8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Hiánypótlási felhívások száma
Kérdés: Meddig folytatható a hiánypótlási felhívások kiadása?
2. cikk / 8 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
3. cikk / 8 Uniós előírás bekérendő ajánlatok száma vonatkozásában
Kérdés: A Kbt. Negyedik részének 2009. április 1-jével történt hatályon kívül helyezésével az értékhatár alatti beszerzésekre előírja-e bármilyen (akár közvetlenül nem hatályosuló uniós) norma a három ajánlat kötelező bekérését?
4. cikk / 8 Tárgyalási szabályzat
Kérdés: A tárgyalás lefolytatásának menetét, annak ajánlatkérő által előírt szabályait milyen részletességgel kell közölni az ajánlati dokumentációban? Kell-e készítenie az ajánlatkérőnek ilyen esetre ún. tárgyalási szabályzatot?
5. cikk / 8 Sorba rendezés a közbeszerzésben
Kérdés: Egy kiírásban olvastuk, miszerint az ajánlatkérő az 1. és 2. számú részszempont esetében a sorba rendezés módszerét alkalmazza, és ezzel kapcsolatban utalt a Közbeszerzések Tanácsának 2/2004. (KÉ 84.) számú ajánlására. Mit takar e módszer, illetve mit tartalmaz az ajánlás? Érvényben marad-e előreláthatóan 2009-ben is?
6. cikk / 8 Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
7. cikk / 8 Többfordulós eljárás kötelező igénybevétele
Kérdés: Kötelező-e többfordulós eljárás igénybevétele a megtárgyalandó ajánlatok számának csökkentése érdekében?
8. cikk / 8 Ajánlatok számának és az eljárás érvényességének összefüggései
Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?
