Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...fel, amikor az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját kívánja igazolni. Azért vetődhet fel, hogy az alábbi Kbt. 98. § (2) bekezdésben jelölt kizárólagos jog szabadon értelmezhető, mert nem jelenik meg a kizárólagos jog mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...hosszabbítja meg az ajánlati kötöttségi időszakot egészen addig, amíg az ajánlatkérő a kérdésben ismertetett helyzetbe kerül. Hiszen a Kbt. 80. § (5) bekezdése kifejezetten egyértelművé teszi, hogy a szerződés nem köthető meg a válasz megküldését követő tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 35. § (7) bekezdésének szövege az Európai Unió Bíróságának a C-396/14. sz. ügyben hozott ítéletének következtetéseit jeleníti meg. Az ítélet alapján nem lehet kizárni az olyan változást a közös ajánlattevők csoportjának összetételében, amely egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Késedelmes fizetés

Kérdés: Közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk. Az éves költségvetésünket a fenntartó minisztérium fogadja el, ezen túlmenően a nettó 5 millió Ft feletti kifizetéseket is engedélyeztetnünk kell. Az engedélyezési folyamat néha kicsit lassú, emiatt nem minden esetben tudjuk tartani a szerződésben vállalt fizetési határidőket. Erre tekintettel a közbeszerzési szerződéseinkben rendelkezhetünk úgy, hogy késedelmes fizetés esetén nem fizetünk késedelmi kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...szerződések teljesítésével - beleértve a fizetési kérdéseket is - kapcsolatos előírásokat a Kbt. 135. §-a tartalmazza. Ebben a körben a (11) bekezdés kifejezetten az ajánlatkérői szerződésszegéssel kapcsolatban tartalmaz kógens rendelkezést az alábbiak szerint."Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Kettős hiánypótlás tilalma

Kérdés: A kettős hiánypótlás tilalmába ütközik-e, ha az ajánlattevő hiánypótlásban benyújt egy iratot, ami azonban épp érvényességét vesztette, mire a hiánypótlási határidő beállt?
Részlet a válaszából: […] ...utal, melynek eredményeként gyakorlatilag nem megfelelő irat kerül benyújtásra a hiánypótlás során. A kettős hiánypótlás tilalmához a Kbt. alábbi szabályai kapcsolódnak:"71. § (6) Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] ...arra keressük a választ, hogy a közbeszerzési szakértelem biztosítására a továbbiakban általában milyen szabályok vonatkoznak.A Kbt. 27. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés nem változott a tekintetben, hogy valamennyi közbeszerzési eljárásban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
Részlet a válaszából: […] ...megválaszolásához érdemes áttekinteni a korábbi szabályozást. Az alábbi 18. § 2023. II. 28-tól hatályon kívül van:"18. § A Kbt. 25. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Többváltozatú ajánlattétel

Kérdés: Véleményük szerint többváltozatú ajánlattételnek minősül, ha egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során benyújtott szakmai ajánlatban az ajánlattevő olyan gyártói cikkszámot jelölt meg, amely nem az általa megnevezett termék cikkszáma?
Részlet a válaszából: […] ...első vizsgálandó kérdés, hogy az ajánlatkérő lehetővé tette-e a többváltozatú (gyakorlatban: "alternatív") ajánlattételt. A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban tünteti fel, hogy engedélyezi-e (vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Kizárás az eljárásból azonos franchise-szerződés esetében

Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűtlen.A D. 201/2023. számú ügyben ezért volt jelentősége annak, hogy az érdekelt a közbeszerzési eljárás során becsatolta a Kbt. 44. § rendelkezései alapján üzleti titoknak minősített franchise-szerződését és menedzsmentszerződését. Ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Teljesítési határidő módosulása

Kérdés: Árubeszerzésre tervezünk nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást indítani. A becsült érték felmérése során néhány gazdasági szereplő jelezte, hogy esetlegesen szállítási nehézségek merülhetnek fel, amely miatt a szállítási határidőt nem lehet tervezni. A teljesítési határidőre lehet alkalmazni a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja az egyik olyan jogalap, amely esetében egy közbeszerzési szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosulhat. A Kbt. az alábbiak szerint szabályozza a kérdésben jelzett jogalapot:"141. § (4) A (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.
1
2
3
25