Ajánlati ár emelése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő nincs kötve ajánlatához, csak a tárgyalást követően benyújtott végleges ajánlathoz. Emelheti az ajánlattevő az ajánlati árát, ha a műszaki tartalom nem módosult? A közbenső ajánlat benyújtását megelőzően megküldtük valamennyi ajánlattevő részére, hogy a megrendelésre kerülő alkalmazásfejlesztésnek (programnak) tartalmaznia kell a licencdíjakat is, azonban az egyik ajánlattevő a közbenső ajánlatában sem számolt ezzel a költséggel. A végső ajánlattétel során kiegészítheti (tehát emelheti) ezzel a költséggel az ajánlati árat?
Részlet a válaszából: […] ...hogy – a 97. § (2) bekezdés a) és b) pontjára figyelemmel – a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Szerződésmódosítás kezdeményezésének jogszerűsége

Kérdés: Iskolánk – konyhájának nyersanyagszükségletéhez – (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett – nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként – azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 303. §-a olyan körülmények esetén teszi lehetővé afelek számára a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésmódosítását, amely a szerződés megkötésekor előre nem volt látható ésvalamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A leírtakból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Beszerzések összevonása, infláció kezelése a közbeszerzésben

Kérdés: Gyermekétkeztetésnél mely alapanyagok beszerzését kell összevonni, és melyek szerezhetők be önállóan? Ha az élelmiszer-alapanyagok beszerzésére például 3 évre szeretnénk szerződést kötni – hogy ne kelljen évente az eljárást lefolytatni – hogyan kezelhető szabályosan a sajnos minden évben bekövetkező áremelés?
Részlet a válaszából: […] ...szabály értelmében – Kbt. 40. §-ának (2)bekezdése – azonos rendeltetésű, egy költségvetési évben beszerzett árukesetében, amelyekre egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, azok értékétegybe kell számítani. A zöldségbeszerzést tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Eljárás szerződés meghosszabbítása esetén

Kérdés: A szerződés opcionálisan kétszer egy évre meghosszabbítható, amennyiben a vállalkozó maximum a KSH éves statisztikájában szereplő árindexnek megfelelő áremelést érvényesít. A szerződés egyéb feltételei azonban változatlanok maradnak. Kell-e ilyenkor új közbeszerzési eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...szerződések felülvizsgálata. Az új Kbt. nem terjesztette ki a hatályát a hatálybalépése előtt (2004. május 1.) megkötött szerződésekre (illetve a hatálybalépése előtt megkezdett beszerzésekre, eljárásokra). A Kbt. tehát nem érinti a hatálybalépése előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.