132. Közbeszerzési Levelek / 2011. június 27.
TARTALOM

Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?

A Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontjában a referencia ismertetésével kapcsolatban előírja, hogy "...továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölésével". Itt a választás lehetősége az ajánlatkérőnek vagy az ajánlattevőnek van megadva?

A Kbt. 4. § (1) bekezdésének c) pontja szerint ajánlattevő az, aki (többek között) előzetes vitarendezést kezdeményez. A 96/A. § szerint pedig az ajánlattevő kezdeményezhet előzetes vitarendezést. Ez szerintem körkörös hivatkozás. Jól gondolom?

Ajánlattevőt valamennyi alvállalkozója vonatkozásában terheli a teljesítési nyilatkozat megtételének kötelezettsége, vagy ez a kötelezettség a bevonás mértékétől függ?

Ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a számlát milyen adattartalommal kell kiállítani? Nem ütközik az a számlakiállításra vonatkozó szabályokba, ha attól eltérő elemeket, azon túli elemeket is megkövetel számlatartalomként?

A számla kifizetésének feltétele a nemleges adóigazolás? Ezt az eljárás elején vagy a számlakiállítás előtt kell csatolni?

A bankgaranciát meddig lehet/kell benyújtani?

Mit jelent az egyéb foglalkoztatási jogviszony? Aki ilyen jogviszonyban van ajánlattevővel, és ajánlattevő bevonja a teljesítésbe, ezt az ajánlatában hol, milyen formában kell feltüntetnie? Esetleg alvállalkozóként?

Hogyan állapítható meg az, hogy ki milyen mértékben vesz részt a teljesítésben? Erre külön szabály van?

A legutóbbi módosítás szerint a teljesítés mely részére lehet igénybe venni erőforrást? Mennyiben változott az erőforrás meghatározása a korábbi szabályozáshoz képest?

Az erőforrás-igénybevételnél számít-e az, ha ajánlattevő és az igénybe venni kívánt erőforrás között többségi befolyás áll fenn?

Mit jelent az, ha ajánlatkérő a felhívásban fix mennyiség mellett opciós mennyiségre is igényt tart ajánlattevő részéről? Az opciós mennyiséget milyen pontossággal kell meghatározni?

Jogszerű-e az a kikötés, hogy a megrendelt fix mennyiség díja tartalmazza a vételi jog ellenértékét, azaz az opciós mennyiség díját is?

Jogszerű-e az a kikötés, hogy ajánlatkérő jogosult az opciós mennyiségre, de nem köteles azt lehívni, és ha ajánlatkérő ilyen mennyiséget nem rendel, akkor ajánlattevő nem élhet semmilyen igénnyel? De mivel a rendelésre számítani kell, erre ajánlattevőnek készülnie kell, mely költségeket jelent. Kártalanításra sem jogosult ebben az esetben?

Az ajánlatkérő milyen mélységig határozhatja meg egy termék szállításra történő csomagolásának minőségét, adattartalmát?

Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?