23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel
Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
2. cikk / 23 Eredménytelen eljárás magas ár miatt
Kérdés: Mikor alkalmazható az az új szabály, ami 2023. 09. 01-én lép hatályba, és lehetővé teszi, hogy nagyon magas ár miatt is érvénytelenné nyilváníthatom az ajánlatot? Mi a helyzet, ha a másodiknak alacsonyabb az ára, és az a mérték már elfogadható számomra?
3. cikk / 23 Tárgyalások lefolytatásának mellőzhetősége
Kérdés: Milyen módon van lehetőségem kifogásolni, hogy az ajánlatkérő annak ellenére, hogy tárgyalásos eljárást folytatott le, mégis úgy döntött az eljárás során, hogy nem tárgyal? Esetünkben nem uniós projektről van szó, magasabb árat adtunk, mert számítottunk a későbbi tárgyalásokra. Van-e lehetőség az eljárástípus fenntartását kérni az ajánlatkérőtől? Hiszen így nem etikus eltekinteni a tárgyalástól.
4. cikk / 23 Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága
Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
5. cikk / 23 Mentesülés az ajánlat értékelésének kötelezettsége alól
Kérdés: Kötelező-e elvégezni a bírálatot olyan ajánlat esetében, amelynek a nettó ajánlati ára meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet (az ajánlatkérő nem tud pótlólagos fedezetet biztosítani), vagy a Kbt. 114. §-ának (8) bekezdése alapján nem lenne lehetőség szerződéskötésre? (Mindkét esetben "ránézésre" egyértelmű, hogy az ajánlattevővel semmiképpen nem kerülhet sor szerződéskötésre, így a hiánypótlás, felvilágosításkérés, illetőleg egyéb eljárási cselekmények felesleges adminisztratív tehernek tűnnek mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő számára.)
6. cikk / 23 Becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb árajánlat elfogadása
Kérdés: Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb ajánlatot, az ajánlattevő megfelelő indoklása esetén, ha az ajánlati ár nagyobb a fedezetnél?
7. cikk / 23 Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban
Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
8. cikk / 23 Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása
Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
9. cikk / 23 Tárgyaláson meg nem jelenés következményei
Kérdés: Tárgyalásos eljárás esetén a tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő eredetileg beadott ajánlatát kell-e elfogadni, esetleg ki kell zárni? (A felhívás nem tartalmaz olyan feltételt, ami a személyes megjelenésre vonatkozik.)
10. cikk / 23 Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?