Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...36. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében:– nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Becsült érték számítása közös támogatási projekt esetén

Kérdés: Amennyiben közös támogatási projektünk van, de egyedileg szerzünk be, kivéve a projekt egy beszerzését, ahol közös ajánlatkérés történik, a becsült értéket hogyan kell számítani? A Hatósági útmutató szerint a közös projekt közös beszerzését nem kell egybeszámítanom azokkal a beszerzésekkel, melyeket a projekt keretében egyedül én mint ajánlatkérő szerzem be, és nem a többiekkel közösen? Ez esetben hol van itt projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] ...egy eljárás keretében kívánják megvalósítani, azok becsült értékét jogszerűen nem bonthatják részekre, függetlenül a részajánlattétel lehetőségének biztosításától."A fentiek egyben azt is jelentik, hogy a részekre bontás tilalmával már akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Ajánlat fenntartásának lehetősége Dinamikus Beszerzési Rendszerben

Kérdés: Dinamikus Beszerzési Rendszerben az egyes jelentkezők, miután bekerültek a DBR-be, és az első ajánlatukat megtették, van-e lehetőség arra, hogy fenntartsák ajánlatukat, és az ezt követő ajánlatkérésekre ne válaszoljanak? Így az ajánlatkérő figyelembe tudná venni ajánlatukat a későbbiekben is anélkül, hogy erőfeszítést kellene kifejteniük az ajánlattevőknek, míg az ajánlatkérő részéről kevesebb adminisztrációval járna az ajánlatkérés, értékelés folyamata.
Részlet a válaszából: […] ...egyes ajánlattétel során aktívan kell az ajánlattevőknek ajánlatukat megtenniük. Amennyiben az előző ajánlattétel mértékével azonos a következő ajánlati felhívásra tett ajánlat is, lehetőség van visszahivatkozni az elektronikus katalógusra, vagy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Előzetes piaci konzultáció megtartásának módja

Kérdés: Az előzetes piaci konzultációt megtarthatjuk-e úgy, hogy meghirdetjük a honlapunkon a tájékoztatót, meghívjuk azokat, akik általában jelentkezni szoktak az eljárásainkra, és válaszolunk a kérdéseikre? (Úgy látjuk, ez is sokat segíthet az eljárás előkészítésében.)
Részlet a válaszából: […] ...minden szükséges intézkedést – különösen a releváns információk közlését a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását – megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Előzetes ajánlattétel Dinamikus Beszerzési Rendszerben

Kérdés: Lehet-e előzetes ajánlatot tenni Dinamikus Beszerzési Rendszerben?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes ajánlattétel kifejezést valóban alkalmazza a DBR-ben a gyakorlat, de mindez az előkészítés szakaszában az indikatív árajánlatra vonatkozhat, tehát nem a részvételi szakaszban tett előzetes árajánlat értendő alatta. Mindennek azért van jelentősége, mert a DBR-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Becsült érték megállapítása építési engedélyhez nem kötött fejlesztések esetén

Kérdés: Egy támogatott szervezet építési beruházást kíván megvalósítani. A beruházás keretében energiahatékonysági fejlesztést (nyílászárócsere, szigetelés stb.), valamint megújuló energiát hasznosító műszaki berendezés (például napelem vagy napkollektor) telepítését tervezi. A fejlesztések nem építési engedélyhez kötött tevékenységek. A Kbt. alapján a becsült értékbe számítandók-e ezek a fejlesztések?
Részlet a válaszából: […] ...a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni;– ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, a közbeszerzés becsült értékébe minden rész értékét be kell számítani;– az építési beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásindítás esetében.A Kbt. 137. §-ának (2) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Becsült érték és az ajánlattevő árbevételének vizsgálata

Kérdés: Reális-e az ajánlatkérő részéről, hogy egy egymilliárdos volumenű munkát egymilliárd forint árbevétel alatti cégeknek hirdet meg? Mi vezérli az ajánlatkérőt a kiírás során arra, hogy két darab eljárásra bontott félmilliárdos munkából kizárjon egymilliárd feletti céget? Jogilag lehet-e, illetve Önök szerint egyáltalán van-e értelme előzetes vitarendezést kérni ehhez hasonló ajánlatkérés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...van ezzel a megoldással a nagyobb ajánlattevőket kizárni a versenyből. Nem lehet ugyanakkor alapelvi sérelemre hivatkozni, mert a részajánlattétel lehetőségének egyidejű biztosítása is a kisebb ajánlattevőknek kedvez elvileg – bár ebben az esetben külön eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

251. § (2) bekezdés értelmezése különös egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 261. § (1) bekezdése szerint a különös egyszerű eljárásban alkalmazni kell – többek között – a 251. § (1)-(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a 25 millió forintot, építési beruházás esetén a 80 millió forintot el nem érő beszerzések esetén elég három ajánlattevőnek megküldeni a felhívást. A különös egyszerű eljárás értékhatárai árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 50 millió forint, építési beruházás esetén 100 millió forint. A különös egyszerű eljárásban a 251. § (2) bekezdésnek nincs értelme, vagy ez felülírja az értékhatárokról szóló útmutatót?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti esetben – bizonyos értéksávban – megengedi, hogy azajánlatkérő hirdetmény közzététele helyett három ajánlattevő ajánlattételretörténő felhívásával folytasson le egyszerű eljárást. A különös egyszerűeljárás szabályainál a törvény 261...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Új ajánlatkérés tárgyalásos eljárás második fordulójában

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban veszünk részt. Az ajánlatkérő a második fordulóra csökkentette a példányszámot, és új ajánlatot kért annak megfelelően. Ez jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg – a hirdetményközzétételével induló tárgyalásos eljárásban – az ajánlatkérőnek azajánlattételi szakaszra vonatkozóan a törvény 108. § (1) bekezdése és a 121. §(6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.
1
2
3