Nyilatkozat tényleges tulajdonosról

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) alpont tekintetében nyilatkozni kell, hogy az ajánlattevő olyan társaságnak minősül-e, amelyet jegyeznek vagy nem jegyeznek szabályozott tőzsdén; amennyiben nem jegyzik szabályozott tőzsdén, a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevét és állandó lakcímét be kell mutatni, illetve amennyiben nem rendelkezik tényleges tulajdonossal, erről szóló nyilatkozat becsatolása kötelező. Hogyan kell nyilatkozni abban az esetben, ha az ajánlattevő 100 százalékos tulajdonosa egy külföldön bejegyzett cég, illetve ennek a cégnek is egy másik gazdasági társaság a 100 százalékos tulajdonosa, azonban ennek a cégnek van tényleges, természetes személy tulajdonosa? Véleményünk szerint ebben az esetben azt kell nyilatkozni, hogy rendelkezik tényleges tulajdonossal, hiszen bárhogy is nézzük, az ajánlattevő anyavállalatának az anyavállalata rendelkezik tényleges tulajdonossal, aki természetes személy. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,– az a természetes személy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Erőforrás-értelmezés a Ptk. alapján

Kérdés: Egy erőforrással kapcsolatos kérdéssel fordulok Önökhöz, mellyel kapcsolatban várom szíves véleményüket. Ha "A" cégnek a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyása áll fenn "B" cégben, akkor csak "A" cég lehet erőforrása "B" ajánlattevőnek, vagy lehet fordított is a felállás, vagyis "A" ajánlattevőnek lesz erőforrása "B" cég?
Részlet a válaszából: […] Mindkét megoldás elfogadható. Ennek oka, hogy a Kbt. 4. §-aértelmében– 3/D. erőforrást nyújtó szervezet: az a szervezet vagyszemély, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződésteljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást biztosít;– 3/E....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Kártérítési felelősség anyavállalat hibája esetén

Kérdés: Hogyan alakul a megrendelő kártérítési felelőssége akkor, ha a szerződésben foglalt, megrendelőt terhelő feltételek, kötelezettségek teljesítése a megrendelő anyavállalata hibájából hiúsult meg?
Részlet a válaszából: […] ...nem egyeztek meg, az ajánlatkérő ajánlattevővel szemben a közöttükmegkötött szerződés és további elemek tekintetében a Ptk. szerint felel. Ha azanyavállalat felelőssége egyértelműen tetten érhető, akkor feltehetően nemperes úton kerül sor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Megrendelő felelőssége anyavállalata hibájából történő meghiúsulás esetén

Kérdés: Hogyan alakul a megrendelő kártérítési felelőssége akkor, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben foglaltak a megrendelő anyavállalata hibájából hiúsultak meg?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett kártérítést. Figyelemmel arra, hogy a kérdésből a felelősségiviszonyok nem tűnnek ki, konkrét válasz arra nem adható. A Ptk. kárfelelősségrevonatkozó rendelkezéseit kell a feleknek alkalmazniuk megállapodásuknakmegfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Uniós anyavállalat mint referenciaszolgáltató

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az alkalmassági feltételek között meghatározott számú és értékű referenciát vár el, és az új alapítású cég ajánlattevő a kiírás feltételeit ezért nem tudja teljesíteni, alkalmatlannak minősíthető-e, ha referenciaként az Európai Unió valamely tagállamában honos anyavállalata referenciájával teljesíti az alkalmassági feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásokban. Válaszunkban – a Közbeszerzési Levelek3. számában, a 92. kérdés elemzésénél – a vonatkozó jogszabályok (Kbt., Ptk.,Gt.) ismertetése mellett, azokkal összhangban úgy foglaltunk állást, hogytermészetesen erre lehetőség van. Ez a vélemény egyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.