163. Közbeszerzési Levelek / 2013. október 24.
TARTALOM

A gyakorlatban az ajánlatkérő mikor alkalmazza a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdését? Az alkalmazás szubjektív és azt indokolni kell?

Lehet-e támadni azt a kiírást, mely szükségtelen alkalmassági feltételeket tartalmaz a beszerzés tárgyát tekintve?

A Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez az ajánlatkérő által előírt formai követelmény megjelölés pontosan mit takar, meddig terjed ez a korlát? Ha például az ajánlatkérő előírja, hogy egy nyilatkozatot, vagy egy szerződéstervezetet az ajánlatban cégszerűen aláírva kell benyújtani és az ajánlattevő nem e szerint jár el, akkor ez ebbe a kategóriába tartozik még? Vagy az ilyen ajánlat már érvénytelen?

Ha ajánlatunk érvénytelen – akár amiatt, hogy nem felelünk meg alkalmassági feltételnek, akár amiatt, hogy nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást –, az a további pályázatainknál jelent-e hátrányt?

A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet elegendő e-mailen megküldeni?

Ajánlatkérőként megjelölhetek-e két benyújtási címet a felhívásban?

A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?

Az ajánlatkérő előírhatja-e kötelező tartalmi elemként, hogy a konzorciumi szerződésbe foglalják bele a közös ajánlatevők, hogy tevékenységi arányuknak megfelelően külön-külön állítanak ki számlát az ajánlatkérő számára?

A kiírás szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy kkv-nak minősül-e. Ez azt jelenti, hogy az adott eljárásban kizárólag kkv-k vehetnek részt? Ha nem, akkor miért szükséges a nyilatkozat kitöltése?

Építőipari cégünk rendszeresen indul közbeszerzési eljárásokon. Az ajánlatkérők által megküldött összegzésekben szerepel a szerződéskötési tilalmi időszak kezdete és vége, azaz a tilalom utolsó napja is. Az összegzések megküldése után semmilyen információ nem érkezik az ajánlatkérőktől. Jogszabály szerint a nyertes ajánlattevő kötelessége-e utánajárni annak, illetve "kinyomozni" azt, hogy az ajánlatkérővel történő szerződéskötés a tilalmi időszak lejárta után mely napon (netalán rögtön másnap, vagy rá következő munkanap) történik, vagy pedig értesítést kellene az ajánlattevőnek kapnia erről? A szerződéskötés napjáról az ajánlattevőnek illene minimum 4-5 munkanappal korábban értesülnie, tekintettel esetleges mellékkötelezettségek, bankgaranciák elindítása miatt. Jól gondoljuk?

Uniós értékhatárnál kikötheti-e az ajánlatkérő, hogy a beszerzésen csak kkv indulhat?

Az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. §-a, valamint a 122. §-ának (9) bekezdése előírása szerint folytat le eljárást. Az ajánlatok ellenőrzése során megállapította, hogy egyik ajánlattevő elmúlt évi nettó árbevétele több mint 5 milliárd forint, másik ajánlattevő alvállalkozója elmúlt évi nettó árbevétele 1,2 milliárd forint. Az ajánlatkérő az értékelés szakaszában értesítheti-e az ajánlattevőket – hivatkozással a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdésére – arról, hogy az eljárás további szakaszában nem vesznek részt, ajánlatuk a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen?

Mit értünk a keretmegállapodásban meghatározott feltételek lényeges módosítása alatt?

A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?

Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 8/A. §-a előírja az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj kötelező vizsgálatát. Ez alapján aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A rezsióradíjat minden esetben kötelező-e vizsgálni építési beruházás esetén, vagy csak akkor szükséges a vizsgálat, ha az ajánlati ár egyébként aránytalanul alacsonynak minősül a Kbt. rendelkezései szerint vagy az ajánlatkérő döntése alapján? Ha kötelező a vizsgálata, akkor ez hogyan biztosítható? Az árazott költségvetésből ugyanis legtöbbször ez nem derül ki. Kérjünk egy nyilatkozatot az ajánlatban az alkalmazott rezsióradíj mértékéről? Esetleg egy nyilatkozatot arról, hogy figyelembe vette-e az ajánlattevő az előírt összeget?

Az ajánlatkérő kikötötte, hogy amennyiben az ajánlattevő teljesítése során állam-, illetve szolgálati titok jut tudomására, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. kormányrendelet vonatkozó előírásai alapján jár el. Melyek ezek az előírások konkrétan?