Vezető tisztségviselő mint tényleges tulajdonos
Kérdés
Mi az indoka annak, hogy egy korábbi Kbt.-módosítás értelmében tényleges tulajdonosnak kell tekinteni a vezető tisztségviselőt – akinek számos esetben nincs is tulajdonrésze a cégben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2014. november 12-én (176. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3515
[…] adóilletőséggel, mellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy– a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna. Ennek a feltételnek nem kell eleget tennie a gazdasági szereplőnek, ha Magyarországon bejegyzett fióktelepe útján fogja teljesíteni a közbeszerzési szerződést, és a fióktelepnek betudható jövedelemnek minősülne a szerződés alapján kapott jövedelem,olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető – ka)-kc) alpontok.A kc) alponttal összefüggésben a 310/2011. kormányrendelet a kizáró okok igazolási módja tekintetében a 2. § ib) alpontjában meghatározza, hogy abban az esetben, ha az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező nyilatkozik arról, hogy nem szabályozott tőzsdén jegyzik, de egyúttal a Pmtv. 3. § r) pontja alapján megjelöli a tényleges tulajdonosa, ha többen vannak, valamennyi tényleges tulajdonos nevét és állandó lakóhelyét, a kizáró ok nem áll fenn vele szemben. Tényleges tulajdonos […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2014. november 12-én (176. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3515
[…] adóilletőséggel, mellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy– a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna. Ennek a feltételnek nem kell eleget tennie a gazdasági szereplőnek, ha Magyarországon bejegyzett fióktelepe útján fogja teljesíteni a közbeszerzési szerződést, és a fióktelepnek betudható jövedelemnek minősülne a szerződés alapján kapott jövedelem,olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető – ka)-kc) alpontok.A kc) alponttal összefüggésben a 310/2011. kormányrendelet a kizáró okok igazolási módja tekintetében a 2. § ib) alpontjában meghatározza, hogy abban az esetben, ha az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező nyilatkozik arról, hogy nem szabályozott tőzsdén jegyzik, de egyúttal a Pmtv. 3. § r) pontja alapján megjelöli a tényleges tulajdonosa, ha többen vannak, valamennyi tényleges tulajdonos nevét és állandó lakóhelyét, a kizáró ok nem áll fenn vele szemben. Tényleges tulajdonos […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
