Elkésett ajánlatok "kezelése" az új közbeszerzési szabályok szerint

Kérdés: Az új közbeszerzési szabályok alapján hogyan kezelendők az elkésett ajánlatok? Betekinthet abba más ajánlattevő? Visszakérhetjük azt az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] ...iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni;– a nem elektronikusan benyújtott részvételi jelentkezés és ajánlat esetében, az ajánlatot és a részvételi jelentkezést egy példányban, írásban és zártan, az....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Hiánypótlás nemteljesítése

Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?
Részlet a válaszából: […] ...szerint.Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha– azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták;– ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Referencia elutasításának következményei

Kérdés: Mi a jogkövetkezménye annak, ha az ajánlatkérő az általunk benyújtott referenciát nem fogadja el? Ha az elutasítás indokát vitatjuk, milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése alapján meg kell vizsgálnia, hogy a benyújtott ajánlat megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A vizsgálat során az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési...Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
Részlet a válaszából: […] ...meghozatalát megelőzően felhívja a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására.A fentiek alapján mi is úgy látjuk, hogy az ajánlatkérőnek az értékelés megkezdését megelőzően kell azt a döntést...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.