Előzetes piaci konzultációs javaslatok figyelembevétele

Kérdés: Elutasították a konzultációs javaslatomat. Amennyiben nem kezdeményezünk előzetes vitarendezést, akkor az eljárás kiírásakor újra kérhetjük, hogy vegyék figyelembe a Közbeszerzési Hatóság útmutatóját, vagy esetleg akkor elutasítják azért, mert nem az előzetes piaci konzultációnál kifogásoltuk az ajánlatkérő eljárási dokumentumainak tartalmát? Akkor lehet majd előzetes vitarendezést kérni?
Részlet a válaszából: […] ...melyeket az érdeklődésüket jelző gazdasági szereplők megfogalmaznak, az ajánlatkérők nem kötelesek figyelembe venni. Hiába tartalmaz a Közbeszerzési Hatóság útmutatója olyan javaslatot vagy indokot, amely miatt a módosításra szükség lenne, ez nem elegendő érv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Közbeszerzési eljárás felfüggesztése

Kérdés: Felfüggeszthetjük a közbeszerzési eljárásunkat az Ákr. alapján, ha olyan előzetes vitarendezési kérelem érkezik, amelynek eldöntéséhez több tényezőt kell megvizsgálni, és nem elég a 3 munkanap a kérelem megválaszolására?
Részlet a válaszából: […] ...hatósági feladatkör ellátásához kapcsolódnak, például a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslatokra vonatkozó hatásköre vagy a Közbeszerzési Hatóság hatósági ellenőrzési eljárása. Ezen nevesített esetek kivételével az Ákr. nem vonatkozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerű, hiszen jogsértés történt. Az ügy maga hivatalbóli kezdeményezéssel indult, a szerződés teljesítésének ellenőrzése során a Közbeszerzési Hatóság észlelte a jogsértést, és ennek megfelelően a hatóság elnöke kezdeményezte az eljárást.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...per esetén a bíróság jogerős -, három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki – h) pont, ha) és hb) alpontok.A Közbeszerzési Hatóságnak történő bejelentési kötelezettség a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) és j) pontjára vonatkozik, melyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet a válaszából: […] ...szóló tájékoztatást, az eljárás megkezdését követően, legkésőbb az eljárás megkezdése napján, meg kell küldeni a Közbeszerzési Hatóságnak.A D. 199/2020. ügyben például a tárgyalási meghívó nem az EKR-en keresztül került megküldésre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

A Közbeszerzési Hatóság tájékoztatása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról

Kérdés: Mit jelent az egyidejűség a Kbt. 103. §-ának (2) bekezdése esetében?
Részlet a válaszából: […] ...indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során a gazdasági szereplők számára történő megküldés és a Közbeszerzési Hatóság tájékoztatása időpontjának értelmezésére utal. Az alábbi szabály egyidejűséget feltételez, amely azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának megdőlése visszamenőleges hatállyal

Kérdés: Megdőlhet-e utólag egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja a szerződés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást korábban a Közbeszerzési Döntőbizottság, jelenleg pedig a Közbeszerzési Hatóság vizsgálja. Ma már kifejezetten határozati formában rögzíti a jogalap fennállását. A korábbiakban, függetlenül a formális határozat hiányától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...tartalma és jogosultjai egyértelműen meghatározottak a fentiek szerint.A jogorvoslattal kapcsolatban történő információ-közzététel a Közbeszerzési Hatóság részéről szabályozott a legjobban, hiszen a nyilvános adatok közzétételéért a jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Eljárást megindító felhívás címzettjei a Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárásban az ajánlatkérő köteles legalább három – a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt – gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint rajtuk kívül mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Mi a teendő abban az esetben, ha a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt három gazdasági szereplő közül valamelyik cég jelzi az érdeklődését az eljárás iránt? Ilyenkor az érdeklődését jelző cég helyett az ajánlatkérőnek kell választania egy másik gazdasági szereplőt, akinek saját kezdeményezésére megküldi az eljárást megindító felhívást?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához mind a Kbt. 113. § (1) bekezdése, mind a (2) bekezdése releváns részeinek elemzésére van szükség. A törvény 113. §-ának (1) bekezdésében már az összefoglaló tájékoztatás közzétételét megelőzően az előkészítés során szükséges megadnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Közbeszerzési terv közzététele

Kérdés: Az éves összesített közbeszerzési terv közzétételével kapcsolatban az alábbiak szerint kérek felvilágosítást:
A Kbt. 43. §-a szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján – közzétenni a közbeszerzési tervet. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési tervet köteles az EKR-ben közzétenni. Ugyanakkor az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése alapján az 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 8. pontja szerint a közbeszerzési tervet közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján.
Fenti jogszabályi hivatkozások alapján a Közbeszerzési Adatbázisban, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben és az ajánlatkérő honlapján is közzé kell tenni a közbeszerzési tervet?
Részlet a válaszából: […] ...(6) bekezdése értelmében idejétmúlt, szükségtelen adatfelvitelt eredményez.[A kormányrendelet 7. §-ának (6) bekezdése szerint a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázis a 2018. április 15-ét megelőzően, az EKR-en kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
1
2
3