×

128. Közbeszerzési Levelek / 2011. április 4.
TARTALOM

     
2633. kérdés  
Abban az esetben, ha az ajánlattevő több alvállalkozóval kötött szerződést, akkor az ajánlatkérő alkalmaz a kifizetések vonatkozásában valamilyen arányszámokat? Gondolunk itt például arra az esetre, ha az ajánlattevő és olyan alvállalkozó között van a vita, aki a teljesítésnek kizárólag 1 százalékában vett részt. Ebben az esetben, ezzel az 1 százalékot teljesítő alvállalkozóval való vita miatt az ajánlatkérő visszatartja az egész, az ajánlattevő részére kifizetendő összeget?
Kapcsolódó címkék:  
2634. kérdés  
Mi van abban az esetben, ha az alvállalkozó nem ad igazolást, azonban az ajánlattevő dokumentumokkal tudja igazolni, hogy kifizette az alvállalkozót? Mit fogad el ebben az esetben az ajánlatkérő? Elegendő, ha az ajánlattevő csatolja a közte és az alvállalkozó között létrejött szerződést, illetve a banki átutalás igazolását?
Kapcsolódó címkék:    
2635. kérdés  
Abban az esetben, ha az alvállalkozó nem teljesített megfelelően, és emiatt az ajánlattevőnek visszatartásai vannak, mekkora összeget kell bejelenteni az ajánlatkérő felé? Azt, amiben az ajánlattevő és az alvállalkozó megállapodott, vagy amit a hibás teljesítés... stb. miatt ténylegesen ki kíván fizetni az alvállalkozónak?
2636. kérdés  
A Kbt. jelenlegi, kifizetésre vonatkozó szabályai, az alvállalkozó által igénybe vett további alvállalkozókra, azaz szubalvállalkozókra is vonatkozik?
Kapcsolódó címkék:  
2637. kérdés  
A bírói gyakorlat 10 százalékos kötbérmértéket fogad el. Ajánlatkérők által kötelezően elfogadni rendelt kötbérmérték nagyon sok esetben 25 százalék. Ez a piaci gyakorlatban is eltúlzott mérték. Mit lehet ez ellen tenni?
2638. kérdés  
Önkormányzat vagyunk. Eddig egy cég végezte a számítógépeink karbantartását, de két év után a megbízási díj elérte a 8 000 000 forint összeghatárt. Kell-e közbeszereztetnünk?
2639. kérdés  
Ajánlatkérő készletbeszerzéseihez többször kapcsolódnak olyan szállítók (fuvarozók, szállítmányozók), akik a raktárakba, szállítási helyekre elszállítják az anyagot. A pályázó cégek logisztikai tevékenység címén jelölték meg a fuvarozóikat. A kifizetés szempontjából hogyan kell kezelnünk ezeket az alvállalkozókat?
Kapcsolódó címkék:  
2640. kérdés  
Föld alatti csőhálózati anyagok (csövek, összekötő idomok, szerelvények) beszerzései egybeszámítás alá tartoznak-e? Hogyan kell itt az egybeszámítást a gyakorlatban értelmezni?
Kapcsolódó címkék:  
2641. kérdés  
Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia jogszabály szerint, hogy mi a célja a dokumentáció kiadásával? (Egyre több dokumentációt látunk, ami így kezdődik.)
2642. kérdés  
Az új szabályok hogyan rendelkeznek arról, ha eltér egymástól az ajánlati dokumentáció és az ajánlati felhívás szövege?
Kapcsolódó címkék:  
2643. kérdés  
Hogyan értelmezhető a dokumentáció azon megfogalmazása, hogy az eljárás főbb mennyisége? Főként akkor, ha a tárgy mellett erről e címszó alatt nem is rendelkezik?
Kapcsolódó címkék:  
2644. kérdés  
Véleményük szerint mivel magyarázható az, hogy az ajánlatkérők gyakorlatilag teljesen mellőzik a többváltozatú ajánlat benyújtásának lehetőségét?
Kapcsolódó címke:
2645. kérdés  
Mikor jár vissza a dokumentáció ellenértéke, és ha visszajár, kérhetünk-e kamatot az ajánlatkérőtől? Ha visszajár, automatikusan visszakapjuk az ellenértéket, vagy külön kell kérni azt?
Kapcsolódó címkék:  
2646. kérdés  
Nem nyertünk a tenderen, és vissza szeretnénk kérni az ajánlatot. Megtehetjük?
Kapcsolódó címke:
2647. kérdés  
Mit tehetek akkor, ha az ajánlatkérő hibájából nem tudom beadni határidőben az ajánlatot, és ezt bizonyítani is tudom?
Kapcsolódó címke:
2648. kérdés  
Az ajánlatkérő egyedi készüléket kíván vásárolni. Ebben az esetben miről kell referenciát adni? Cégemről, aki a pályázaton indul, vagy esetleg a külföldi gyártóról, aki a világon sok helyütt már eladott ilyen készüléket?
Kapcsolódó címke:
2649. kérdés  
A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy az árakat nem fixen, hanem változó jelleggel adja meg az ajánlattevő?
2650. kérdés  
A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?
2651. kérdés  
A kirívóan alacsony ár esetében a 15 százaléknál nagyobb eltérés elég ahhoz, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilváníthassa az ajánlatkérő?
Kapcsolódó címkék:  
2652. kérdés  
Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?