Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...meg jogsértést az ajánlatkérő terhére.Az is megtörténhet ugyanakkor, hogy az ellentétes tartalmú kiegészítő tájékoztatások miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 165. § (1) bekezdés d) pontja alapján jogsértést állapít meg, és alkalmazza a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...legyen. A jogorvoslati szabályok is jól tükrözik a határvonalat. A Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Ügyfélképesség

Kérdés: Szeretnénk egy közbeszerzési eljárás eredményét megtámadni, mert véleményünk szerint a nyertes ajánlattevő műszaki ajánlata nem felel meg a kiírásnak. A mi ajánlatunkat az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította arra való hivatkozással, hogy nem felel meg a műszaki követelményeknek. Indíthatunk jogorvoslati eljárást a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenítése érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtásához tehát szükséges, hogy a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás az ajánlattevő jogát vagy érdekét sértse.A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlata alapján az érdeksérelemhez további követelmény, hogy az érdeksérelem közvetlen legyen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] ...szerint tehát az érvénytelenségi okot nem az ajánlat áttekinthetetlensége eredményezi, de ahhoz hozzájárulhat.Ezt erősíti a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 494/2021. számú ügye, melyben "érvénytelenségi okként az ajánlatkérő rögzítette, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Eljárás módosított összegzés megsemmisítése esetén

Kérdés: Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti a módosított összegezést, az eredeti összegezés hatályban marad? Ebben az esetben van az eljárásnak eredménye, vagy mindenképpen egy újabb döntést kell hozni?
Részlet a válaszából: […] ...ez azonos a korábbi összegezés tartalmával, akkor is új összegezésnek minősül, jogi értelemben nem az eredeti összegezés "éled fel".A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.76/13/2017 és a D.610/21/2017 számú határozataiban az eljárást ugyanebbe a szakba helyezte vissza,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Árverés indítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben folytatunk le árverést. Mikor lehet elindítani? Amikor már megvizsgáltam az ajánlatokat műszakilag, vagy elegendő az árlejtést követően? Az ESPD-k rendben vannak. Milyen joggyakorlat alakult ki erre hazánkban?
Részlet a válaszából: […] ...nem volt érvényes, akkor az árlejtést szükséges megismételni. Erre utal – ugyan korábbi szabályok alapján, de releváns módon – a Közbeszerzési Döntőbizottság D.102/2013, valamint D.204/2013. számú döntése.Ritka, hogy elektronikus közbeszerzési témájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Referencia elutasításának következményei

Kérdés: Mi a jogkövetkezménye annak, ha az ajánlatkérő az általunk benyújtott referenciát nem fogadja el? Ha az elutasítás indokát vitatjuk, milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja alapján, melyben a vitarendezési kérelmet három munkanapon belül kell benyújtani, illetve jogorvoslati eljárást indíthat a Közbeszerzési Döntőbizottságnál a Kbt. 148. § (2) bekezdése alapján.Az előzetes vitarendezési és a jogorvoslati kérelemben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Érvénytelenné nyilvánítást megalapozó eltérés kirívóan alacsony árnál

Kérdés: A kirívóan alacsony ár esetében a 15 százaléknál nagyobb eltérés elég ahhoz, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilváníthassa az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Döntőbizottság a D.976/10/2010. számúhatározatában az alábbiak szerint foglalt állást a kérdésben."Ajánlatkérő helyesen számította ki a számtani átlagot,amely alapján a kérelmező ajánlati ára – 15,48%-kal eltért, tehát ajánlatkérőjogszerűen járt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Alkalmatlanná nyilvánítás alapja

Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett ajánlattevő a jogorvoslatihatáridőn belül mind az alkalmatlanság, mind az érvénytelenség tekintetébenmegtámadhatja a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, a részvételi felhívásban szereplő ajánlati biztosítékot az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban nem fizette be, hiánypótlás keretében kérte azt az ajánlatkérő. Szabályszerű-e, ha hiánypótlásban pótoltatja a befizetést az ajánlatkérő? Ha igen, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján teheti meg ezt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékot mindenképpen az ajánlattételiszakaszban kell befizetni, ugyanis a Kbt. 59. §-a az ajánlat benyújtásához kötiaz ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását. A részvételi felhívástájékoztató jelleggel tartalmazza az ajánlati biztosítékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.
1
2