Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben


Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2016. április 13-án (193. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3815

[…] nem kell benyújtani az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, helyette a közbeszerzési törvény 67. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell megtennie az ajánlattevőnek vagy a részvételre jelentkezőnek. Ebben kell nyilatkoznia arról, hogy nem áll az eljárásban előírt kizáró ok vagy kizáró okok hatálya alatt, továbbá nyilatkoznia kell arról is, hogy az eljárásban elő­írt alkalmassági követelményeknek hogyan, milyen módon felel meg.Az alkalmasság előírása és vizsgálata során, az alkalmassági követelmények tekintetében a törvény 65. §-a az irányadó. A (2) bekezdés alapján kivételes esetben eltekinthet az ajánlatkérő attól, hogy a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó alkalmassági feltételt előírjon, de csak akkor, ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján, a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel elő­írása nem szükséges. Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre.Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága eredményezi, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmatlannak minősítse.A 321/2015. kormányrendelet IV. fejezete további, részletes szabályokat állapít meg – a 65. § (4) bekezdéssel összhangban – az alkalmasság vizsgálatára vonatkozóan.Rendelkezik arról, hogy a 115. § szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő – fő szabály szerint – csak akkor köteles alkalmassági követelményt előírni, ha az eljárás európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország határán átnyúló projekttel kapcsolatos.Egyéb eljárásokban – amennyiben az ajánlatkérő előír alkalmassági követelményt – az alkalmassági követelmény igazolására vagy a kormányrendeletben meghatározott igazolási módokat köteles elfogadni, vagy rendelkezhet úgy is, hogy helyettük az ajánlattevő nyilatkozatát kéri benyújtani, amelyben az ajánlattevő nyilatkozik arról, hogy megfelel az előírt alkalmassági követelményeknek. Ezt a lehetőséget azonban az eljárást megindító felhívásban kell lehetővé tenni.A 117. § szerinti eljárásban a kormányrendeletben meghatározott alkalmasság követelményeken kívül, egyéb objektív alapú alkalmassági követelményt és igazolási módot is alkalmazhat az ajánlatkérő.A vizsgálat menete az alábbi.Az eljárásban az ajánlatkérő, az általános szabályok, azaz a 69. § (2)-(6) bekezdésben előírtak szerint vizsgálja meg az ajánlatokat. E szabályok értelmében– az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg – több szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban – ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is;– a (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli;– az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt öt munkanapos határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani;– ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosításkérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett;– az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.