3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Ajánlatkérő az EKR-ben közbeszerzési eljárás lefolytatására adott meghatalmazás esetén
Kérdés: A Kbt. 29. § (1) bekezdése alapján "az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében közbeszerzési eljárást folytasson le".
Ez esetben az EKR-ben ajánlatkérőként a meghatalmazó ajánlatkérőt kell feltüntetni, és lebonyolítóként a meghatalmazott ajánlatkérőt, vagy a meghatalmazott ajánlatkérő kerül az EKR-ben megjelenítésre mint ajánlatkérő, és az eljárást megindító felhívásban kell jelezni, hogy más ajánlatkérő nevében történik az eljárás lefolytatása?
Ez esetben az EKR-ben ajánlatkérőként a meghatalmazó ajánlatkérőt kell feltüntetni, és lebonyolítóként a meghatalmazott ajánlatkérőt, vagy a meghatalmazott ajánlatkérő kerül az EKR-ben megjelenítésre mint ajánlatkérő, és az eljárást megindító felhívásban kell jelezni, hogy más ajánlatkérő nevében történik az eljárás lefolytatása?
2. cikk / 3 Képviselet az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében
Kérdés: A 66/2019. Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a 424/2017. Korm. rendelet 13. §-át, amely a képviseletre vonatkozó szabályozást tartalmazta. Ezek szerint már az a vélelem nem él, hogy aki a gép előtt ül, a cég képviselőjének tekinthető az ajánlat megtételekor?
3. cikk / 3 Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?