Többes alvállalkozás értelmezése Kbt.-módosítás után

Kérdés: A 2009. július 22-én módosított Kbt. azt mondja, hogy az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt – alvállalkozójaként sem vehet részt, továbbá más ajánlattevő számára erőforrást sem biztosíthat. Ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – az adott személy, szervezet nem jelenhet meg több ajánlattevő (közös ajánlattevő) ajánlatában egyidejűleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként és erőforrást nyújtó szervezetként. Jelenleg egy olyan eljárásban vagyunk ajánlattevők, amely részajánlat benyújtására ad lehetőséget. Az egyik, 10 százalék feletti alvállalkozó azt mondta, hogy ugyanezen eljárás során egy másik ajánlatban már szerepel, mint 10 százalék feletti alvállalkozó, és a fentiekre hivatkozva nem ad nekünk ajánlatot. Mivel tudom ezt alátámasztani az alvállalkozó felé, annak érdekében, hogy ő is biztonsággal adjon nekem ajánlatot, illetőleg hogy az ajánlatunk és a versenytársunk ajánlata ezért ne legyen érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a másik ajánlatban már szerepel az adottajánlattevő, és ez azt jelenti, hogy más részajánlatban már szerepel, akkor aztkülön kell értelmezni, külön ajánlatként. Azaz van két részajánlat, A rész és Brész. 10 százalékot meghaladó alvállalkozóként az érintett X...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Erőforrás-szervezet és alvállalkozói minőség összeférhetetlensége

Kérdés: A törvény kizárja-e azt, hogy erőforrás-szervezet egyben 10 százalék alatti alvállalkozó is legyen? (A törvényből mi nem tudtuk levezetni, azaz nem tudtuk kizárni a két szerepkör azonosságának lehetőségét.)
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséget azonban gyakran csakegy hajszál választja el egymástól, gondoljunk a külső erőforrás általrendelkezésre bocsátott gépekre, és a későbbiekben a teljesítés soránrendelkezésre bocsátott munkaerőre. A két fél között köttetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Beszerzésrészek szétválasztásának tilalma

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 162/2004. Korm. rendelet szerinti szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatók szét. Ha az ajánlatban az alvállalkozók bevonása során az ajánlattevő megsérti ezt a rendelkezést, akkor az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján. Ez szorosan értelmezve azt is jelentheti, hogy például egy tetőszerkezeti munka esetében nem vonható be külön alvállalkozó az ácsmunkára és külön alvállalkozó a bádogosmunkára. Vagy épületgépészeti munka esetén nem választhatók szét az alapszerelési és a szerelvényezési munkák alvállalkozói? A komplett tetőszerkezet és a komplett épületgépészeti munka nem választható szét sem szakági üzemeltetési, sem engedélyezési, sem pedig garanciális szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés másik része a benyújtott ajánlat érvénytelenségéreutal abból az okból, ha az ajánlattevő alvállalkozókat von be olyanmunkanemekre, amelyekre önálló ajánlat, illetve részajánlat nem tehető. Az idézett rendelkezés ezt azonban nemtiltja. Az ajánlattevő a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.