20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Értékelési szempontok együttes alkalmazása
Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk fénymásoló gépet vásárolni. Arra gondoltunk, hogy a fénymásoló beszerzési árát értékelnénk, és mellette a működtetés költségének nagyságát is megjelölnénk értékelési szempontként, hogy alacsony áron gazdaságosan működő eszközt vehessünk. Lehetséges a költség- és az árértékelési szempontot együttesen alkalmazni?
2. cikk / 20 Negatív érték feltüntetésének kezelése a felolvasólapon
Kérdés: Meghatároztam egy értéket, amelynél kisebb nem szerepelhet a felolvasólapon. Ennek ellenére egy ajánlattevő beírt egy értéket, melynek ugyan nincs értelme – negatív érték –, de nem tudom, hogyan illesszem be az értékelésbe. Hogyan kezeljem ezt?
3. cikk / 20 Hasznossági függvény mint értékelési módszer alkalmazhatósága
Kérdés: Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a "hasznossági függvény" értékelés módszerét, amikor ilyet egyik – a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló – értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutató sem tartalmaz?
4. cikk / 20 Több áralapú értékelési szempont alkalmazása
Kérdés: A legalacsonyabb ár értékelési szempont alkalmazása esetén megadható több, árra vonatkozó alszempont különböző súlyszámokkal, vagy az ár súlyozására csak legjobb ár-érték arány alkalmazása esetén kerülhet sor, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontja a súlyszámok alkalmazásának csak azon esetét szabályozza, amikor az ajánlatkérő nem egyedüli értékelési szempontként alkalmazza a legalacsonyabb ár szempontját?
5. cikk / 20 Aránytalanul alacsony ár indokai
Kérdés: Aránytalanul alacsony ár esetében mit kell indokolni? A részletes ártáblázatot, opciót, vagy csak az árat?
6. cikk / 20 Többféle ár alapjául szolgáló értékelési szempont megjelentetése
Kérdés: Hogyan kell megjelentetnem azt az értékelési szempontot, amely többféle ár alapjául szolgál?
7. cikk / 20 Értékelési szempont kapcsolata a beszerzés tárgyával
Kérdés: A Concordia ügyben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az értékelési szempontnak a beszerzés tárgyához kell kapcsolódnia, ez bekerült a törvénybe is. Hogyan kell ezt biztosítania az ajánlatkérőnek?
8. cikk / 20 Esélyegyenlőség kérdése értékelési szempont mértékének maximalizálása esetén
Kérdés: Kifogásként merül fel, hogy az ajánlatkérő egy adott értékelési szempont mértékét úgy maximálta, hogy adott mértéktől mindenki maximumpontot kap, pedig cégünk ajánlata sokkal jobb a többieknél. Lehet ezt kifogásolni? Miért maximálja az ajánlatkérő az értékelési szempont mértékét, amikor tudja, hogy többen is jobb paraméterekkel tudunk pályázni, és értelmetlen ott meghúzni a határt, ami valójában a minimumkövetelmény? Véleményem szerint így nem esélyegyenlő a verseny.
9. cikk / 20 Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása
Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
10. cikk / 20 Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága
Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
