Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] ...A szabálytalan alvállalkozói bevonás viszonylag gyakori hazai jogsértés, még ha kevésbé jár olyan súlyos következményekkel, mint az értékelésre vonatkozó szabályok megsértése.A Döntőbizottság a Kbt. 165. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

A 833/2014/EU rendelet megsértésének szankcionálása

Kérdés: Milyen szankciója van, és ki szankcionálja, ha az ajánlatkérő nem tartja be a Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendeletét? Nem a semmisségi kockázat mérlegelése érdekel, hanem hogy milyen bírságra számíthat az ajánlatkérő, feltételezve, hogy a KDB elé nem kerül az ügy?
Részlet a válaszából: […] ...e bekezdés a) vagy b) pontjában említett valamely szervezet nevében vagy irányítása szerint jár el – a)-c) pontok;ideértve a szerződés értékének több mint 10%-át kitevő alvállalkozókat, szállítókat vagy szervezeteket, amelyek kapacitásaira a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

A bírságmegállapítás szempontjai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mi alapján dönt a jogorvoslati fórum, amikor a bírságot megállapítja? (Több olyan esetet látunk, amikor azonos jogsértést másként bírál el, és nem minden esetben indokolható mindez a becsült érték különbségével.)
Részlet a válaszából: […] ...nemcsak a becsült érték, hanem számos más szempont is irányadó a jogorvoslati fórum számára. Mérlegelési joga mellett a Kbt. 165. § (11) bekezdése tartalmazza a főszabályt, mely szerint a jogsértés súlya, a döntésre gyakorolt befolyása, az eltelt idő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...melyet jogerős bíróság, közigazgatás vagy bírósági határozat állapított meg, így válaszunk igen, ez vonatkozik akár kis mértékű munkavédelmi bírságra is.Az alábbiakban azonosítjuk, hogy ebben az esetben lefolytatható-e öntisztázás.Az öntisztázást az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Bírságkeretek

Kérdés: Lesz-e maximális vagy minimális bírság az új Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...számáraszempontokat ad a szankciók alkalmazásához; a mérlegelési szempontokat tehát atörvény tartalmazza, míg a bírság mértékét és a differenciáltabbszankciórendszer érdekében egyéb részletes szabályokat a kormány rendeletbenszabályozza majd. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.