Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárások eredményeként megkötöttszerződések módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményeket aKözbeszerzések Tanácsa Titkársága megvizsgálja abból a szempontból, hogy amódosítás indoka a Kbt. szerződésmódosítással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Kirívóan alacsony ár árubeszerzésnél

Kérdés: Mi minősül kirívóan alacsony árnak egy árubeszerzésnél? Lehet-e ezt számszerűsíteni vagy százalékban meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...feltett kérdésre vonatkozóan a Közbeszerzések Tanácsa,helyesen, nem adott ki ajánlást. A kirívóan alacsony árra való hivatkozást aKbt. 87. §-a alapján meg kell hogy előzze az ajánlattevő indokolása, amelyetkövetően az ajánlatkérő a rendelkezésre álló iratok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
Kapcsolódó címkék: