Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása
Kérdés
Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2016. november 9-én (200. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3901
[…] módja egy részletesebb nyilatkozat, mely a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) ír le részletesen. Az alábbiakban ismertetendő 8. § ib) és ic) pontok megadják az ajánlattevői nyilatkozat pontos tartalmát ahhoz, hogy a kizáró ok ne általános értelemben, hanem részletesen igazolva legyen a valóságtartalom lenyilatkozásával. Ezért szükséges a szabályozott tőzsdével, vagy a tényleges tulajdonossal kapcsolatos pontos szóhasználat a nyilatkozatban, hogy egyértelmű legyen a kizáró ok hatálya alá tartozás értelmezése. Az ajánlatkérők közül mégis sokan az érintett nyilatkozatot az ESPD-vel együtt kérik, pedig valójában az már az igazolási mód kategóriába tartozik, tehát kétszakaszos eljárásban nem részvételi szakaszban, egyszakaszos eljárásban pedig nem az ESPD-vel együtt, hanem a bírálati szakaszban, az előzetes döntést követően kerül benyújtásra az igazolás.A Rendelet 8. §-a szerint a Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:– a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén, vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek; ha az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni;– a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjára vonatkozóan az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nyilatkozata arról, hogy van-e olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely az ajánlattevőben, illetve részvételre jelentkezőben közvetetten vagy közvetlenül több mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik; […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2016. november 9-én (200. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3901
[…] módja egy részletesebb nyilatkozat, mely a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) ír le részletesen. Az alábbiakban ismertetendő 8. § ib) és ic) pontok megadják az ajánlattevői nyilatkozat pontos tartalmát ahhoz, hogy a kizáró ok ne általános értelemben, hanem részletesen igazolva legyen a valóságtartalom lenyilatkozásával. Ezért szükséges a szabályozott tőzsdével, vagy a tényleges tulajdonossal kapcsolatos pontos szóhasználat a nyilatkozatban, hogy egyértelmű legyen a kizáró ok hatálya alá tartozás értelmezése. Az ajánlatkérők közül mégis sokan az érintett nyilatkozatot az ESPD-vel együtt kérik, pedig valójában az már az igazolási mód kategóriába tartozik, tehát kétszakaszos eljárásban nem részvételi szakaszban, egyszakaszos eljárásban pedig nem az ESPD-vel együtt, hanem a bírálati szakaszban, az előzetes döntést követően kerül benyújtásra az igazolás.A Rendelet 8. §-a szerint a Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:– a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén, vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek; ha az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni;– a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjára vonatkozóan az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nyilatkozata arról, hogy van-e olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely az ajánlattevőben, illetve részvételre jelentkezőben közvetetten vagy közvetlenül több mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik; […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
