Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2021. legnépszerűbb témái

1 Többszöri öntisztázás lehetősége
Kérdés: Az öntisztázás szabályait ismerem, de nem tudom, hogy lehet-e többször öntisztázni, ha egyszer nem sikerül? Mennyit kell várni? Hol érhetem el a határozatokat vagy végzéseket, amelyek az elutasításról szólnak?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár alábbiak szerint:"Ha a kérelmet a Hatóság - vagy a Hatóság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per során a bíróság - határozatában elutasítja, az adott kizáró ok alatt álló gazdasági szereplő akkor nyújthat be ismételten kérelmet az (1) bekezdés szerint az azonos okból fennálló kizáró okkal kapcsolatban, ha megbízhatóságát az előző kérelmének elutasítását követő intézkedéssel kívánja bizonyítani."A jogszabály egyértelműen nem tiltja a többszöri öntisztázást, melyre akkor érdemes sort keríteni, amikor már valódi intézkedéseket hozott a gazdasági szereplő, melyeket igazolni is tud kérelmében. Az elutasítás tartalmazza azokat az aggályokat, melyek értelmezését követően pontosabban tudja a gazdasági szereplő, milyen jellegű intézkedéseket hiányol a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4628
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2 Mentesülés szerződéskötési moratórium alól nemzeti nyílt, többrészes közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás két részből áll. Mindkét részre ugyanazon ajánlattevő nyújt be ajánlatot, egyéb ajánlat egyik rész esetében sem érkezik. Alkalmazható-e a Kbt. 131. § (8) bekezdésének a) pontja, azaz mentesülnek-e a felek a szerződéskötési moratórium alól, tekintettel arra, hogy egy-egy részre kizárólag egy ajánlatot nyújtottak be, és nincs más érdekelt fél; vagy ilyen esetben minden ajánlat önálló ajánlatnak minősül, és összességében két ajánlat érkezett az eljárás során, így fennáll a moratóriumi kötelezettség? Változik-e a helyzet megítélése, ha ugyancsak egy-egy ajánlat érkezik minden részre, de azt nem azonos ajánlattevők nyújtják be?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kiindulni.A Kbt. 131. §-ának (8) bekezdése alapján a (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz-, illetve ötnapos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés, ha a nyílt eljárásban - a c) és e) pontban hivatkozottak kivételével -, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, a hirdetménnyel induló, egy szakaszból álló koncessziós beszerzési eljárásban vagy a 117. § szerint lefolytatott, egy szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be - a) pont.Álláspontunk szerint a részek egymástól függetlenek, úgy különösen, hogy akár több részre ugyanaz az ajánlattevő is adhat be ajánlatot, amelyet értelmetlen lenne kumulálni. Figyelemmel a Kbt. részekre vonatkozó általános szabályára, véleményünk szerint nem okoz gondot, hogy külön a 131. § nem részletezi a részek szerepét, azaz részenként kell értelmezni a moratórium értelmezését. Mivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4635
3 Igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése
Kérdés: A Kbt. 151. §-ának (9) bekezdése, valamint a 45/2015. MvM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése tartalmilag szinte teljesen megegyezik. Szembeötlő különbség, hogy a Kbt. a befizetett igazgatási szolgáltatási díj háromszázezer forintot, míg az MvM rendelet a kétszázezer forintot meghaladó részét rendeli visszatéríteni a kérelmező részére. Agyakorlatban melyik rendelkezést alkalmazza a Közbeszerzési Döntőbizottság?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből 200.000 forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ákr. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.A Kbt. 151. §-ának (9) bekezdése alapján, ha a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 165. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti döntést hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 300.000 forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből 300.000 forint ilyenkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4639
Kapcsolódó tárgyszavak:
4 Keretmegállapodás lehetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban 2021. február 1-jétől
Kérdés: Miért vesztette hatályát 2021. február 1-jétől a Kbt. 98. § (2b) bekezdése?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kezdeményezés részévé kell tenni, de keretmegállapodástól függetlenül a Közbeszerzési Hatóságnak a jogalap megfelelőségével kapcsolatban kell először állást foglalnia.Az indokolás értelmében ezt a lehetőséget nem zárják ki az irányelvek, alkalmazásuk különösen hasznos lehet például egészségügyi beszerzésekre járvány idején. A módosítás ugyanakkor nem változtat azon az indokolás szerint, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás csak különösen kivételes esetben alkalmazható, valamint azon sem, hogy a keretmegállapodás csak akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4642
5 Alkalmassági követelmények igazolása kapacitást biztosító magánszemély bevonásával
Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd nyertesség esetén a szerződés teljesítésébe. Ez a szakember magánszemély, de rendelkezik azzal a képesítéssel, melyre az ajánlattevőnek szüksége van. Ilyen esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése, illetve benyújtása esetében hogyan értelmezhető, hiszen nem gazdálkodó szervezet a kapacitást nyújtó szervezet (illetve egyben alvállalkozó)? Szükséges-e, hogy e magánszemély rendelkezzen adószámmal? Milyen feltételekkel lehet bevonni a pályázatba?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan - szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt - kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.Az EKR-ben három lehetőség közül lehet választani, amikor gazdasági szereplő kerül bevonásra, ahol az EKR a kapacitást biztosító szervezet alatt érti a jogi és a magánszemélyt is. A kapacitást biztosító szervezet kiválasztásakor lehetőség van az EKR-ben regisztrált jogi személyek közül választani, vagy az alábbi opciót választani: "Természetes személy (a Kbt. 65. § (7), illetve 66. § (6) bekezdése alkalmazásakor)".Esetünkben a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése vonatkozásában kerülhet kiválasztásra a magánszemély, akinek nem kell külön regisztrálva lennie az EKR-ben. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alábbi szabálya lehetővé teszi az EKR-be történő rögzítést, melyet az EKR magánszemély esetében valóban lehetővé is tesz.Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként csak olyan gazdasági szereplőt vehet igénybe, amely regisztrált az EKR-ben, vagy amelynek az adatait az ajánlattétel vagy részvételre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4644
6 Alvállalkozó bevonása értékelési szempontra, szakemberre vonatkozó műszaki szakmai alkalmassági követelmény hiányában
Kérdés: Egy, a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban nem került előírásra műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelmény a szakemberekre vonatkozóan. Az értékelési szempontoknál viszont a teljesítésbe bevonni kívánt szakember műszaki szakmai tapasztalatát többletpontokkal értékelik (min. 0 hónap - max. 60 hónap). Az ajánlattevőnek - akit felkértek ajánlattételre - saját munkavállalói állományában nincs olyan szakembere, akivel a maximális 60 hónap műszaki szakmai tapasztalatot igazolni tudná. Az ajánlattevő a maximumot akarja megajánlani a szakemberre vonatkozó értékelési szempont tekintetében, emiatt felmerült az alábbi Értékelési szempontra - ha műszaki szakmai alkalmasság nem került előírásra - lehet-e a kapacitásnyújtó szervezet vagy alvállalkozó szakemberét megnevezni az eljárásban? Jól gondoljuk-e, hogy a kapacitást nyújtó szervezetet nem lehet igénybe venni e célból, mivel ez a szervezet csak az alkalmassági követelményeknek történő megfelelést biztosíthatja, azonban alvállalkozóként be lehet vonni, és megfelel a Kbt. előírásainak, ha a Kbt. 66. § (6) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozatban feltüntetjük alvállalkozóként a céget - amely rendelkezik a szakemberrel -, és megadjuk, hogy a projektvezetői feladatok ellátására kerül bevonásra a cég, továbbá a Kbt. 66. § (6) bekezdésének a) pontja szerinti nyilatkozatba szintén beírjuk, hogy projektvezetői feladatok ellátására alvállalkozót kívánunk igénybe venni? Jól gondoljuk-e, hogy az EKR-felületen ebben az esetben a "Gazdasági szereplők" pontban fel kell venni az alvállalkozó céget, és a cég "minősítése" tekintetében a három választási lehetőség közül a 2. pont (Alvállalkozó, akinek kapacitásait a gazdasági szereplő nem veszi igénybe) megjelölést kell használni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár problémák vélhetően más eljárásokban is gondot fognak okozni.A megoldás valóban alvállalkozó bevonása, aki az értékelési szempontban "segíti" az ajánlattevőt, így a hiánypótlás vonatkozásában is korlátozottabbak a lehetőségek, hiszen az értékelési szempontnak való megfelelés esetében az érintett szakember cseréje az eljárás során automatikusan az értékelést fogja érinteni.Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő biztosan értse a bevont szakember státuszát, javasoljuk az ajánlattevő nyilatkozatában egyértelművé tenni, hogy értékelési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4655
7 Ajánlati felhívásnál korábbi dátummal kiállított referenciaigazolás megfelelősége
Kérdés: A referencia kiállításának dátuma lehet-e az ajánlati felhívásnál korábbi, ha tartalmilag megfelel annak (tárgyidőszak tekintetében)? Tartalmilag sem probléma, ha régi a referenciaigazolás?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár szóló 321/2015. kormányrendelet 22. §-ának (2) és (3) bekezdései részletezik a kötelező referencianyilatkozat-elemeket, mely között annyi a különbség, hogy építési beruházás esetében szigorúbb szabályok érvényesülnek, és nincs lehetőség uniós rezsimben saját nyilatkozattal pótolni a harmadik fél referencianyilatkozatát.A kormányrendelet 22. §-ának (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontja), a szerződést kötő másik fél, a szállítás vagy szolgáltatás tárgya, valamint mennyisége vagy az ellenszolgáltatás összege, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referenciaigazolás, illetve nyilatkozat tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is.A (3) bekezdés értelmében a 21. § (2) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni. Az igazolásban meg kell adni legalább az építési beruházás tárgyát, valamint mennyiségét vagy az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját) és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referenciaigazolás tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4656
Kapcsolódó tárgyszavak:
8 Iratbetekintés módja jogszabályváltozást követően
Kérdés: Az iratbetekintést hogyan kell elektronikus formában megvalósítanom?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár rendeletben szabályozza (...) az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés, az elektronikus katalógus, valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes, az elektronikus út által szükségessé tett mértékben e törvénytől eltérő szabályait, az elektronikus kommunikációs eszközök kötelező alkalmazása alóli kivételeket, az EKR működésével, valamint igénybevételének részletes feltételeivel, az e törvényben előírtakon kívül az adott közbeszerzésre vonatkozóan az EKR-ben rögzítendő - személyes adatnak nem minősülő - adatok körével, keretmegállapodás és dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a szerződések és a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseket (...).A kormányrendelet alábbi szabálya ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy csak és kizárólag személyes megjelenés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4658
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9 Igazoláskérés lehetősége részvételi szakaszban
Kérdés: Egy előadáson hangzott el, hogy már a részvételi szakaszban is kérhetek igazolást. Ez valóban így van?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár érintett alkalmassági követelményhez kapcsolódó igazolások benyújtására.Fentiek szerint a későbbiekben nem szükséges alapos kétség ahhoz, hogy az ajánlatkérő akár már a részvételi szakaszban kérje az igazolásokat kétszakaszos eljárás esetében. Ténykérdés, hogy nem ebben a formában tartalmazza mindezt a fenti normaszöveg. Ugyanakkor a Kbt. módosítás 22. §-ához írt jogalkotói indokolás külön kitér erre a kérdésre is az alábbiak szerint:"A módosítások a közbeszerzési eljárásokban a bírálat egyszerűsítését szolgálják azzal, hogy az ajánlatkérő a kizáró okok hiánya és az alkalmassági feltételek teljesülése vonatkozásában már nem lesz köteles valamennyi ajánlattevő tekintetében a releváns adatbázisok ellenőrzésére, hanem ezt főszabály szerint csak a későbbi nyertes ajánlattevő ajánlata vonatkozásában kell megtennie, vagy olyan esetben, ha az érintett gazdasági szereplőket felhívta az alátámasztó igazolások benyújtására. Az adatbázisok egyéb esetben történő ellenőrzésének lehetőségét a módosítás nem korlátozza. Az igazolások gazdasági szereplőktől történő soron kívüli bekérése tekintetében a jövőben már nem lesz követelmény, hogy a nyilatkozat valóságtartalma tekintetében »alapos« kétség merüljön fel az ajánlatkérőben, hanem az ajánlatkérő nagyobb rugalmasságot kap az igazolások bekérése szükségességének megítélése tekintetében. A Kbt. szövege így az irányelvi megfelelést a korábbinál jobban szolgálja, és lehetőséget ad többek között arra is, hogy a több szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában az ajánlatkérő - amennyiben szükségesnek látja - teljeskörűen elvégezze a gazdasági szereplők alkalmasságának ellenőrzését. Továbbá a módosítás keretében pontosításra kerül, hogy ha egy eljárásban az értékelési szempontként meghatározott vállalás egy alkalmassági feltételnek való megfelelés ellenőrzését is igényli, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4667
10 Biztosítékkal kapcsolatos nyilatkozattételi szabály változása 2021. február 1-jétől
Kérdés: A Kbt. 2021. február 1-jétől hatályos módosítását jól értem-e a 134. § (5) bekezdés vonatkozásában, miszerint egy eljárás esetén sem kérhető február 1-jétől nyilatkozat az ajánlatban, az eljárásban előírt biztosítékok (teljesítési biztosíték, jóteljesítési biztosíték) határidőre történő benyújtásával kapcsolatban az ajánlattevőktől? A nyilatkozatminta az EKR-es nyilatkozatminták között is szerepel a február 1-je utáni eljárás létrehozásánál is. Elég a szerződésben rögzíteni a nyilatkozatot a biztosítékokra vonatkozóan?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár ajánlattevőként szerződő fél számára a biztosíték meghatározott mértékű folyamatos fenntartására vonatkozó kötelezettség. A biztosítéknak a szerződésben foglalt feltételek szerint kell rendelkezésre állnia, nem írható elő azonban, hogy a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték a szerződés hatálybalépését, a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték a szerződés teljesítésének időpontját megelőzően álljon rendelkezésre. Bármely egyéb célból kikötött biztosíték esetében a biztosíték rendelkezésre állása attól az időponttól követelhető meg, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjától.A módosítás indokolása keretében a jogalkotó egyértelművé tette, hogy az indok adminisztratív könnyítés a nyilatkozat elhagyásával. Az indokolás szerint a biztosítékok rendelkezésre bocsátása szerződéses kötelezettség, így kevés hozzáadott értéket jelent erről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4673
11 Részekre bontás tilalma, egybeszámítás szolgáltatásmegrendelések esetén
Kérdés: Szolgáltatásmegrendelések esetén fennáll-e a részekre bontás tilalma, ha egy telephely (kastély, szálloda) üzemeltetéséhez tanácsadói szolgáltatást venne igénybe az ajánlatkérő? Ha a tanácsadói szolgáltatás körei különbözőek (üzemeltetéssel, közbeszerzéssel és adótanácsadással kapcsolatosak), akkor ezen szolgáltatások becsült értékeit egybe kell számítani? (Funkcionálisan egy egységnek tekinthető a megvalósítási hely, azonban a szerződések nem azonos tartalmúak, külön álló egységet képezhetnek. A kérdés a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérő standard, állandó beszerzési igényéhez kötődik.)
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár egység meghatározása az adott szálloda vonatkozásában. Figyelemmel arra, hogy az egyes tevékenységek egészen más tartalommal bírhatnak (fizikai üzemeltetés, mérlegkészítés, közbeszerzési eljárás lefolytatása), valójában más-más szakértelem szükséges az egyes tevékenységek elvégzéséhez, más-más szerződés, más-más tartalom, más-más számonkérés és más-más potenciális és valós szerződő félről van szó. Továbbá nem egységesen tervezi az ajánlatkérő az üzemeltetést és az adózási kérdéseket, közbeszerzési eljárások támogatását, így véleményünk szerint a három érintett tevékenység különválasztható. Figyelemmel kell ugyanakkor lenni a fentiekben foglalt feltételek mellett arra, hogy egy adott projektből történik-e a finanszírozás, hiszen abban az esetben az adott projekthez kapcsolódó megvalósítást egységesen szervezi, tervezi az ajánlatkérő, bár erről a kérdésben megfogalmazottak szerint nincs[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4677
12 Kapacitást biztosító bevonása kapacitást biztosító által
Kérdés: Van-e lehetőség a kapacitást biztosító által kapacitást biztosító szervezet bevonására?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár mondatban az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező erőforrásra támaszkodásának lehetőségéről ír az alábbiak szerint:Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik - Kbt. 65. § (7)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4690
13 Külön referencia alkalmasságra és értékelési szempontra
Kérdés: Az ajánlatkérő egy referenciát kíván alkalmasságként kérni, majd értékelési szempontként is értékelni, de nem ugyanazt a referenciát. Megteheti ezt?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár teljesítéséhez szükséges alkalmassága. A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak értékelése esetén, ha az eljárásban e körülményekhez alkalmassági feltétel is kapcsolódik, egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket (...).Alább az egyértelmű szabály, ami miatt referenciát semmilyen formában nem lehet értékelni, hiszen a fenti 76. § (6) bekezdés d) pontja a 76. § (3) bekezdés b) pontjára hivatkozik, amely a személyi állomány tapasztalatára utal.A legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak különösen az alábbiakra:(...) a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4691
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
14 Kétszeres hiánypótlás tilalma
Kérdés: Az ajánlatkérő első alkalommal hiánypótoltatja az aláírást, majd a következő körben annak fordítását. Nem ütközik-e ez a kétszeres hiánypótlás tilalmának szabályába?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár vonatkozásában további felhívási kötelezettsége van. Amennyiben formai hiányosság (elektronikus aláírás) vagy az idegen nyelvű irat miatt az érintett dokumentum tartalmának fordítására vonatkozó dokumentum kerül bekérésre, az ütközik a kétszeres hiánypótlás tilalmába, mivel valóban új hiányosság felmerülését követően kéri az ajánlatkérő.A Kbt. fentiekben hivatkozott 71. § (6) bekezdése a következők szerint szól: az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem -vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.Abban az esetben,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4696
15 Szerződéskötés előzetes vitarendezéssel nem érintett szerződésrész esetén
Kérdés: Megköthetem-e az építési beruházásra irányuló szerződést, ha két részben előzetes vitarendezést kezdeményeztek, de a harmadik részben meg lehetne azt kötni? Nem egyértelmű számunkra a szabályozás.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár az adott, előzetes vitarendezéssel érintett részben is meg szeretné kötni azt az ajánlatkérő.A Kbt. 80. § (5) bekezdése alapján, ha valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4705
16 Az ajánlatkérő elállása a szerződéstől
Kérdés: Milyen indokkal állhat el az ajánlatkérő a szerződéstől, ha azt megkötöttük, és a jogorvoslati fórum azt nem semmisítette meg?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kérdésből, így például a közbeszerzési tanácsadóval történő együttműködés utólag eredményezheti azt, hogy az ajánlatkérő úgy véli, mindez befolyásolta az eljárást lezáró döntését. Az elálláshoz mindenesetre az alábbiak szerint mind az ajánlatkérőnek, mind az ajánlattevőnek joga van.Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság e paragrafus szerinti határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az ajánlattevőként szerződő fél - a Közbeszerzési Döntőbizottság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4706
17 Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról
Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár vonatkozik, melyet az ajánlatkérő köteles bejelenteni a Kbt. 62. § (7) bekezdése szerint.A 62. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének), az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való tudomásszerzése időpontjának megjelölésével, valamint a kizárásra okot adó cselekmény és az eset lényeges körülményeinek leírásával - köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.A kizárt ajánlattevőkkel kapcsolatos - nem közhiteles - adatbázis tehát nem közvetlenül a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkről szól, hanem a 62. § (1) bekezdés i) pontból adódó kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkre tartalmaz információt.Az ajánlatkérő helyesen szüntette meg a szerződését, hiszen egyéb forrásból tudomást szerzett az eljárás során történő kizáró ok hatálya alá tartozásról, mely a kérdésből ítélve a 62. § (1) bekezdés i) pontjára vonatkozott. Így a Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) pontja miatt volt szükség a szerződés megszüntetésére. Az eljárás során történő hamis adatszolgáltatás akkor is megvalósul, ha arról nem szolgáltatott adatot az ajánlattevő, hogy a korábbiakban hamis adatot szolgáltatott. Erre utal többek között a 62. § (1) bekezdés h) pontja.A Kbt. 142. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.A kérdés a hamis adatszolgáltatás vonatkozásában a 62. § (1) bekezdés i) pont szerinti hamis adatszolgáltatás okán, a 62. § (1) bekezdés h) pont beállta miatti bejelentési kötelezettségre vonatkozik.A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4710
18 Alkalmassági követelmény előírhatósága nemzeti rezsimben
Kérdés: Szükséges-e indokolnom, ha a 115. § szerinti eljárás esetében nem írok elő alkalmassági követelményt?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges.A nemzeti rezsim szabályozása kifejezetten engedi az eltérést a Kbt. 115. § (2) bekezdésében, ahol egyértelműen megtiltja alkalmassági követelmény előírását.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő köteles biztosítani a versenyt, és az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább öt gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlatkérő az eljárásban nem írhat elő alkalmassági követelményt. Az ajánlatkérő csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek küldhet ajánlattételi felhívást (...).Ennek oka, hogy a jogalkotó eleve azt feltételezi, hogy csak a teljesítésre valóban alkalmas ajánlattevő kerül felhívásra. A nemzeti eljárásrend eltérő szabálya alapján az ajánlatkérő nem köteles megindokolni, miért nem ír elő alkalmassági követelményt.A nemzeti eljárásrend[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4711
19 Más eljárásban felhasznált nyilatkozat elfogadhatósága
Kérdés: Elfogadható-e olyan kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített nyilatkozat, amelyben az ajánlatkérő és az eljárás megnevezése nem az adott ajánlatkérőre és az adott eljárásra vonatkozik? (Vélhetően egy másik ajánlatkérő által indított eljárásban használták. Adátum megfelelő.)
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját) és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referenciaigazolás tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is.Mivel a 22. § (3) bekezdése rögzíti a kötelező elemeket, a (4) bekezdés pedig kismértékben pontosítja a (3) bekezdés szövegét, általános értelemben szól az igazolás kiadásáról, függetlenül annak céljától, azaz hogy milyen eljáráshoz adták ki azt.A 22. § (4) bekezdése értelmében az (1)-(3) bekezdés szerinti esetekben a szerződést kötő másik félnek az igazolást a szerződés tartalma alapján szerződésszerű teljesítés vagy szerződésszerű részteljesítés esetében - építési beruházás esetén a sikeres (részteljesítés esetében az adott részre vonatkozó) műszaki átadás-átvételt követően - kötelessége a kérés beérkezését követő két munkanapon belül díjmentesen kiállítani. A szerződés részteljesítése alapján kiállított referenciaigazolás esetében ezen alcím alkalmazásában teljesítés alatt a részteljesítést, a teljesítés ideje alatt a részteljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját) kell érteni. A (2) és (3) bekezdés szerinti adatokat a szerződés részteljesítése alapján kiállított igazolásban a részteljesítés vonatkozásában kell megadni olyan módon, hogy az ajánlatkérő tájékoztató jelleggel feltünteti a részteljesítéssel érintett szerződés teljes tárgyának megjelölését is.Ha az ajánlatkérő szükségessé teszi, hogy az adott referenciaigazolás kifejezetten az adott eljárás céljából kerüljön kiállításra, abban az esetben túlterjeszkedik a 22. § (2) bekezdésén, hiszen nem tartozik az alkalmasság megállapításához szükséges adatok közé az adott eljárás nevesítése a referenciaigazolásban,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4714
20 Üzleti titok jogszerűtlenségének támadása előzetes vitarendezés keretében
Kérdés: Amennyiben iratbetekintés során azt tapasztaljuk, hogy titkosak ezek a dokumentumok, kérhetjük-e előzetes vitarendezésben a titkosítás feloldását, az ajánlat érvénytelenítését? (Sajnos több esetben is bebizonyosodott, hogy a leírások titkosításával nincs lehetőség szakmai szempontból megvizsgálni a megajánlott termékeket, pedig döntő tényező lehet az elbírálásban.)
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár az ajánlattevő annak jogszerűtlenségét támadja előzetes vitarendezés keretében, melynek lehet az a következménye, hogy hiánypótlás keretében
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4715
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
21 Önkéntes hiánypótlás feltétele
Kérdés: Mi az önkéntes hiánypótlás feltétele? Az első hiánypótlásban mindenkinél hasonló hiányosságokat talált az ajánlatkérő, de nálunk nem vette észre. A második körben sem, de most úgy gondoljuk, érdemes lenne pótolni, mert így nem összehasonlíthatók az ajánlatok, vagyis a mi esetünkben szerintünk nem lehet így megállapítani az érvényességet. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár bekezdés szerint szükséges nyilatkozni az ajánlatkérő által dedikáltan felszólított gazdasági szereplőknek. Mivel ez a helyzet, így nincs annak akadálya, hogy a második hiánypótolási kör határidejében az első körben hiányolt jellegű dokumentumokat pótolja az az ajánlattevő, akitől az első körben ilyen jellegű dokumentumokat nem kért az ajánlatkérő.A Kbt. 71. § (5) bekezdése alapján ugyanis, amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt - határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4719
Kapcsolódó tárgyszavak:
22 Alvállalkozó és kapacitást nyújtó szervezet elhatárolása
Kérdés: Kapacitást nyújtó szervezetnek vagy alvállalkozónak minősül az a piaci szereplő, amelynek kapacitásaira - a szerződés dinamikus beszerzési rendszer keretében történő odaítélése esetén - az ajánlattevő az alkalmasság igazolása körében támaszkodni kíván, és amelyet a szerződés teljesítésébe is be kíván vonni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár megjelölésével azon alkalmassági követelményt, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. Ehhez képest a Kbt. 3. §-ának 2. pontja értelmében alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt. Akérdés alapján úgy tűnik, hogy jelen esetben olyan kapacitást nyújtó szervezetről van szó, amelyet az ajánlattevő a szerződés teljesítésébe is be kíván vonni. A szóban forgó piaci szereplő meghatározó jellege ugyanakkor egyértelműen a kapacitást nyújtó szervezeti minőség, hiszen az ajánlattevő az alkalmasság igazolása körében támaszkodik rá. Természetesen nincs jogi akadálya annak, hogy ugyanez a szervezet a szerződés teljesítésében is részt vegyen alvállalkozóként, de mindvégig a kapacitást nyújtó szervezet kapcsán érvényesülő szigorúbb jogszabályi követelmények teljesülését[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4763
23 Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának határideje
Kérdés: Jogos-e az ajánlatkérő igénye, hogy a szerződéskötést megelőzően az ajánlati biztosítékot hosszabbítsuk meg, hogy ne hétvégén járjon le? Mi írja ezt elő? (Így hosszabb lesz az ajánlati kötöttségi időszak is, és ez nem eljárási határidő, hanem a szerződéskötésre vonatkozik.)
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár ajánlat további fenntartására vonatkozó felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték fenntartására (...).Így valójában az ajánlati kötöttségre vonatkozó számítási módszert kell vizsgálnunk. A határidő számítására vonatkozó 48. § (3) bekezdése írja elő, hogy amennyiben a határidő hétvégén jár le, úgy az a következő munkanapig meghosszabbodik. A 48. § (5) bekezdés hivatkozik a Kbt. 131. § (6) bekezdésére, ami a moratóriumi szabályt tartalmazza.A Kbt. 48. § (3) bekezdése alapján, ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le (...).A 48. § (5) bekezdése szerint az (1)-(3) bekezdést az ajánlati kötöttség és a 131. § (6) bekezdése szerinti időtartam számítása során is alkalmazni kell.Nincs jelentősége annak, hogy nem összegezést megelőzően beszélünk határidőről ebben az esetben. Azonban a pontos hivatkozások miatt valóban érdemes utalnunk a 131. § szabályára. A 131. § a szerződéskötés ajánlati kötöttségére is utal, ezért automatikusan a határidő számítására vonatkozó szabály az ajánlati kötöttséget is meghosszabbítja.A 131. § (5) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevő és - a (4) bekezdés szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4767
Kapcsolódó tárgyszavak:
24 Kizárás opcionális kizáró ok öntisztázása esetén
Kérdés: Az ajánlattevő egyértelműen az általam előírt 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, amit az ommf.gov.hu alapján igazolni tudok, ellenben öntisztázta magát. Kizárhatom-e akkor, ha ez egy opcionális kizáró ok?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az elmúlt három évben a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket súlyosan megszegte, és ezt az ajánlatkérő megfelelően bizonyítani tudja. (...)Az öntisztázásra vonatkozó 64. § (1) bekezdése kifejezetten utal bármely kizáró okra a kivételek mellett, melybe a választható kizáró okok is beletartoznak. Ez alapján a munkajogi jogsértést öntisztázó ajánlattevő nem zárható ki az eljárásból, ebből a szempontból nincs az ajánlatkérőnek választási lehetősége.A 64. § (1) bekezdése alapján ugyanis a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére - beleértve azokat az eseteket, amikor a törvényben meghatározott kötelességszegés vagy jogsértés az ajánlatkérő mérlegelése alapján vezet kizáráshoz - az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4779
25 Ügyfélképesség fedezet feletti ajánlattételkor
Kérdés: Az ügyfélképességet befolyásolja-e bármilyen módon, ha a második ajánlatot tevő ajánlattevő, aki egyben a kérelmet benyújtja, fedezet feletti ajánlatot tesz? (Mert ez esetben minél alacsonyabb fedezetet kell meghatározni, és nem lesz jogorvoslat.)
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is (...).Mivel a fedezet feletti ajánlattétel nem teszi az ajánlatot érvénytelenné, hiszen ez az ajánlatkérő saját döntésén múlik, így az ajánlattevőnek reális esélye van a nyerésre. Amennyiben a fedezet feletti ajánlattétel megfosztaná az ügyfélképességüktől az ajánlattevőket, az ajánlatkérőknek érdekük lenne minél alacsonyabb fedezetet meghatározni, és a nyertes kivételével minden ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné nyilvánítani fedezethiány miatt. A nyertes áráig egyedileg akár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4788
26 Korábbi érvénytelen jelentkezést beadó csatlakozása a DBR-be
Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben a részvételi szakaszban érvénytelen részvételi jelentkezést benyújtó jelentkező a DBR fennállása alatti időszakban a későbbiekben csatlakozhat-e újból a rendszerhez új részvételi jelentkezés benyújtásával? Például, ha a részvételi szakaszban nem volt referenciája, de a DBR kétéves fennállása alatt alkalmassá válik, nyújthat-e be újabb részvételi jelentkezést úgy, hogy a rendszer felállításakor kiadott összegezésben érvénytelen részvételi jelentkezőként szerepelt?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár időtartama alatti jelentkezést teszi lehetővé.Az előzőekben jelzett szabályok tartalma az alábbi:-a közbeszerzési dokumentumokhoz való ingyenes, közvetlen elektronikus hozzáférést a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt biztosítani kell;-az alkalmassági feltételeknek megfelelő minden részvételre jelentkezőt fel kell venni a dinamikus beszerzési rendszerbe, az ajánlattételre felhívandó részvételre jelentkezők száma nem korlátozható;-a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban, a gyorsított eljárás szabályai nem alkalmazhatóak. Ez a részvételi határidő a rendszer - az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás megküldését megelőző - felállításakor irányadó. A rendszerben megvalósítandó további közbeszerzések tekintetében nem határozhatóak meg újabb részvételi határidők, a rendszer[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4802
27 Jogorvoslati határidő számítása több kérelmi elem esetén
Kérdés: Amennyiben az ajánlattevőnek több kérelmi eleme van, melyekre előzetes vitarendezés keretében kívánta felhívni a figyelmet, hogyan kell számítani a jogorvoslati határidőt? Egyben kell kezelni az összes kérelmi elemet, vagy egyenként nézni a határidő lejáratát?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kiegészítő indokolást kért az érdekelttől, ebben azonban a jogorvoslati kérelem első és második kérelmi elemeit érintő kérdések - amelyek az előzetes vitarendezési kérelem 3. és 4. kérelmi elemei voltak - nem szerepeltek. Ebből eredően az ajánlatkérőnek a Kbt. 80. § (3) bekezdése alapján az előzetes vitarendezési kérelemre annak benyújtását követő három munkanapon belül, vagyis 2021. július 27-éig választ kellett volna adnia. A kérelmező 2021. július 27-éig nem kapott érdemi választ előzetes vitarendezési kérelme 3. és 4. kérelmi elemeire, azt azonban látta, hogy az ajánlatkérő a vitarendezési kérelme egyéb részei vonatkozásában a Kbt. 80. § (4) bekezdése alkalmazásával egyéb intézkedéseket tett, vagyis kiegészítő indokolást kért az érdekelttől. Az ajánlatkérő az elő­zetes vitarendezési kérelem 3. és 4. kérelmi elemeire 2021. augusztus 2-án, a Kbt. 80. § (3) bekezdése szerinti határidőn túl adott választ, ezzel a jogorvoslati kérelem első és második kérelmi elemei tekintetében a Kbt. 148. § (7) bekezdés da) pontja szerinti törvényi vélelem nem, hanem kizárólag a Kbt. 148. § (7) bekezdés db) pontja alkalmazható. Ebből eredően a két kérelmi elem esetében a jogsértésről való tudomásszerzés időpontja 2021. július 27-e, amelyhez képest a 2021. augusztus 10-én előterjesztett jogorvoslati kérelem a Kbt. 148. § (3) alapján elkésett. A Kbt. ugyanis különválasztja az alábbi szabály alapján az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját és annak elmaradását.A Kbt. 148. § (7) bekezdése alapján a (3)-(4) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni (...), ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben elő­zetes vitarendezést kérelmeztek, és-ha az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját határidőben megküldte, de[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4809
28 Az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének elítélése, mint kizáró ok
Kérdés: Indulhat-e közbeszerzési eljárásban olyan cég, melynek elnök-vezérigazgatóját másik tagállamban jogerősen elítélték korrupció miatt? Mi történik, ha lemond? Indulhat a cég a későbbiekben? Vagy mindenképpen öntisztáznia kell? Öntisztázás esetén le kell mondania az érintett vezetőnek?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kezelés vagy hanyag kezelés (...).A fenti kizáró ok a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vonatkozásában is értelmezendő a Kbt. 62. § (2) bekezdés a) pontja szerint. Mivel a vezető tisztségviselőről van szó, és nincs annak jelentősége, hogy másik uniós tagállamban ítélték el, amennyiben erre az elmúlt öt évben került sor, méghozzá jogerősen, úgy az érintett gazdasági szereplő a kizáró okok hatálya alatt áll, melyen az ajánlattevőnek sincs módja változtatni.A Kbt. 62. § (2) bekezdése alapján a gazdasági szereplő akkor sem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában, amennyiben-vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt az elmúlt öt évben jogerős ítéletet hoztak, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült, vagy-az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt a jogerős ítéletet az elmúlt öt évben - vagy ha ez rövidebb, az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesüléséhez szükséges időn belül - olyan személlyel szemben hozták, aki a bűncselekmény elkövetésekor a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy volt - a) és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4810
29 Párhuzamosan elküldött ajánlat kezelése
Kérdés: Nem EKR-en keresztüli történő benyújtás esetén lehetséges a Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásának kötelezettsége, figyelemmel arra, hogy az eljárás tisztasága sérülésének gyanúja felmerülhet az egyéb úton benyújtott ajánlat tartalmának ajánlatkérő általi bontás előtti megismerése révén? (A gazdasági szereplő megfelelő módon is benyújtotta az ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig.)
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár hivatkozott rendelkezés alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha (...) valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el (...).Az ajánlattevő által önként elküldött ajánlat nem sérti az eljárás tisztaságát, hiszen nem az ajánlatkérő jogszerűtlen információhoz jutásáról van szó, hanem az ajánlattevő tájékoztatásáról az EKR-től eltérő módon. Mindez a többi ajánlattevő érdekét nem sérti, hiszen ajánlataik bontatlanok maradnak. Amennyiben ennyire egyszerű lenne egy eljárás eredménytelenségét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4816
30 Fedezetemelés lehetősége a megadott keretösszeget meghaladó ajánlati árak esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésnél az ajánlati felhívásban előírta, hogy keretszerződést köt a felhívásban meghatározott keretösszeg erejéig, és a megadott mennyiségek csak tájékoztató jellegű mennyiségek. A bontási jegyzőkönyv szerint a beérkezett ajánlati árak az előírt keretösszeget meghaladják. Ebben az esetben fedezetemelés szükséges ahhoz, hogy az eljárás eredményes legyen, vagy az ajánlatkérő megkötheti a szerződést a felhívásban megadott keretösszegre?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár eljárást. Abban az esetben az ajánlatkérőnek van lehetősége utólag pótfedezetet kérni, és ennek megfelelően magasabb értékben megkötni a szerződést. A mennyiségekből csak olyan mértékben szerezhet be a keretszerződés alapján az ajánlatkérő, melyet a keretösszeg lehetővé tesz. Összességében gyakori, hogy az ajánlatkérők összekeverik a keretmegállapodás második részét és a nyílt eljárás keretében kötendő szerződést. Utóbbi esetben ugyanis kötelezettséget vállalnak a teljes keretösszeg elköltésére, míg a keretmegállapodás keretében kötött keretszerződés (amennyiben az ajánlatkérő nem vállal lehívási kötelezettséget) csak egy olyan keretnek minősül, melyet akár ki is meríthet az ajánlatkérő. Amennyiben bizonytalan a mennyiség, ennek megfelelően érdemesebb a keretmegállapodást követően keretszerződést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4823