Magánszemély bevonása, igazolása

Kérdés: Szakember értékelési szempontra vagy alkalmassági követelmény és hozzá tartozó értékelési szempontra magánszemély kerül bevonásra (aki máshol munkaviszonyban áll, azonban önállóan állapodik meg az ajánlattevővel). Magánszemély tekintetében hogyan ellenőrizhető a kizáró okok fenn nem állása? Az ajánlatkérő a bírálati szakaszban kérhet magánszemély bevonása esetében bármilyen igazolást a kizáró okok fenn nem állásának igazolására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. fogalomrendszerében a természetes személy is a gazdasági szereplő fogalom alá tartozik, amennyiben az adott beszerzési piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja (Kbt. 3. § 10. pont). A természetes személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Bírálat és értékelés értelmezése

Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
Részlet a válaszából: […] ...szerinti bírálati cselekményeket elvégezni.(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli."A hivatkozott rendelkezések szerint látható, hogy az ajánlatok bírálata egy folyamat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
Részlet a válaszából: […] ...még az ajánlattételi szakaszban kifogásolja, van esélye arra, hogy az ajánlatkérő a szükségtelen előírásokat törölje, azonban az értékelés szakaszában már nem tekinthet el semmilyen módon, még az akár értelmetlenül kért dokumentumoktól sem.Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Fordított értékelés alkalmazása DBR-ben

Kérdés: A DBR második, ajánlattételi részében alkalmazható a Kbt. 81. § (4), illetve (5) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vagy egyéb aránytalan vállalások vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak a legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Ajánlattétel holdingstruktúrában

Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...belüli feladatmegosztás miatt gyakrabban kényszerülnek az ajánlattevők arra, hogy az alkalmassági feltételeknek való megfelelés, vagy az értékelési szempontok keretében magasabb pont elérése érdekében más szervezet képességeit, kapacitását vegyék igénybe. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] ...úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján – az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb, vagy a legkedvezőbb és az azt követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] ...mikor műszaki tartalmat, végül igazolásokat.A Kbt. alábbi, 105. § (6) bekezdésére utal a kérdező, ahol a bírálatot az értékelést követően végzi az ajánlatkérő, így először azonosítsuk, mit jelent a bírálat a hazai jogértelmezésben, melyhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

A Kbt. 69. §-ának alkalmazása DBR-ben

Kérdés: DBR esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 69. § (4) bekezdését a rendszer felállításakor (nincs rangsorolás, nincs keretszám, nincs értékelés, nincs még ajánlat), illetve a rendszer felállítását követően a később csatlakozó jelentkezők esetén?
Részlet a válaszából: […] ...szóló, az eljárást megindító vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette. A részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálatára a 69. §-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Adatbázis-vizsgálattal kapcsolatos Kbt.-változások

Kérdés: Jogszabályváltozás eredményeként az adatbázisok vizsgálatát a 69. § (2) bekezdéséből törölte a jogalkotó. Hogyan kell eljárni a továbbiakban? Mi volt a törlés indoka?
Részlet a válaszából: […] ...követően – a következők szerint szól: az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Nem nyertes ajánlattevő igazolásbenyújtási kötelezettsége

Kérdés: Miért kell igazolást benyújtani abban az esetben, ha nem mi vagyunk a nyertesek? Van-e annak következménye, ha nem nyújtjuk be az igazolásokat? (Figyelemmel arra, hogy ha az első ajánlattevő nem felel meg, biztosan felkérnek minket is, ugyanis más eljárásban is ez történt.)
Részlet a válaszából: […] ...69. §-ának (4) bekezdése szerint az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
1
2
3
5