Cégjegyzésre jogosult aláírása

Kérdés: Egy ajánlatot az egyik cégjegyzésre jogosult nyújtott be a rendszerben, illetve a szükséges dokumentumokat is ő írta alá. Amennyiben a hiánypótlást másik cégjegyzésre jogosult írja alá, szükséges-e a rendszerben történő delegálás, vagy elegendő az eredeti benyújtónál csatolni az aláírási címpéldányával együtt?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultságától, utóbbi valójában egy technikai jogosultság, mely az adatfelvitelt könnyíti meg nem csak képviseletre jogosultak számára. Elegendő az új képviselő adatainak felvitele a gazdasági szereplő rögzítéséhez, valamint az aláírási címpéldány feltöltése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Azonos ügyvezető

Kérdés: Szeretnénk ajánlatot tenni oly módon, hogy a két cégünk ügyvezetője azonos. Benyújthatjuk egy részajánlatra úgy az ajánlatunkat, hogy X kft. megajánlj egy bizonyos típusú készüléket, és Y Kft. pedig egy másik gyártó másik típusú készülékét? Milyen módon vizsgálja az ajánlatkérő a kapcsolt vállalkozások ajánlattételeit? Emiatt megállapítható érvénytelenség?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattétel során, mert azonos az ügyvezető, hanem azért, mert tisztázó kérdés esetében sem egyértelmű, hogy milyen módon határolta el a két ajánlattevő a felelősségi viszonyokat annak érdekében, hogy az összejátszás ne legyen igazolható. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Friss aláírási címpéldány iránti igény

Kérdés: Miért akar az ajánlatkérő friss aláírási címpéldányt, mikor nem változott a Kbt. és a cégvezető aláírása sem?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérők egyre ritkábban ugyan, de valóban szükségtelenül olyan aláírási címpéldányt kérnek, mely az eljárást megindító felhívás közzétételét követően került aláírásra. Hasonlóan alkalmazzák ezt a kizáró oki igazolás esetében is. A kettő között az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Meghatalmazotti minőség megfelelősége szerződés aláírásához

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződést az ajánlattevő képviseletében eljárva aláírhat-e cégjegyzésre jogosult által meghatalmazott olyan személy, aki a cégjegyzék szerint cégjegyzési joggal nem rendelkezik, és az ajánlattevő a gazdasági szereplőkre vonatkozó nyilatkozatában (EEKD) sem tüntette fel?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési szerződés aláírása független a közbeszerzési eljárásban meghatalmazott képviselők azonosításától. A meghatalmazás jellemzően arra utal, hogy a meghatalmazott az eljárásban a cégjegyzésre jogosult helyett és nevében eljár. Ez azonban nem vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

További aláíró felrögzítésének módja

Kérdés: Egy tárgyalásos eljárás részvételi szakaszában a gazdasági szereplők közé rögzítettem a kapacitásnyújtókat. Az egyikhez együttes aláíróként felvittem két embert. Az elvárt nyilatkozat és az előszerződés nem érkezett meg a beadásig, de az időközben beérkezett iratot más írta alá. Nem eredményez érvénytelenséget, ha az adott gazdasági szereplőhöz felrögzítek egy újabb aláírót? Megtehetem?
Részlet a válaszából: […] ...vélhetően kibocsátott az ajánlatkérő, lehetőség van önkéntesen hiánypótolni azt az aláíró felet, akinek egyébként joga van (akár mert képviselő, akár mert meghatalmazása van) cégszerűen aláírni a nyilatkozatot. Amennyiben aláírási címpéldány is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

A 833/2014/EU rendelet megsértésének szankcionálása

Kérdés: Milyen szankciója van, és ki szankcionálja, ha az ajánlatkérő nem tartja be a Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendeletét? Nem a semmisségi kockázat mérlegelése érdekel, hanem hogy milyen bírságra számíthat az ajánlatkérő, feltételezve, hogy a KDB elé nem kerül az ügy?
Részlet a válaszából: […] ...és a 2009/81/EK irányelv 13. cikke a)-d), f)-h) és j) pontjának, valamint az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet VII. címének hatálya alá tartozó bármely közbeszerzési szerződés vagy koncessziós szerződés odaítélése a következők részére, vagy az ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

In-house cég részvétele közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Hogyan kell a saját cégnek részt vennie az eljárásban a Kbt. 12. § (4) bekezdésének új szabálya szerint? Van erre egyéb szabályozás, vagy a kapacitást biztosító szervezetekhez hasonlóan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...mely köztes szereplő tevékenysége nem képvisel hozzáadott értéket, hiszen csak azért kerül az ellátási láncba, hogy ne kelljen az árut közbeszerezni. Ha azonban az áru beszerzése mellett annak tervezését, beépítését, beüzemelését végzi az in-house cég, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...bírálati időszak hossza nyílt eljárás, építési beruházás esetében 60 nap, mely 60 nappal meghosszabbítható a Kbt. 81. § (11) bekezdése és 70. § (2) bekezdése alábbi szabályai alapján:– a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek a Kbt. összeférhetetlenségi szabályával összhangban kell eljárnia, melyet köteles dokumentálni. Az összeférhetetlenségi szabály pártatlanságot és függetlenséget feltételez, amely egyben azt is jelenti, hogy az összeférhetetlen képviselő semmilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Ajánlatkérő tájékoztatása cégadatváltozási kérelem benyújtásáról

Kérdés: Ha az ajánlattevő változásbejegyzési kérelmet adott be, ez hatással van a folyamatban lévő eljárásokra? Kötelesek vagyunk kérés nélkül tájékoztatni az ajánlatkérőt a változásról, akkor is, ha az ajánlat szempontjából nem releváns a változás (például egy új fióktelep bejegyzése)? Ha igen, milyen formában kell tájékoztatást adni?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő köteles a változás tartalmáról tájékoztatást adni. Azért fontos a részletesebb tájékoztatás, hogy az ajánlatkérőnek ne kelljen utánakérdeznie, vagy leellenőriznie a változó tartalmat, különösen, amennyiben az adott cégadat változása valóban nem érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
1
2
3
19