása során?
2443. kérdés  
A 191/2009. Korm. rendelet 17/B. §-a szerint az uniós és hazai társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében a forrást rendelkezésre bocsátó szervezet bevonásával látja el a feladatait az építtetői fedezetkezelő – 17. § (5) bekezdés. Ki a "forrást rendelkezésre bocsátó szervezet"? A közreműködő szervezet?
Kapcsolódó címke:
2444. kérdés  
A 191/2009. Korm. rendelet 17/B. §-a szerint az uniós és hazai társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében a forrást rendelkezésre bocsátó szervezet köt a kincstárral fedezetbiztosítási számlát? Mikor?
Kapcsolódó címkék:  
2445. kérdés  
A pályázati forrásból megvalósuló beruházás fedezetéül szolgáló támogatói döntést, támogatási szerződést hogyan lehet az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezni? [18. § (3) bekezdés.]
Kapcsolódó címkék:  
2446. kérdés  
A 281/2006. Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdése szerint a 250 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló építési beruházás esetén a kedvezményezett köteles független mérnök nyilatkozatát is benyújtani a közreműködő szervezethez. A független mérnökkel kapcsolatos követelményeket a pályázati felhívásban rögzíteni kell. A független mérnök nyilatkozatának igazolnia kell, hogy az építés a terveknek megfelelően halad, és tartalmaznia kell a munka készültségi fokát. Kérdésem, hogy a 250 milliós értékhatárt a projekttámogatással megvalósuló részhez kell érteni, vagy a projekttámogatással megvalósuló részt nem nézve, csak az építési beruházás (vélelmezem, hogy bruttó) költségéhez kell érteni?
2447. kérdés  
A "független mérnök" kitételnek megfelel a "FIDIC Mérnök" alkalmazása?
2448. kérdés  
Az uniós és hazai társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében az építtetői fedezetkezelő szerződést az ajánlatkérő a szerződés hatálybalépéséig köti meg. A közreműködő szervezet mikor nyitja meg a fedezetbiztosítási számlát, erre mikor köt szerződést? Időben ez meg kell, hogy előzze a fedezetkezelő szerződéskötést? Erről mikor kell, hogy tájékoztatást adjon az ajánlatkérő részére a közreműködő szervezet?
2449. kérdés  
Egy projekt 80 százalékos támogatással valósul meg, a támogatás összege 261 millió forint, az építés 198 millió forint értékű. Egy projekt 100 százalékos támogatással valósul meg, a támogatás összege 251 millió forint, az építés 198 millió forint értékű. Egy projekt 80 százalékos támogatással valósul meg, a támogatás összege 461 millió forint, az építés 260 millió forint értékű. Egy projekt 50 százalékos támogatással valósul meg, a támogatás összege 181 millió forint, az építés 260 millió forint értékű. A fentiekben felsorolt példák közül mely esetben kell független mérnököt igénybe venni?
Kapcsolódó címkék: