Nem egy meghatározott adat a felolvasólapon

Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a "vállalt teljesítési idő" értékelési részszempontra a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal ellentétben nem egy konkrét értéket (pl. 24 hónap) adott meg, hanem egy "tól-ig" értéket: 24-36 hónap. Ezen értékelési részszempontra a kötelezően megajánlandó minimális érték a 24 hónap volt. Az ajánlatában sehol máshol nem szerepel a vállalt teljesítési idő, kizárólag az említett felolvasólapon. Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlatkérő értelmezheti úgy, hogy az ajánlattevő a kötelezően előírt minimum 12 hónapos teljesítési időt tulajdonképpen megajánlotta, és mivel az értékelési sorrendet a "12-36 hónap" megajánlás nem befolyásolja, így az ajánlat érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően."Az érvénytelenség megállapítása ebben az esetben az egyetlen megoldás, méghozzá a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint:"Kbt. 73...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Ajánlattal benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos hiánypótlási felhívás jogszerűsége

Kérdés: Az ajánlatkérő olyan dokumentumokkal kapcsolatban kér hiánypótlást, amelyeket még az ajánlattal kellett vagy kellett volna benyújtani. Ilyenek: szakemberek önéletrajza, szakemberek rendelkezésre állási nyilatkozata, összeférhetetlenségi nyilatkozatok, értékelési részszempontra megnevezett szakemberekről szóló nyilatkozat. Megteheti-e jogszerűen az ajánlatkérő, hogy az ajánlatok bírálatának elvégzése és az ajánlatok értékelése, valamint az utólagos igazolások hiánypótlása után hiánypótlásokat kér be az ajánlatokban benyújtott dokumentumokkal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...a későbbiekben felmerülő hiányzó dokumentumokat kérnie, hiszen célja az ajánlat teljes körű bírálata és az érvényesség vagy érvénytelenség jogszerű megállapítása. A hazai szóhasználatban elkülönül a bírálat és az értékelés, amely időszakok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] ...hiányzó dokumentumról azonban ebben a hiánypótlási felhívásban egyáltalán nem tett említést, és ezek hiányára csak az ajánlat érvénytelenségének megállapítása körében hivatkozott. A konzorcium az ajánlatkérő által más okból kibocsátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...feltétel fölötti gyakorlati időre vonatkozó megajánlás megadása ajánlati tartalomnak minősül, mely részvételi szakaszban a jelentkezés érvénytelenségéhez vezetett.A fenti két példa felhívja a figyelmet arra, hogy valóban nagyon sok a félreértés a szakember...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Aránytalanul alacsony ár értelmezése a gyakorlatban

Kérdés: Az eltörölt százalékos mérték meghatározása miatt az aránytalanul alacsony ár okán történő indokláskérés kapcsán várható-e egyértelmű iránymutatás (például a Közbeszerzési Hatóság részéről), arra vonatkozóan, hogy mi minősül aránytalanul alacsony árnak? (Kbt. 72. §.)
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor, amennyiben az ajánlattevő átalánydíj esetében az építőipari rezsióradíjat el nem érő ajánlatot nyújt be, mely automatikus érvénytelenséghez vezet, vagy ha nem értékelési részszempont volt, akkor indokoltatási kötelezettség terheli az ajánlatkérőt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Felolvasólap melléklete

Kérdés: A felolvasólap tartalma és terjedelme kötött. A helyes értelmezéshez több adat kell, mint ami azon szerepel. Lehetőség van arra, hogy a felolvasólaphoz egy ún. értelmező mellékletet is készítsünk?
Részlet a válaszából: […] ...megsértése és a felolvasólap bővítése nem eredményezheti az ajánlat alábbi, a Kbt. 74. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti érvénytelenségét. A hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Ajánlatkérő által előírt követelmény minősítése

Kérdés: A bírálati részszempontra tett előírás (nevezetesen hogy egész számmal kell azt megadni) az ajánlatkérő által előírt formai követelménynek minősül-e? Ilyen esetben nem lehetne érvényteleníteni az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pont második fordulata alapján?
Részlet a válaszából: […] ...azon jogához, hogy ezt meghatározza.A formai szempontok be nem tartása tehát kifejezetten közbeszerzési szempontból eredményezhet érvénytelenséget. Ennek oka, hogy több olyan, tartalmi kérdést érintő formai kötöttség létezik a közbeszerzésben, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...olyan árut vagy szolgáltatást kíván beszerezni, amelyegyértelműen leírható, vagy amellyel kapcsolatosan az ajánlatkérő csakérvénytelenségi elemeket kíván vizsgálni, és nincsenek az értékelés körébebevonni kívánt elvárásai. A Kbt. 57. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Lehetetlen, aránytalan vállalás következménye a közbeszerzésben

Kérdés: Problémánk a lehetetlen, aránytalan vállaláshoz kapcsolódik, miszerint az ajánlatkérő meghatározhatja-e az ajánlati felhívásban, hogy összességében legelőnyösebb bírálati szempont alkalmazása esetén, ha a bírálati szempontokra megadott minimum- és maximumértéken túl ajánl az ajánlattevő, akkor az ajánlat érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 87. §-ában szabályozott esetet érinti. Atörvényi rendelkezés szerint, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontokszerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagyalacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.