6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése
Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
2. cikk / 6 Hiánypótlás hiányos teljesítése
Kérdés: Az eljárásban az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet előírásainak történő megfelelést igazoló gyártmánylapok egyszerű másolatát kellett pótolni. Egy cég a hiánypótlás keretében benyújtotta a beszerzendő termékek gyártmánylapjait, azonban egyik gyártmánylap sincs aláírva a készítője által, illetőleg a készítő nevét sem tüntették fel. Ez esetben hiánypótoltatható-e a cég (esetleg felvilágosításkérés keretében rákérdezés arra, hogy miért nincs aláírás), vagy a Kbt. 67. §-ának (5) bekezdését figyelembe véve, a korábban megjelölt hiányt a későbbiekben már nem pótoltathatom? (Az eredeti ajánlatban nem nyújtott be gyártmánylapot, a hiánypótlásnál benyújtotta, de aláírás nélkül – ez esetben a hiány ugyanannak minősül?)
3. cikk / 6 "Más szervezet" közjegyzővel hitelesített nyilatkozatának minősítése
Kérdés: A Kbt. 63. §-ának (6) pontja alapján az ún. más szervezetnek közjegyző által hitelesített nyilatkozattal kell igazolnia, hogy nem tartozik a 60. §-ának (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá. Ugyanakkor a 20. § (3) bekezdése alapján – ahol a Kbt. szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írhatja elő – az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható. A más szervezet közjegyzővel hitelesített nyilatkozata nem igazolás?
4. cikk / 6 Igazolási mód értelmezése
Kérdés: Hogyan értelmezendő a "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatigazolási mód a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró okok vonatkozásában? A közjegyző aláírási címpéldányt hitelesít, vagy egy bemutatott cégvezetői nyilatkozatot? Erre a célra külön aláírási címpéldányt, illetve aláírást kell készíteni, vagy lehetséges az általános aláírási címpéldány felhasználása is?
5. cikk / 6 Igazolások alakiságának eltérő értelmezése
Kérdés: Problémánkat az eltérő ajánlatkérői jogértelmezés miatt vetjük fel. Eredetben vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell-e csatolni az ajánlattevőnek a következő okiratokat: mérnök-kamarai igazolás, végzettség igazolása, nyelvvizsga igazolása, mérlegek, hatósági, pénzintézeti igazolások, cégkivonat?
6. cikk / 6 Tanúsítványok benyújtásának formája
Kérdés: A Kbt. előírja, hogy az igazolások csak eredetben vagy hiteles másolatban nyújthatók be a közbeszerzési eljárásban. Mit kell igazolás alatt érteni ebben a vonatkozásban? Például: CE-, ISO-minősítés elfogadható-e másolatban, tekintve, hogy ezek inkább tanúsítványnak, mint igazolásnak minősülnek?
