Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...versenyt, nincs lehetőség az ajánlattevőktől olyan igazolást kérni, melynek értelmében csak az adott ajánlattevő szállíthat egy adott gyártótól származó terméket Magyarországon. A kérdés elsősorban akkor vetődhet fel, amikor az ajánlatkérő a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Előzetes tájékoztató módosítása

Kérdés: Az üzleti tervünk részeként elkészítettük ez évi közbeszerzési tervünket, és már meg is küldtük a Közbeszerzési Hatóságnak közzétételre az időszakos előzetes tájékoztatót. Most észleltük, hogy tervezési hiba miatt a logisztikai rendszerünk karbantartására vonatkozóan szerepeltettünk egy olyan közbeszerzést, amire majd a következő évben fog sor kerülni. Mi a teendő ilyen esetben? Módosítani kell a tájékoztatót, ha az adott közbeszerzést nem kívánjuk megvalósítani az idei évben?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő közbeszerzési tervezése kapcsán a Kbt. 38. §-a tartalmazza az irányadó szabályokat. A rendelkezések szerint a klasszikus ajánlatkérői körbe tartozó szervezet előzetes tájékoztatót, a közszolgáltató ajánlatkérői körbe tartozó szervezet pedig - a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Közbeszerzés mellőzésével kötött szerződés

Kérdés: Most szereztünk tudomást arról, hogy egy általunk ismert ajánlatkérő 2 évre szóló szerződést kötött a tavalyi évben olyan tárgyban, amire eddig mindig közbeszerzési eljárást indított. Érvényes a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 137. §-a rendelkezik a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződések érvényességi kérdéseiről. A 137. § (1) bekezdése alapján a főszabály az, hogy a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szerződés semmis.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési szaktanácsadó (továbbiakban: FAKSZ) tevékenysége, de leginkább a mögöttes jogszabályi rendezettség attól függően határozható meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásra a hatályba léptető rendelkezések közül melyik vonatkozik, illetve hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Döntőbizottság hatásköre EKR-en kívül lefolytatott eljárás esetében

Kérdés: A Kbt. 145. § (8) bekezdése 2024. február 1-jével módosult, amivel kapcsolatban nem világos, hogy ezek szerint a DB-nek van hatásköre az EKR-en kívül megvalósított beszerzésekkel kapcsolatban is?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása során feltünteti - az EKR-en kívül megvalósított beszerzések kivételével - a jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárás EKR azonosítóját."Ennek azonban az az oka, hogy az EKR-en kívül megvalósított beszerzéseknek is van azonosítója, azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Részteljesítési határidő módosítása

Kérdés: Amennyiben a szerződésben a részteljesítési határidőket nem, csak a végső teljesítési határidőt kötbérezzük, de szeretnénk a köztes határidőket módosítani, közzé kell tenni tájékoztató hirdetményt a szerződésmódosításról, vagy nem szükséges, mert egyébként nincs kötbérkövetkezménye a köztes határidőknek?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő és az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, a szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően kötik meg a közbeszerzési szerződést. Az így megkötött szerződés tartalmától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Árváltoztatási klauzula alkalmazása

Kérdés: Több évre kötött szerződéseinkben inflációkövető árváltoztatási klauzulát szoktunk alkalmazni. Közbeszerzési szerződéseinkben az árak változtatását szerződésmódosításként kell kezelni és értelmezni ebben az esetben, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési szerződés módosításának egyes eseteit a Kbt. 141. §-a tartalmazza. Több évre szóló szerződésekben az árváltoztatási klauzulát alkalmazhatónak látjuk a 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján az alábbiak szerint:"Kbt. 141. § (4) A (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Előminősítési hirdetmény módosítása

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az ajánlatkérő az előminősítési hirdetményt módosítsa? Gondolunk itt az alkalmassági követelmények lazítására.
Részlet a válaszából: […] ...előminősítési hirdetmény nem statikus hirdetmény, a jogszabályok változásával is "karban kell tartania" az ajánlatkérőknek. Amennyiben túlzottan szigorúan határozta meg a feltételeket, úgy különösen érdemes a feltételrendszert lazítani, az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Minimum két ajánlattevő értelmezése

Kérdés: Amennyiben előírtam a Kbt. 74. § (2) bekezdésének e) pontját, szükséges-e, hogy a tárgyalásos eljárásban végig legyen legalább két ajánlattevőm a végső ajánlattételt beleértve is, vagy elegendő, ha csak az első ajánlat érkezik két ajánlattevőtől? Szerintem vissza lehet élni azzal, ha végig kell a két ajánlattevő.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben jelzett előírás az alábbi követelményre vonatkozik, melyek az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban kell megjelölnie, amennyiben úgy dönt:"75. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha(2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Nyilvánosság biztosítása nemzeti rezsimes kivétel esetében

Kérdés: A Kbt. 111. §-a tartalmazza a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő azon beszerzéseket, amelyeket az ajánlatkérő kivételként kezelhet. Ez esetben mit jelent az a törvényi megfogalmazás, hogy "E törvényt nem kell alkalmazni"? Van-e a klasszikus ajánlatkérőnek bármiféle közzétételi kötelezettsége az e körbe tartozó közbeszerzései esetén? Ideértve például a Kbt. 137. § (2) bekezdésében rögzített önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzétételét is?
Részlet a válaszából: […] ...alóli kivétel egyben mentesíti az ajánlatkérőket a közzétételi kötelezettség alól, hiszen nem kell lefolytatniuk közbeszerzési eljárást. Kivételek ez alól azok a szerződések, melyeket a kivételi körbe tartozás ellenére is közzétételi kötelezettség terhel [pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
1
2
3
106