Késedelmi kötbér beszámítása

Kérdés: A szerződésben előírhatjuk jogszerűen, hogy a késedelmi kötbért levonjuk a végszámlából?
Részlet a válaszából: […] A megkötött szerződésekre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni [Kbt. 2. § (8) bekezdés]. A Kbt. szabályai kógensek, ezektől a szabályoktól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben maga a Kbt. kifejezetten megengedi az eltérést [Kbt. 2. § (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Lejárt keretmegállapodás módosítása

Kérdés: Keretmegállapodást kötöttünk nyomdai kellékanyagok szállítására 2021. januárban. A keretmegállapodás 2023. november 30-ig tart. A mostani tervezési adatok szerint a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség nem fog kimerülni, ezért szeretnénk a megállapodást meghosszabbítani 6 hónappal. A pénzügyi vezetőnk előzetesen jelezte, hogy miután a 2024-es költségvetési évre vonatkozó költségvetés, amelynek részét képezi a közbeszerzési terv is, csak 2024. I. negyedévben kerül majd elfogadásra, nem áll módjában a fedezetről nyilatkozni. Nyilatkozat hiányában meghosszabbítható a keretmegállapodás?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásokra a Kbt.-nek a szerződésekkel kapcsolatos Ötödik részét kell alkalmazni, így a keretmegállapodások módosítására a 141. § (2), (3), (4) és (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.A hivatkozott rendelkezéseket áttekintve, úgy ítéljük meg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Jóteljesítési biztosíték kikötésének lehetősége alvállalkozónál

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően helyesen járok-e el, ha építési beruházás nemzeti nyílt eljárás nyerteseként jóteljesítési biztosítékot kötök ki az alvállalkozómmal kötött szerződésemben, figyelemmel a 322/2015. Korm. rendelet, illetve a Kbt. szabályaira úgy, hogy az ajánlatkérő nem írta elő a közbeszerzési dokumentumokban a biztosítékot sem a nyertes ajánlattevő felé, sem alvállalkozója felé, és nem tiltotta meg az alvállalkozókkal kötött szerződésben történő alkalmazását sem?
Részlet a válaszából: […] ...§-a egyértelműen az ajánlatkérő és az ajánlattevő között kötendő szerződés tartalmára vonatkozóan határoz meg kötelezettségeket. A Kbt. 134. § (2) bekezdése a tartalékkeret mértékét korlátozza, míg a (7) bekezdés a hibás teljesítéssel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Megszűnt szerződés módosítása

Kérdés: A D. 35/2023-as ügyben miért a 19. § sérelmét állapítja meg a jogorvoslati fórum, amikor valójában egy megszűnt szerződésről van szó és annak a módosításáról?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügy hivatalból történő kezdeményezéssel indult. Figyelemmel arra, hogy a Kbt. 2. § (8) bekezdése alapján alkalmazandó Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:3. § a) pontja szerint a kötelem megszűnik a szolgáltatás teljesítésével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Alvállalkozók kifizetése

Kérdés: Építési beruházáshoz kapcsolódó tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén is van lehetőség az alvállalkozó "közvetett" kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban irányadó kifizetési szabályokat a Kbt. és az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

In-house szerződés módosítása

Kérdés: Egy in-house módon megkötött építési szerződésre vonatkozik-e a Kbt. 141. §-a, és/vagy az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra vonatkozik, hogy az in-house szerződésekre, amelyek kivételi körként kerültek be a Kbt.-be, alkalmazandók-e a szerződésmódosításra irányuló szabályok, figyelemmel arra, hogy valójában a szerződés létrehozatalát a Kbt. szabályozza.Az alábbiakban a Kbt. in-house...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Szerződés megszüntetése vis maior körülményekre hivatkozással

Kérdés: Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?
Részlet a válaszából: […] Először is azt kell megvizsgálni, hogy a nyertes ajánlattevő által jelzett problémakör nem küszöbölhető-e ki a szerződés megfelelő módosításával, hiszen a feleknek elsődlegesen erre, és nem a jogviszony felszámolására kellene törekedniük. A Kbt. a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Szerződések megszűnése a 430/2022. kormányrendelet alapján

Kérdés: A 430/2022. kormányrendelet szükségessé teszi a szerződések megszüntetését, azonban nem világos, hogy azokat is meg kell-e szüntetni, amelyek nem érik el évente a 20 millió forintot? Milyen eljárás követendő abban az esetben, ha 20 millió forint alatti összegre módosították korábban a felek a szerződéses értéket?
Részlet a válaszából: […] A kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek megszűnéséről, továbbá miniszteri jóváhagyásáról szóló 430/2022. kormányrendelet definiálja, amit a rendelet szerződés alatt ért. Az alábbi igen részletes szabálynak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Számítási hiba ajánlatkérő előírásától eltérő javítása

Kérdés: A számítási hiba javítása során az ajánlatkérő leírta a végeredményt, amire javítanunk kell, de ez a végeredmény semmilyen módon nem jön ki számításaink során. Mi magunk is elszámoltuk, de úgy tűnik, az ajánlatkérő is. Ilyenkor mi a teendő? Írjuk a hibás számot, aminek semmi értelme?
Részlet a válaszából: […] ...vétette, a jogszabály a továbbiakban ezt a felelősséget az ajánlatkérőre telepíti, aki egyedül számítja ki a megfelelő mértéket. Eleve olyan hibát javíthat csak, mely egyértelműen az ajánlattevő által vétett számítási hiba eredménye. A Kbt. 71. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. §-a több jogalapot is meghatároz, miközben nem állít fel hierarchiát a jogalapok között.A 141. § (2) bekezdés b) pontja a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül teszi lehetővé csak az ellenérték módosítását szolgáltatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
1
2
3
22