Jogutód társaság közbeszerzési kötelezettsége meglévő szerződés esetében

Kérdés: Alapítói döntés alapján az ajánlatkérő személyében jogutódlás történik, és a jogutód társaság nem minősül a Kbt. 5-7. §-aiban meghatározott ajánlatkérőnek. A jogutód társaság a jogelőd társaság (Ajánlatkérő) közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződései vonatkozásában köteles-e alkalmazni a Kbt. előírásait pl.: szerződésmódosítások során, valamint jelen esetben miképpen kell értelmezni a Kbt. 139. § (3) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...levezetve véleményünk szerint a hatályban lévő szerződésekre ugyanúgy a Kbt. szabályait kell alkalmazni, hiszen a Kbt. hatálya alatt jöttek létre, és a felek is erre vállaltak kötelezettséget. Az ajánlattevőket is védi a szabály, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

In-house szerződés módosítása

Kérdés: Egy in-house módon megkötött építési szerződésre vonatkozik-e a Kbt. 141. §-a, és/vagy az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt ellenérték kifizetésének – e törvénytől és a Ptk.-tól eltérő – szabályait..."A felhatalmazó rendelkezés értelmében a Kbt. hatálya alá tartozó tervezői és mérnöki szolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozik a szabályozás, valamint azok megvalósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

In-house cég versenyeztetése

Kérdés: Ha egy in-house cég nyílt közbeszerzés keretein belül nyeri el a tendert, és ennek eredményeként kötnek vele szerződést, akkor az alapján az in-house cégnek keletkezik közbeszerzési kötelezettsége, és ajánlatkérőnek fog minősülni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés arra az esetre utal, amikor az in-house cég egyébként nem tartozik a Kbt. hatálya alá, mint például közjogi szervezet. Az in-house cég háromféleképpen juthat szerződéshez a tulajdonosával. Vagy a szerződés maga nem tartozik a Kbt. hatálya alá, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

In-house cég alvállalkozója

Kérdés: Abban az esetben, ha az in-house cég Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontos ajánlatkérőként van bejelentkezve, tehát nemcsak azért ajánlatkérő, mert in-house Kbt. 5. § (1) bekezdés [d) pont], hanem a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pont miatt egyébként is az lenne, és nyílt közbeszerzésen választják ki, akkor neki az alvállalkozók tekintetében hogyan kell eljárnia?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő – amennyiben Kbt. 9. § (1) bekezdés e) pont szerint közjogi szervezetként van bejelentkezve a Kbt. hatálya alá – nem döntheti el szabadon, hogy mit szeretne közbeszerezni és mit nem. Amennyiben a közérdekű tevékenysége még kismértékű is, valójában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Értékhatárok egyes ajánlatkérők esetében

Kérdés: Ha egy önkormányzat vagy a NEAK kiír egy közbeszerzési eljárást árubeszerzésre, akkor melyiknél milyen uniós értékhatárt kell figyelembe venni? Ha egy adott évben köt velem szerződést, de a teljesítés a következő évre is átnyúlik, akkor ezt hogyan számolja el az ajánlatkérő az értékhatárnál?
Részlet a válaszából: […] ...szerv...cd) a helyi önkormányzat..."A fenti szabály alapján az önkormányzat Kbt. 5. § (1) bekezdés cd) pont alapján tartozik a Kbt. hatálya alá, míg a Nyilvántartott ajánlatkérők listája alapján (ahová egyébként minden önkormányzat is be kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
Részlet a válaszából: […] Igen, a részekre bontás tilalma szabály erre a kivételi körre is hasonlóan vonatkozik. Tehát a felsorolás maga nem választja el őket, valójában egybe kell számítani az egyes felsorolt beszerzési tárgyakat, hiszen felhasználásuk hasonló, egymással összefügg. A 111. § f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Eljárás kivételi körök átfedése esetén

Kérdés: A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...Vöröskereszt és a Vörösfélhold Mozgalom, illetve nemzeti szervezetei, gazdasági szereplők. A közreműködők között számos, a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet is szerepel.Mivel az ukrajnai helyzet megfelel a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásnak, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...minősülhetnek közérdekű tevékenységnek. Azokban a konkrét esetekben, amikor egy bizonyos szervezetről kell eldönteni, hogy a Kbt. hatálya alá tartozik-e, avagy sem, mindig azokból a tevékenységekből kell kiindulni, amelyekre a szervezetet létrehozták, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Az Üvegkapu alkalmazásának kötelezettsége építési beruházás esetében

Kérdés: Az új Üvegkapu-rendelet értelmezése kapcsán kérdezem: ha van három, a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásom, akkor azokat nem kell bejelentenem az Üvegkapuba?
Részlet a válaszából: […] 2022. február 19-én lépett hatálya a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. kormány­rendelet (ún. Üvegkapu-rendelet) módosítása – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Értesítés előzetes piaci konzultáció alkalmazásának kötelezettségéről

Kérdés: Az előzetes piaci konzultációval kapcsolatban kérdezem: minden arra kötelezett ajánlatkérő kap értesítést, vagy csak a kormány irányítása alatt állók?
Részlet a válaszából: […] ...Arendelet 1. § (1) bekezdése alapján áll fenn az elő­zetes piaci konzultáció alkalmazásának kötelezettsége, mely minden, a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérő vonatkozásában értendő az alábbiakban meghatározott feltételekkel. Ezt szigorítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.
1
2
3
20