Információkérés előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében az ajánlatkérő kiosztott egy dokumentumot, melyre várja a visszajelzésünket. Nem világos számomra, hogy ez része-e az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...is feltölteni az adott eljárás dokumentumai közé.Nem világos, hogy ezzel mi az ajánlatkérő célja, vélhetően valóban érdeklődik az ajánlattevők véleményével kapcsolatban, de álláspontunk szerint nem jár el jogszerűtlenül az ajánlatkérő, ha minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Bírálóbizottság véleménykialakításának folyamata

Kérdés: Megfelelő-e az a gyakorlat, ha a bírálóbizottság szavaz, és egyszerű többséggel alakítja ki a véleményét? Mi a helyzet abban az esetben, ha három szakértelem leszavazza a negyediket, azaz például a műszaki szakértelemmel rendelkezőnek az a véleménye, hogy nem jó az ajánlat? Csak a négy szakértelem egyetértésével lehet nyertest hirdetni?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat a beszerzés tárgyához értő tagnak vagy eljárásba bevont személynek azért nem felel meg, mert tapasztalatai szerint az érintett ajánlattevő nem fog tudni teljesíteni, vagy álláspontja szerint nem jó az ajánlat, annak ellenére, hogy megfelel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...előnyei, úgy a Kbt. 97. § szerint kell eljárni az alábbiakszerint. "Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevőkérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általatett ajánlathoz viszonyított előnyeiről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...bemutatásával elő kívánja segíteni, hogy az ajánlatkérők abeszerzési igényüknek leginkább megfelelő módszer(eke)t választhassanak, azajánlattevők pedig az ajánlatkérő által választott módszer(ek) alapjánátlátható módon ellenőrizni tudják a megajánlásaikra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéssel összefüggésben talán az egyikleglényegesebb előírás, hogy ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kellmegítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt az ajánlatkérő előírta – aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Bírálati lapok száma

Kérdés: Elegendő-e, ha egy indokolással ellátott bírálati lap van egy adott közbeszerzési eljárásban, és azt a bírálóbizottság minden tagja aláírja, vagy valamennyi bizottsági tag önálló bírálati lapot kell, hogy kiállítson?
Részlet a válaszából: […] ...nem elegendő az egy darab bírálati lap,annak ellenére, hogy a bírálóbizottság tagjai számának megfelelő többi laphiányát ugyan az ajánlattevők valószínűleg nem fogják kifogásolni, azonban egyesetleges jogorvoslati eljárás esetében a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásban – értve az eljárás fogalma alatt a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (2) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.