Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás előkészítésében – 5. § (5) bekezdése.A Kbt. 49. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében – dokumentációt, versenypárbeszéd esetén ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...elkészítésében olyanszemély, aki összeférhetetlen. Mindenkit, akivel valaha kapcsolatban voltakvagy vannak, nincs lehetőség kizárni az ajánlattételből, ezért a gyakorlatban,ha kiderült az összeférhetetlen helyzet, a tagok lecserélték. Abíráló­bizottsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Nagykereskedelmi vállalkozás ajánlattételkor köteles-e bevonni alkatrészgyártót alvállalkozóként (akár 10 százalék alatti, akár e mérték feletti), valamint minden egyes gyártót bevonni vegyes pótalkatrész-pályázatban?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó definíciója értelmében főszabályként agyártó, akár alkatrész, akár a végtermék gyártója, nem tartozik ebbe a körbe.A közbeszerzési törvény 4. §-ának 2. pontja értelmébenalvállalkozónak minősül az a szervezet vagy személy, amely vagy aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Szállító minősítése

Kérdés: Mi ajánlattevőként a teljesítést úgy oldjuk meg, hogy megrendeljük a szállítandó, szerződésbe foglalt árut a gyártól, és azt a gyár leszállítja, de egyből az ajánlatkérő raktárába. Ehhez a gyár igénybe vesz szállítócéget, de nem mi – ajánlattevő – rendeljük meg a szállítást a speditőrtől, hanem a gyár. Ez alapján mi úgy gondoljuk, hogy a szállítócég nem a mi alvállalkozónk, hiszen nem mi állunk vele szerződésben, nem mi bízzuk meg, és nem mi fizetjük, hanem a gyár. Természetesen részt vesz a teljesítésben, de nem velünk van közvetlen kapcsolatban. Alvállalkozónak számít-e a szállító?
Részlet a válaszából: […] ...válaszban egyben feltételezzük, hogy nincs szükség aszállító referenciájára stb. az ajánlattétel során. A válasz megadásához vegyüka Kbt. 4. §-ának alvállalkozóra vonatkozó szabályát.A 4. § 2. pontja szerint alvállalkozó az a szervezet vagyszemély, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Alvállalkozó "cseréje"

Kérdés: A Kbt. szerint van lehetőség az alvállalkozó cseréjére, így javasolt mindenképpen bevonni egy alvállalkozót, arra az esetre, ha szükség lenne a végrehajtás során új vagy másik szakértelemre. Ez a megoldás csak 10 százalék feletti alvállalkozóra vonatkozik, aki az alkalmasságban segít, vagy 10 százalék alattira is, akit a teljesítésbe vonok be? Van lehetőségem külső szakértőt (10 százalék alatti alvállalkozó) cserélni akkor, ha az alkalmassági kritériumoknak megfelel az új bevonni kívánt szakértő? Továbbá házon belüli (ajánlattevőnél munkaviszonyban álló) szakértőt kicserélhetek-e külső szakértőre?
Részlet a válaszából: […] ...kell értékelni.A 88. § (1) bekezdés a)-b) pontja alapján az ajánlat érvénytelen,ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot az ajánlati felhívásbanelőírt határidőre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.