Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet két esetben tesz említést a pótmunka értelmezését is tartalmazó, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendeletről (Épkiv.).A 4. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 191/2009. Korm. rendeletben (a továbbiakban: Épkiv.rendelet) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében erendelet rendelkezéseit a Kbt.-ben és a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Eljárás teljesítés alatti értékhatár-túllépésnél

Kérdés: Ha még épp hogy a közbeszerzési értékhatár (15 millió + áfa) alatt szerződünk felújításra, és – amint az régi épület felújításakor előfordul a felújítás kellős közepén – felmerülnek olyan, előre nem látható többletmunkák, amelyek miatt az értékhatár fölé csúszna a felújítás díja, akkor elvileg mi a teendő? A támogató önkormányzat egy fix összeget ad át, minden pluszköltség az ajánlatkérőt terheli, aki nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Nettó 14,36 milliós lesz a szerződés és az önkormányzat hozzájárulása 74,93 százalék. Ha pótmunka lesz, akkor az önkormányzat hozzájárulása csökken, a támogatott szervezeté nő, de előfordulhat, hogy átlépi a nettó 15 milliós határt. Okoz-e ez problémát, kell-e közbeszereztetnünk ebben az esetben? Hibázott-e az ajánlatkérő? (Más támogatást nem kapott.)
Részlet a válaszából: […] ...meddigpályázni, azaz a hatálybalépés a 75 százalék vonatkozásában bizonytalan,amennyiben az ajánlatkérő egyébként nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Esetünkbena támogatási szerződést most kötötték meg, tehát már a 75 százalékos szabályvonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Soron kívüli javítás, hibaelhárítás és a közbeszerzési eljárás kapcsolata

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson megnyert építési beruházás során előre nem látható okok miatt meghibásodás, rendkívüli esemény (csőtörés, épületsüllyedés stb.) fordulhat elő. A kivitelező a károk megelőzése érdekében a javítási, hibaelhárítási munkát – pótmunkaként – soron kívül elvégzi. Kell-e ilyen esetben a meghibásodás, illetve hibaelhárítás miatt elvégzett pótmunkákra utólag közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor, ha a meghibásodási kár nem a kivitelező munkájából adódik?
Részlet a válaszából: […] ...módon legkörültekintőbben kell eljárnia, azaz a hiba okát minél hamarabb elhárítania. Azonban az ezzel kapcsolatos pótmunkák már a Kbt. hatálya alá esnek, tehát a legszükségesebb hibaelhárítási munkák elvégzését követően, a Kbt. 125. § (2) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Irányadó jogszabály a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződésekhez kapcsolódó pótmunkák, pótköltségek vonatkozásában

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződéseknél, amennyiben pótmunka, avagy pótköltség merül fel, az új vagy a régi közbeszerzési törvényt kell-e alkalmazni építési beruházás esetén – figyelemmel a Közbeszerzési Levelek 20. és 139. kérdésére adott válaszokra is?
Részlet a válaszából: […] ...Levelek 1. számában, a 20. kérdésre adott válaszban a fentieknek és a kérdés jellegének is megfelelően az szerepel, hogy a régi Kbt. hatálya alatt indított eljárásokra, illetve beszerzésekre akkor is a korábbi jogszabályt kell alkalmazni, ha a beszerzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.