Kizárólagossági nyilatkozat
Kérdés
Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. április 10-én (289. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5272
[…] ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása vagy a 6. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző más jogi személy jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti.""9. § (8) E törvényt – ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése – nem kell alkalmazni az alábbi esetekben: *k) ha a szolgáltatást az 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján nyújtja."A Kbt. definiálja a kizárólagos jogot, méghozzá úgy, hogy a közszolgáltatói tevékenység vonatkozásában azonosítja, hivatkozva az alábbi 7. § (2) bekezdésre. A 7. § (4) bekezdés megismétli a fenti kitételt, azaz a kizárólagos jog ebben az esetben is jogszabályon vagy hatósági határozaton kell, hogy alapuljon."7. § (2) E törvény alkalmazásában – a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során – közszolgáltató ajánlatkérő az a gazdálkodó szervezet, amely nem tartozik az 5. § (1) bekezdésében, illetve az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek körébe, és amely a 6. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltató tevékenységet különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja...(4) A (2) bekezdés alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog, amely jogszabályon vagy hatósági határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján a 6. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott valamely közszolgáltató tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és így jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit."Véleményünk szerint a hirdetmény nélküli eljárás esetében jelzett kizárólagos jog védelme, összhangban a Közbeszerzési Hatóság döntéseivel, mely hirdetmény nélküli jogalapra vonatkozó határozatok jogalapjának vizsgálatára vonatkozik, kizárólag jogszabályból vagy hatósági határozatból eredhet. Amennyiben például a forráskód a beszállítónál van, úgy jogszabályból (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról) ered a kizárólagos jog. De attól, hogy egy gyártó csak és kizárólag egy céget hatalmaz fel kizárólagosan termékei forgalmazására, a kizárólagos jog védelme nem illeti meg a forgalmazót, hiszen a gyártó a kizárólagossággal gyakorlatilag korlátozza a versenyt, ami egyébiránt nincs összhangban az EUMSZ-szel sem (28-37. cikkei) – hiszen a gyártó korlátozza az áruk és szolgáltatások szabad áramlását a kizárólagosság biztosításával. Ennek azért van jelentősége, mert ezt a korlátozást nem védi a Kbt., azaz erre a kizárólagos jogok védelme nem vonatkozik, hiszen ez az ellátási lánc szereplőinek egyezsége alapján korlátozza […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*