Egyoldalú szerződéses feltételek előírása

Kérdés: Előírhatjuk-e az alábbi rendelkezéseket a közbeszerzési szerződésben?
1. A Megrendelő az érvényesíthető kötbért elsősorban a jótállási vagy teljesítési biztosítékból elégíti ki. Amennyiben a biztosíték(ok) összege nem fedezi az érvényesíthető kötbér mértékét, a Megrendelő jogosult a kötbért a Vállalkozó számlájáról letiltani.
2. Amennyiben a Vállalkozó a jótállási biztosítékot az előírt tartalomban, az előírt módon és összeg igazolásával nem küldi meg vagy nem adja át a Megrendelőnek a műszaki átadás-átvételi igazolás kiadásának napjával, a Megrendelő jogosult a jótállási biztosíték összegét a Vállalkozó számlájáról letiltani, és ezt jótállási biztosítékként kezelni a Megrendelő bankszámláján. A Vállalkozó köteles a Megrendelő részére, a Vállalkozó jelen szerződésben megjelölt fizetési bankszámlájának terhére, a biztosíték(ok) határidőben történő meg nem fizetése esetére, a letiltás foganatosítása érdekében banki felhatalmazást adni, legkésőbb a szerződés hatálybalépésének időpontjáig.
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakban kifejezetten közbeszerzési szempontból válaszolunk, véleményünket a Ptk. vonatkozásában nem részletezzük. Gondolunk itt például "számláról való letiltás" helyett "beszedési megbízás" alkalmazására.A Kbt. nem tér ki részletesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Eljárás ajánlatkérő nemteljesítése esetén

Kérdés: Egyre több hírportálon olvasható, hogy a közbeszerzési szerződések ellenértékét nem fizetik ki a szerződött ajánlattevőnek. Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...esetében – ezen törvényi lehetőséghiányában – bírósághoz lehet fordulni a szerződéssel kapcsolatos jogvitatekintetében – a Ptk.-ra hivatkozással – annak érdekében, hogy bíróságállapítsa meg az ajánlatkérő fizetési kötelezettségét, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Fizetési késedelem

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő a számla esedékességét követő 80 napon túl nem fizet? Emiatt a számla faktorálására sincs lehetőség, és jelentős kárunk keletkezik. Ilyen esetben is öt év az elévülési idő?
Részlet a válaszából: […] ...22. § (1) bekezdés szerinti szervezet, azaz államigazgatásiszerv, minisztérium, önkormányzat. Késedelmes fizetés esetén a Ptk. 301. §-a szerint késedelmikamat jár az ajánlattevőnek. Alapesetben a kamat rendeltetése az, hogy akésedelmes fizetésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] ...tehát az ajánlati biztosíték visszafizetése nemcsak a Kbt. szerintiesetekre érvényes a fenti, ötödik bekezdés szerint, hanem a Ptk. általánosszabályai értelmében jár vissza a befizetőnek. Nem terhelhető a biztosíték a fenti, utolsó bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozza az ajánlatkérőszerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy akésedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdéseibenfoglaltaktól a jogosult terhére tér el;– az ajánlatkérő a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Bankgarancia-meghatározások

Kérdés: A Kbt.-ben vagy valamely jogszabályban meg van-e határozva, hogy mit tartalmazzanak az alábbi igazolások: ajánlati bankgarancia, teljesítési bankgarancia, jótállási bankgarancia?
Részlet a válaszából: […] ...részére, ha aszerződést nem köti meg.Mint az a fentiekből látható, a Kbt. nem határozza meg abankgarancia fogalmát, e meghatározást a Ptk.-ban találhatjuk meg. E szerint abank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek – ígykülönösen bizonyos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti eltérésekkel kell a (4)bekezdésben foglaltakat alkalmazni.A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekreegyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.A kérdéshez kapcsolódóan utalunk arra, hogy a Kbt. 47. címe- 307-308. §-aiban – tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.