×

2022. legnépszerűbb témái

logo
     
#1
Kérdés: Kinek a felelőssége az aránytalanul alacsony ár megállapítása, pontosabban kinek kell több információt szolgáltatnia, előrelátóbbnak lennie? Az ajánlatkérőnek, aki sokszor kérdez, vagy az ajánlattevőnek kell kitalálnia, mit akarnak tőle kérdezni?
Részlet a válaszból: […] objektivitásának megteremtése az ajánlattevő feladata, mivel a közbeszerzési eljárás megnyerésének célja tükrében az ő érdekkörébe tartozik, hogy olyan tényszerű adatokat, dokumentumokat bocsásson az ajánlatkérő rendelkezésére, amely alapján az ajánlatkérő meggyőződhet a vállalt ellenszolgáltatás melletti valós teljesíthetőségről." Az ajánlattevő felelősségének kifejtése mellett az ajánlatkérő vonatkozásában kijelenti, hogy az objektivitás vizsgálata és ennek alapján az ajánlati ár realitásáról való meggyőződés kötelezettsége az ajánlatkérőt terheli, méghozzá ezen meggyőződést az ajánlatkérőnek magára az indokolásra és a rendelkezésére álló iratokra kell alapítania.Kiemeli, hogy a benyújtott indokolásnak azért van különösen nagy jelentősége, mert az ajánlattevő az abban foglalt adatokkal támasztja alá az ajánlati árát, az indokolásban mutatja be, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlati árának kalkulálása során minden felmerülő költséggel, tétellel számolt. "Az ajánlattevőnek ezért az ajánlati árat megalapozó indokolásban minél részletesebb, minél konkrétabb adatokat tartalmazó levezetésre kell törekednie, ennek érdekében az ajánlati árat alkotó és az ajánlati ár kalkulálásakor figyelembe vett árelemeket kell ismertetni azok mértékének bemutatásával, mert ezzel tudja leginkább objektíven alátámasztani az aránytalanul alacsony ajánlati árát."Az igazolás minősége, az összefüggések egyértelmű bemutatása, a kimutatások magyarázata, az egyes sorok értelmezése azért szükséges és egyben elvárható, mert az ajánlatkérő ezen konkrét ajánlati árat alkotó árelemek bemutatása alapján, alapvetően az abban foglalt adatokból tud meggyőződni arról, hogy a megajánlott áron biztosítható-e részére a teljesítés, a vállalás megalapozott-e.Az ajánlatkérőnek lehetősége van akár több alkalommal is további kiegészítő indokolást kérni még az ajánlattevőtől,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. január 12.
#2
Kérdés: Vitathatom-e az iratbetekintés visszautasítását, hiszen valójában egy jogomtól fosztott meg az ajánlatkérő? Amikor újabb iratot kér be az ajánlatkérő már a szerződéses szakaszban, de még nincs aláírva, akkor ezt milyen módon tudom megtekinteni, ha az iratbetekintési határidő már lejárt, de érkezett közben új irat az ajánlatkérőhöz?
Részlet a válaszból: […] közbeszerzési eljárásban. Erre utal a D. 515/2021. számú ügy is, ahol az összegezés megküldését követően a Kbt. 45. § (1) bekezdésben megjelölt határidőben kérte a kérelmező az iratbetekintést a nyertes által az aránytalanul alacsony ára vonatkozásban benyújtott indokolás tekintetében. Az iratbetekintést követően "kezdeményezett előzetes vitarendezési eljárásban kért az ajánlatkérő egy újabb iratot a nyertes ajánlattevőtől, az ajánlati ára alátámasztását célzó, korábban benyújtott indokolásának a kiegészítését kérte". A kérelmező ezt az új iratot is meg kívánta tekinteni, hasonlóan a kérdés feltevőjéhez, tehát a jogkérdés ebben az esetben hasonló lehet. Ebben az ügyben, melyre a döntés utal, a kérelmező az újonnan keletkezett iratot is meg kívánta tekinteni, mert véleménye szerint a kiegészítő árindokolás szorosan kapcsolódott a nyertes ajánlattevő által korábban benyújtott indokoláshoz, és ez alapján kívánt meggyőződni a kérelmező a nyertes ajánlati árának megalapozottságáról. A problémát az okozta, hogy "már ezen kiegészítő árindokolás benyújtásáig eltelt a Kbt. 45. § (1) bekezdésben rögzített határidő, vagyis maga az irat keletkezése előtt lejárt az irat megtekintésére vonatkozó határidő". Tehát gyakorlatilag egy olyan joghelyzet merült fel a közbeszerzési eljárásban, amely a Kbt. által nem szabályozott. A Döntőbizottság álláspontja szerint "nem lehet eltekinteni attól a ténytől, hogy az előzetes vitarendezési eljárás keretein belül keletkezett egy új irat, mely a kérelmező által az előzetes vitarendezési kérelemben megjelölt jogsértéshez szorosan kapcsolódik".Ez egy olyan jelentős, új körülménynek minősül, hogy a nyilvánosság és átláthatóság alapelvére és "az iratbetekintés jogintézménye törvényi rendeltetésére figyelemmel az ajánlatkérő nem tagadhatta volna meg az iratbetekintést a kérelmezőtől". Az érintett esetben a kérelmezőt "a nyertes ajánlati ára megalapozottsága körében kért teljes körű iratbetekintés elől zárta el azzal, hogy az ajánlatkérő csak az előzetes vitarendezési eljárásban hívta fel a nyertes ajánlattevőt kiegészítő árindokolás benyújtására, így ezen irat csak az elő­zetes vitarendezési eljárás keretében keletkezhetett". Ennek keretében[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. február 9.
#3
Kérdés: Amennyiben a tervező nem kíván az előkészítésben részt venni - bár az ajánlatkérő felkérte -, de a későbbiekben két ajánlattevő mellett is megjelenik, ez összeférhetetlen?
Részlet a válaszból: […] készítésén túl a tervező ne vegyen részt az eljárás előkészítésében.A rendelet 18. §-a alapján a Kbt. 25. § (3) bekezdése alkalmazásában nem összeférhetetlen a kivitelezésre vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 57. §-a szerinti közbeszerzési dokumentumait megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy a kivitelezés folyamatában a 10. § (3) bekezdése[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. február 9.
#4
Kérdés: Az ajánlatban nem elérhető a költségvetés, pontosabban a szerződés részeként nem találom, így nem tudom megállapítani, mit ajánlott az ajánlattevő. Megteheti az ajánlatkérő, hogy a költségvetést nem tölti fel a szerződés részeként?
Részlet a válaszból: […] szerződést a nyertes ajánlattevővel - közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.-A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek - (1) és (2) bekezdés.Nem[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. március 9.
#5
Kérdés: Van-e lehetőség megtekinteni egy nyertes közbeszerzési eljárás költségvetését, és ha igen, hol? (Alvállalkozóként lettünk megnevezve egy nyertes eljárásban, és szeretnénk tudni, hogy az ajánlatkérő egyáltalán megnevezett-e bennünket, ahogyan ígérte.)
Részlet a válaszból: […] szerződés részévé - melyhez megvan a joga -, úgy az ajánlattevő alvállalkozója ehhez az információhoz nyilvánosan nem juthat hozzá. Ugyanis a Kbt. 138. § (3) bekezdése az adatváltozás kötelező bejelentéséről ír, továbbá az ajánlattevő saját nyilatkozattételi kötelezettségéről, de az alvállalkozó szerződésben történő nevesítéséről nem. Gyakran az ajánlattevők technikai okok miatt nem teszik a szerződés részévé az alvállalkozói listát, melyet így nem kell minden változás esetében mint szerződésmódosítást kezelniük.A Kbt. fentiekben hivatkozott 138. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni (a megnevezésen túl az elérhetőség, valamint a képviseletre jogosult megjelölésével), amely részt vesz[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. március 9.
#6
Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
Részlet a válaszból: […] kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmeket az ajánlatkérőnek nem kell megválaszolnia, de természetesen saját belátása szerint dönthet úgy is, hogy ennek ellenére teljesíti a határidőn túl előterjesztett igényt. A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtásának nincs jogvesztő határideje, az ajánlattevő legfeljebb azt kockáztatja, hogy elkésettség esetén az ajánlatkérő nem lesz köteles válaszolni.A kérdésben vázolt tényállás szerint az ajánlattevő a megfelelő ajánlattétel szempontjából releváns adat vonatkozásában kért kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőtől, aki azt az elkésettség miatt nem válaszolta meg. Az ismertetett tételes jogszabályi rendelkezések az ajánlatkérőnek ezt az eljárását kétségkívül legitimálják, ugyanakkor érdemes a közbeszerzési alapelvekre és a szabályozás mögött meghúzódó jogalkotói megfontolásra is kitekinteni. A kiegészítő tájékoztatás célja a megfelelő ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának biztosítása, így a gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumokban megjelenő ajánlatkérői előírásokkal kapcsolatosan írásban tájékoztatást kérhetnek. A gazdasági szereplők pedig azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmükben rámutatnak a nem egyértelmű előírásokra, esetlegesen az ellentmondásokra és a hiányzó információkra, lehetőséget adnak az ajánlatkérőnek arra, hogy szükség esetén módosítsa a dokumentumokat, illetve válaszával segítse a gazdasági szereplőket a megfelelő ajánlat, illetve részvételi jelentkezés benyújtásában. A kiegészítő tájékoztatás tehát a bizonytalanságok eloszlatásának hatékony eszköze, olyan lehetőség, amely kétségkívül alkalmas arra, hogy a közbeszerzési dokumentumokban szereplő és az ajánlattételt nehezítő esetleges pontatlanságokat vagy kétértelműségeket kiküszöbölje. Bonyolult műszaki tartalom esetén óhatatlan, hogy az ajánlattevőkben jogos kérdések merüljenek fel, amelyek megválaszolása elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban a közbeszerzési eljárás célját szolgáló ajánlatok érkezhessenek be.A Kbt.-ben rögzített alapelvek többféle funkciót töltenek be. Először is biztosítják a szabályozás elvi keretét, a tételes jogi normák tulajdonképpen ezen alapelvek kisugárzásai. Emellett az alapelveknek hézagkitöltő szerepük is van, ami azt jelenti, hogy olyan esetekben, amelyekre nézve a jogalkotó nem fogalmazott meg tételes jogi normát, zsinórmértékül szolgálnak. Végül a törvényi szabályokkal összefüggésben törvényértelmező funkcióval bírnak, és ebbéli minőségükben főként a nem egyértelmű megítélésű határesetek megoldását segítik elő. A kérdésben vázolt tényállás ilyennek tekinthető. Az ajánlatkérő valamiféle "formállogika" mentén úgy döntött, nem válaszolja meg az elkésetten benyújtott kiegészítő tájékoztatás iránti[…] részlet a válaszból vége.
#7
Kérdés: Az előzetes piaci konzultációval kapcsolatban kérdezem: minden arra kötelezett ajánlatkérő kap értesítést, vagy csak a kormány irányítása alatt állók?
Részlet a válaszból: […] körében - az egyajánlatos közbeszerzések közös közbeszerzési szójegyzék (a továbbiakban: CPV) főcsoport szerinti aránya a 2. § (1) bekezdésében meghatározott naptári évben a 30%-ot meghaladta, és az adott CPV-főcsoportba tartozó közbeszerzések aránya az összes eredményes közbeszerzés 2%-át meghaladta - a) és b) pontok.A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdésben foglaltakon túl az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt minden esetben köteles a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci konzultációt alkalmazni a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság ajánlatkérő, ha:-a közbeszerzési eljárást megindító felhívásában nem írja elő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi indokot, és-esetében az egyajánlatos közbeszerzések aránya - az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések körében - a 2. § (1) bekezdésében meghatározott naptári évben a 20%-ot meghaladta, és ebben az időszakban legalább tíz, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzést folytatott le.Az úgynevezett intézkedésiterv-készítési kötelezettségről a kormányrendelet 5. §-a tartalmaz részleteket. Mivel az intézkedési terv készítése az 5. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak számára kötelező, ahol az ajánlatkérő nem különbözteti meg az ajánlatkérőket, így ebből az a következtetés vonható le, hogy minden ajánlatkérő értesítést fog kapni, nem csak az 1. § (2) bekezdésére szűkített kör.Az 5. § (1) bekezdése alapján, ha egy ajánlatkérő esetében az egyajánlatos közbeszerzések aránya - az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések körében - a tárgyévet megelőző naptári évben a 20%-ot meghaladta, az ajánlatkérő köteles a tárgyévre vonatkozóan intézkedési tervet (a továbbiakban: intézkedési terv) készíteni az egyajánlatos közbeszerzései számának csökkentésére vonatkozóan, az adott évre irányadó közbeszerzési tervére figyelemmel. Az ajánlatkérő az intézkedési tervet a tárgyév március 31-ig a honlapján nyilvánosan közzéteszi.A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdés nem alkalmazandó azon ajánlatkérők esetén, amelyek a tárgy­évet megelőző naptári évben kevesebb mint öt, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzést folytattak le.A (3) bekezdés értelmében az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti intézkedési[…] részlet a válaszból vége.
#8
Kérdés: Ha a felhívás szerint az elmúlt három év szállításait kell referenciával igazolni, elegendő-e, ha csak az elmúlt egy év szállításairól állíttatjuk ki az igazolást, amennyiben a kért referenciamennyiséget az utóbbi egy évben teljesítettük?
Részlet a válaszból: […] igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet alapján hosszabban is meghatározhatja. Minden beszerzési tárgy esetében azonosan fogalmaz a kormányrendelet, mely szerint az ajánlatkérő köteles a három év (vagy hosszabb időszak esetében a hosszabb időszak) teljesítését figyelembe venni.A kormányrendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - előírható az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. május 11.
#9
Kérdés: Ha a konzorcium egyik tagját a GVH-döntés kizárja a közbeszerzésekből, abban az esetben a konzorcium másik tagja is kizárásra kerül az eljárás során? Vagy befejezheti az eljárást, illetve megkötött keretszerződés esetén továbbra is részt vehet például keretmegállapodás esetében versenyújranyitásokban az elmarasztalt konzorciumi partnere lecserélésével? (Természetesen azonos kvalitásokkal rendelkező szervezettel történő csere esetében.)
Részlet a válaszból: […] keretmegállapodás időtartama alatt. Ennek következménye, hogy nem indulhat saját jogon az újraversenyeztetésekben. A csere korlátját a Kbt. 139. § (1) bekezdés alábbi szabálya határozza meg, mely szerint jogutódlás esetében fogadható el a nyertes ajánlattevőként szerződő fél változása.A 139. § (1) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevőként szerződő fél vagy felek személye csak az alábbi esetekben változhat meg:-ha a 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő egyértelmű szerződéses rendelkezés alapján a jogutódlás projekttársaság vagy a teljesítés biztonsága érdekében ilyen szerződéses rendelkezés alapján a teljesítéshez finanszírozást nyújtó jogi személy vagy az általa jelölt jogi személy által történik; vagy-ha a szerződő fél személyében bekövetkező jog­utódlás a jogi személy átalakulásának, egyesülésének, szétválásának, vagy a jogutódlással megszűnés más esetének következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel[…] részlet a válaszból vége.
Kapcsolódó címkék:    
A válasz időpontja: 2022. május 11.
#10
Kérdés: Ajánlattevőként konzorciumban indultunk, ahol a számlát cégünk állítja ki, az alvállalkozókat cégünk vonja be, de referencia miatt egy másik ajánlattevő is beszállt mellénk. Az ajánlatkérő azt kéri, hogy közös ajánlattevőként írjuk alá a szerződést, annak ellenére, hogy a cégünknek többletjogosultsága van az eljárásban, minden információt mi töltöttünk fel az EKR-be, ahová mi regisztráltuk a másik ajánlattevőt. Ez a forma, hogy közös ajánlattevőként is írjuk alá a szerződést, és nem csak az eljárás során vagyunk közösen, formailag helyes, jogszerű?
Részlet a válaszból: […] rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely - az ajánlattevő saját kapacitásával együtt - biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben (...).Mivel ajánlattevőként nem ezt a megoldást választották, így a közös ajánlattevő nevében is feltöltött a konzorciumvezető ajánlatot, de nem lett volna feltétlenül szükség az EKR-ben a másik ajánlattevő helyett történő regisztrációra, hiszen a későbbiekben vélhetően nem minden esetben kívánnak eljárni helyettük, nevükben a közbeszerzésben. Vélhetően minden megfelelő meghatalmazással történt, ugyanakkor pontosan ez a regisztráció spórolható meg, amennyiben kapacitást biztosító szervezetként kerül a referenciát biztosító cég bevonásra.Jelenleg egyetemleges a kötelezettségvállalás, azaz bármelyik fél nem teljesít, a teljesítés a másik féltől is követelhető. Ebben a vonatkozásban azonos "szinten" vannak a felek, hiszen a teljesítés bármelyik féltől követelhető nemteljesítés esetében. A számlakibocsátás, illetve konzorciumvezetés valójában nem[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. június 15.
#11
Kérdés: Aláírásra került egy szerződés, de nem történt még teljesítés (nincs kész az épület), és a teljesítési határidő emiatt tarthatatlan. Az ajánlatkérő azt "kéri, hogy hivatkozzunk a háborús helyzetre, és ebből kifolyólag a nyersanyaghiányra annak érdekében, hogy a teljesítés időpontját módosítani lehessen". Elfogadható-e ez a megoldás az ajánlattevő részéről?
Részlet a válaszból: […] módosítás, mely a teljes módosítási időszakra vonatkozó indokot érinteni fogja. Ezzel az ajánlattevő hátrányba kerülhet, hiszen saját hibájából lényegesen kevesebb késedelmet szenvedett volna például. Az ajánlatkérő felelőssége, hogy milyen okból kívánja módosítani a határidőt. A kommunikációban azonban az ajánlattevőnek figyelemmel kell lennie arra, hogy ha sikertelen lesz a módosítás, amennyiben felvállalta a teljes késedelmet, és indokolta azt, a későbbiekben már nem fog tudni hivatkozni arra, hogy a késedelem egy részéért nem is ő felelt. Az ténykérdés, hogy a hivatkozás tartalmának erre kell irányulnia, ha ténylegesen nem tud a nyertes ajánlattevő teljesíteni. Valóban ezzel a tartalommal érdemes kezdeményezni, és a nehézségeket minél részletesebben és a körülményekre hivatkozással leírni egészen addig, amíg nem járt le a teljesítési határidő. De ez nem[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. június 15.
#12
Kérdés: Keretmegállapodásban busát szerettünk volna rendelni, de a szállító nem szállít, ellenben pontyot tudna adni helyette. Mindkettő a keretmegállapodás része, de mi nem pontyot szeretnénk, mert az drágább. Mi történik akkor, ha az általunk rendelt busa helyett pontyot szállít az ajánlattevő, de a busa árában? Elfogadhatjuk ezt a változást, ami a megrendelőhöz képest más lenne? Esetleg módosíthatjuk a megrendelőt úgy, hogy elfogadjuk az alacsonyabb árat? Vagy nincs árcsökkentésre sem lehetőség, hanem meg kell vennünk a drágább terméket magasabb áron?
Részlet a válaszból: […] praktikusan visszavonva eredeti igényét, és új megrendelést feladva, melynek keretében tisztázza, hogy a termék csökkentett áron kerül leszállításra. Technikailag nem kötött, hogy milyen módon módosítja eredeti megrendelését az ajánlatkérő, és tisztázza a csökkentett ár mértékét, de a közbeszerzési dokumentumokból ki kell derülnie, miért történt más termék beszerzése és csökkentett ár alkalmazása akár átmenetileg.Valójában nem szerződésmódosításról beszélünk, hiszen az eredeti igénytől az ajánlatkérő eltér, de mivel a keretmegállapodásnak része mindkét termék, és igényét ugyanúgy ki tudja elégíteni más, de magasabb minőségű élelmiszerrel, méghozzá az eredeti alacsonyabb minőségű termék áráért, a megrendelés során ennek nem lesz jelentősége, amennyiben egy ajánlattevő volt. Ha azonban több ajánlattevővel kötött keretmegállapodást[…] részlet a válaszból vége.
#13
Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszból: […] műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemzeti szabványokra, vagy ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy-az a) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, a b) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy-egyes jellemzők tekintetében a b) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig az a) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással - a)-d) pontok.Ettől enged eltérést a rendelet 46. § (3) bekezdése abban az esetben, ha azt a szerződés tárgya indokolja, azaz nem határozható meg kellően pontosan és érthetően. Ekkor van lehetőség gyártmányra hivatkozni, de csak úgy, hogy az ajánlatkérő a megnevezés mellett szerepelteti a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést, mely nem választás, hanem kötelezettség ebben az esetben.A fenti bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint a szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás csak kivételes esetekben engedhető meg, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. augusztus 9.
#14
Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszból: […] bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha- a 85. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak, és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek.A fenti jogalap alkalmazását megakadályozza, hogy valójában az ajánlatkérő nem tudja, hogy a beérkezett ajánlatok nem tartoznak a kizáró okok hatálya alá, vagy az ajánlattevők nem alkalmatlanok [Kbt. 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontjai], mivel a bírálatot nem végezte el, hanem egyszerűen fedezet hiányában nyilvánította eredménytelenné (nem érvénytelenné) az eljárást. Ehhez joga volt, azonban a jogkövetkezménnyel számolnia kell, melyet a Kbt. 70. § (1) bekezdése rögzít.Az előző bekezdésben utalt rendelkezés szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a - 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt - rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, vagy az ajánlatok[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. szeptember 14.
#15
Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszból: […] betartani, a szerződés az összegezés közzétételét követően azonnal megköthető. Így a Kbt. 131. § (8) bekezdése szerint a (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz-, illetve ötnapos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés,- ha a meghívásos, a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd, az innovációs partnerség eljárása során, a dinamikus beszerzési rendszer alapján történő szerződéskötés érdekében, a hirdetménnyel induló, több szakaszból álló koncessziós beszerzési eljárásban, vagy a 117. § szerint lefolytatott, több szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be, és ha az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés, vagy sor került kizárásra, az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte;- a keretmegállapodás alapján történő beszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg, és ennek során több ajánlatot nyújtanak be - b) és d) pontok.A Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet külön elismétli a Kbt. fenti szabályát, mint moratórium nélkül alkalmazható szabályt.Annak érdekében, hogy a moratórium alkalmazásának elmaradása ne eredményezzen szükségszerűtlenül hosszadalmas jogorvoslatokat és visszaélést, a kormányrendelet ugyanakkor rögzíti, hogy annak ellenére, hogy a szerződés megköthető, valójában semmis akkor, ha- úgy került sor a DBR és a keretmegállapodás alapján történő szerződéskötésre, hogy az ajánlatkérő megsértette a keretmegállapodásban a verseny újranyitására, vagy a DBR-be felvett gazdasági szereplők ajánlattételre felhívására vonatkozó kötelezettségét, vagy- a szerződéskötésre nem az eljárásban alkalmazott értékelési szempontok szerint legkedvezőbb érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel került sor.Keretmegállapodások és DBR-ek esetében[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. október 12.
#16
Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás szabályosan lezajlott, megtörtént az eljárás eredményéről történő összegzés megküldése, szerződéskötésre azonban még nem került sor. A nyertes ajánlattevő, aki az eljárásban nyilatkozott a kizáró okok felől - melyet az ajánlatkérő leellenőrzött és rendben talált -, a szerződés aláírása előtt szóban, telefonon jelezte, hogy időközben a kizáró okok hatálya alá került (rajta is van GVH listáján). Tekintettel arra, hogy az eljárás uniós forrásból finanszírozott, az ajánlatkérőt sürgeti a pályázati határidő, azonban kérdés, hogy az ajánlatkérő a jelen helyzetben aláírhatja-e a nyertes ajánlattevővel a szerződést?
Részlet a válaszból: […] előző esetre vonatkozó megítélést is erősíti - a szerződés felmondását teszi kötelezővé, amennyiben a szerződés megkötését követően jut az ajánlatkérő tudomására a közbeszerzési eljárás során történő kizáró ok hatálya alá tartozás.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.Az összegezés módosítása során pedig az olvasható, hogy amennyiben az összegezés megküldését követően észleli az ajánlatkérő, hogy az eredmény jogsértő volt, abban az esetben jogosult azt módosítani.A Kbt. 79. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. október 12.
#17
Kérdés: Milyen szempontok alapján állapítja meg az ajánlatkérő az aránytalanul alacsony árat vagy egyéb aránytalan vállalást? Hivatkozhat-e arra az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő vállalása életszerűtlen?
Részlet a válaszból: […] bekezdése tükrében az ajánlatkérő szemszögéből a szerződés adott áron vagy költséggel való teljesíthetőségének van jelentősége, amely korántsem olyan objektív mérce, mint amilyet a jogalkotó az árindokolással szemben támaszt. A gazdasági észszerűség követelménye ugyanakkor csak a jogszabályszövegből tűnt el, a gyakorlatban továbbra is zsinórmértékként van jelen. Ennek ellenére kijelenthető, hogy a hatályos Kbt. alapján az ajánlatkérőnek a teljesíthetőség megítélésekor egzaktabb vizsgálatot kell lefolytatnia, mintha csupán a gazdasági észszerűség általános követelményével vetné egybe az ajánlatot.A gazdasági észszerűség, illetőleg az ezzel rokon életszerűség mércéjét egyébként az ítélkezési gyakorlat kristályosította ki, mégpedig a közbeszerzési szerződést a profitszerzés céljából elnyerni kívánó, az érintett piacon magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező, professzionális ajánlatot összeállító ajánlattevő típusából kiindulva. Érdekes eseti döntések láttak napvilágot, amelyek például nem tartották összeegyeztethetőnek a gazdasági észszerűség követelményével azt, hogy az ajánlattevő azért nem kíván az adott eljárásban nyereségre szert tenni, mert az is elegendő számára, ha munkagépei fenntartási költségeit képes előteremteni. Többnyire hasonló megítélés alá esett az is, amikor az ajánlattevő a referencia megszerzése érdekében vállalta volna el "a nullaszaldós projektet". Végül ez utóbbi viszonyulásán árnyalt valamelyest a jogalkalmazó, amikor egy felsőbírósági ítéletben úgy foglalt állást, hogy a tulajdonosok és vezető tisztségviselők ingyenes közreműködése, mint árcsökkentő tényező, figyelemmel a munka magas referenciaértékére és a később ebből közvetetten várható nyereségre, a gazdasági válságra és a kiélezett konkurenciaharcra, összeegyeztethető a gazdasági észszerűség követelményével.A hatályos Kbt. alapján az ajánlatkérő nem állhat meg a gazdasági észszerűség vagy életszerűség kérdésénél, hanem kifejezetten a szerződés teljesíthetőségét kell vizsgálnia. A bírói gyakorlat tükrében ez azt jelenti, hogy kiindulópont a vállalás teljesíthetősége, és az indokolásban előadott körülmények megítélése szempontjából van jelentősége továbbra is a gazdasági észszerűségnek. Az utóbbi években ennek az ajánlatkérői vizsgálatnak majdhogynem egzakt szempontrendszere kristályosodott ki. Először is fontos leszögezni, hogy mindenkor kizárólag az eset összes körülményei alapján hozható megalapozott döntés az ajánlat vagy az indokolás elfogadhatósága kérdésében, és az ajánlatkérő[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. november 9.
#18
Kérdés: Igaz-e, hogy a szerződésmódosítási jogalapok százalékos korlátait össze kell adni, és maximum 50% lehet az emelkedés mértéke? Azaz például, ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésre felhasználom a 15%-ot, a 141. § (4) bekezdése b) pontja alapján felhasználok 10%-ot, akkor a 141. § (4) bekezdés c) pontjára már csak 25% marad?
Részlet a válaszból: […] maximum 50% lehet figyelemmel arra, hogy ebbe beleszámít a de minimis árnövekedés [141. § (2) bekezdés] és a rendkívüli sürgősség keretében történő árnövekedés [141. § (4) bekezdés c) pont] is. Hasonlóképpen nem többszörözhető[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. november 9.
#19
Kérdés: Egybeszámítandó-e a kivételi körbe tartozó szolgáltatás más szolgáltatással? Konkrétan: épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatást egybe kell számítani az ugyanazon projekten belüli parkoló-útépítés tervezési szolgáltatással?
Részlet a válaszból: […] értéke együttesen eléri az uniós értékhatárt, úgy mindegyik közbeszerzés-kötelessé válik. Ezért valójában jó a kérdés, hiszen ha a kivételi körbe tartozó termékeket egybe kell számítani annak érdekében, hogy az uniós értékhatár elérését vizsgálja az ajánlatkérő, akkor miért ne kellene a kivételi és a nem kivételi körbe tartozókat. Annyiban azonban nem logikus a kettőt egymás mellé tenni, hogy a nemzeti rezsimben szereplő beszerzési tárgyakat annak érdekében számítja egybe az ajánlatkérő, hogy megvizsgálja,elérték-e az uniós értékhatárt az egybeszámított értékek, és fennáll-e a közbeszerzési kötelezettség (például: hideg élelmiszer vagy tervezési szolgáltatások). Ha azonban egy kivételi kör beszerzési tárgyát vesszük alapul, úgy önmagában az uniós értékhatárt csak akkor tudja felső határként értelmezni,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. december 14.
#20
Kérdés: Mit tehet a nyertes ajánlattevő abban az esetben, ha ő maga folyamatosan és hibátlanul teljesíti a közbeszerzés alapján megkötött szerződést, az ajánlatkérő azonban forráshiányra hivatkozva felhagy az ellenszolgáltatásnak a teljesítés szakaszaihoz igazodó kifizetésével, a nyertes ajánlattevőtől viszont közbeszerzési érdekre hivatkozva további teljesítést követel? Felfüggesztheti-e teljesítését az ajánlattevő, avagy a közbeszerzés speciális szabályai miatt ez valóban nem lehetséges?
Részlet a válaszból: […] szenved. A kérdés szerinti esetben ugyanakkor maga az ajánlatkérő szeg szerződést, és azt kell megítélni, hogy vannak-e Kbt.-nek olyan speciális rendelkezései, amelyek a szerződésszerűen teljesítő nyertes ajánlattevő fellépési vagy igényérvényesítési lehetőségét korlátoznák. Ezt követően lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a szerződés teljesítése a nyertes ajánlattevő részéről mintegy az ajánlatkérői szerződésszegés szankciójaként felfüggeszthető-e.A Kbt. és a Ptk. egymáshoz fűződő viszonyát rendező, fentebb idézett jogszabályi rendelkezés tükrében megállapítható, hogy elviekben nincs - a Kbt. speciális rendelkezéseiben rejlő - jogi akadálya a Ptk. XII. fejezetében írt szabályok alkalmazásának. A Ptk. 6:139. §-a szabályozza a visszatartási jogot, amelybe a következetes bírói gyakorlat a teljesítés felfüggesztését is beleérti. A rendelkezés értelmében szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja. A jogalkotó ezzel azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy a nem teljesített szolgáltatásért a másik fél nem köteles ellenszolgáltatást teljesíteni, a visszatartási jog azonban csak olyan mértékben illeti meg a jogosultat, amilyen mértékben az a másik fél tényleges szerződésszegésével arányban áll. A kérdés szerinti esetben a felek nem egyidejű teljesítésre kötelesek, hanem a nyertes ajánlattevőnek elöl kell járnia a szerződés teljesítésével. A leírtak szerint ez meg is történt, és az ajánlatkérő nemfizetésben megnyilvánuló szerződésszegése egy ilyen alkalommal, a teljesítés egyik szakasza kapcsán mutatkozott meg. A következetes bírói gyakorlat szerint akkor, amikor a felek nem egyidejű teljesítésre kötelesek, a teljesítés jogszerű visszatartásához a másik félnél legalább a Ptk. 6:151. §-a szerinti előzetes szerződésszegés kimutatható kell legyen. A kérdéssel érintett esetben úgy tűnik, ez a feltétel adott, hiszen az ajánlatkérő, aki ráadásul valószínűleg nyilatkozott a fedezet rendelkezésre állásáról, egyik pillanatról a másikra megtagadta a teljesítést, mégpedig saját korábbi nyilatkozatával ellentétesen forráshiányra hivatkozva. Ilyen körülmények között a maga részéről szerződésszerűen teljesítő nyertes ajánlattevő alappal tart attól, hogy hiába teljesít,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. december 14.