Öntisztázás
Kérdés
Az Európai Bíróság C-66/22. döntése alapján az ajánlatkérő döntött az öntisztázásról. Köteles-e a Közbeszerzési Hatóság öntisztázását az ajánlatkérő elfogadni, amikor ilyen kötelező érvényű európai döntés is a birtokunkban van, ami lehetővé teszi az ajánlatkérő szabad döntését?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. május 8-án (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5287
[…] versenyhatóságra ruházza a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljárásokból a versenyszabályok megsértése miatt történő kizárására vonatkozó hatáskört. Ez esetünkben nem arra utal, hogy ne lehetne egy hatóság a döntéshozó az öntisztázás során, hanem arra, hogy például kartellügyben a nemzeti versenyhivatal az egyetlen hatóság, mely az ügyben dönthet. Míg a továbbiakban az eset arra is utal, hogy a 2014/24. irányelv 57. cikke (4) bekezdése első albekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő szervnek a gazdasági szereplő megbízhatóságára vonatkozó, az e rendelkezésben előírt kizárási ok alapján elfogadott határozatát indokolni kell.A Kbt. 64. §-a ennek megfelelően került implementálásra, ahol a jogalkotó egyértelművé tette, hogy "...az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát". […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. május 8-án (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5287
[…] versenyhatóságra ruházza a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljárásokból a versenyszabályok megsértése miatt történő kizárására vonatkozó hatáskört. Ez esetünkben nem arra utal, hogy ne lehetne egy hatóság a döntéshozó az öntisztázás során, hanem arra, hogy például kartellügyben a nemzeti versenyhivatal az egyetlen hatóság, mely az ügyben dönthet. Míg a továbbiakban az eset arra is utal, hogy a 2014/24. irányelv 57. cikke (4) bekezdése első albekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő szervnek a gazdasági szereplő megbízhatóságára vonatkozó, az e rendelkezésben előírt kizárási ok alapján elfogadott határozatát indokolni kell.A Kbt. 64. §-a ennek megfelelően került implementálásra, ahol a jogalkotó egyértelművé tette, hogy "...az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát". […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
