Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2016. július 13-án (196. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3854

[…] európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.A (6) bekezdés alapján az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az igazolások benyújtására. Az e bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő akkor élhet, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.Fontos azonban figyelni a főszabályra, mely a 69. § esetében csak az első ajánlattevő felkérése, melytől az ajánlatkérő szabad akaratából eltérhet úgy, hogy több ajánlatkérőt kér fel, jelesül akár az első két ajánlattevőt. Nyílt eljárás esetében a törvény 81. §-ának (4) és (5) bekezdése alapján azonban a bírálat másként is alakulhat. Itt ugyanis az ajánlatkérőnek lehetősége van rendelkezni arról, hogy más sorrendben végezze az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát az aránytalanul alacsony ár és költség vonatkozásában. A (4) bekezdés csupán az aránytalanul alacsony ár és költség vizsgálatát szűkíti le az első, vagy az első két ajánlattevőre, azonban az (5) bekezdés – hasonlóan a korábbi 69. § (4)-(6) bekezdéséhez – lehetővé teszi a nyilatkozatelv alkalmazását, és nem valamennyi ajánlat teljes körű bírálatát. Mivel ebben az esetben az eljárást megindító felhívásban lehet másként rendelkezni, mégpedig az első vagy az azt követő meghatározott számú ajánlattevő igazolásra való felhívásáról. A nyílt eljárásban tehát hasonlóképpen lehetőség van az első kettő vagy akár összes ajánlattevő ajánlatának vizsgálatára, melynek következményeként a második helyezett kihirdetésére is sor kerülhet.A közbeszerzési törvény 81. §-ának (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy a nyílt eljárásban az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rendelkezhet úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő – és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő – tekintetében vizsgálja az ár vagy költség aránytalanul alacsony voltát, és alkalmazza szükség esetén a 72. § szerinti eljárást. Ha az ajánlattevő ajánlata aránytalanul alacsony ár […]