Tartozás ledolgozása súlyos szerződésszegést követően

Kérdés: Közműfejlesztés építési beruházás nyertes ajánlattevője a vállalkozói szerződés alapján 30% előleget kapott. A teljesítés során két részszámla lett kifizetve. Az előleg, valamint a három részszámla összege a teljes vállalkozói díj 82%-a volt. A vállalkozó azonban a 3. részszámla kifizetését követően levonult a munkaterületről, és félbehagyta a beruházást. Az önkormányzat által felkért szakértő megállapította, hogy a beruházás készültségi foka 62%-os. Az önkormányzat felszólította a vállalkozót, hogy a készültségi foknak megfelelően ismeri csak el a teljesítést, és a korábban kifizetett összeg és a készültségi fok közötti különbözetet kéri visszafizetni. A vállalkozó erre nem volt hajlandó, így az ajánlatkérő bírósághoz fordult. A bírósági eljárás során a vállalkozó egyezségi ajánlattal állt elő, miszerint a tartozását "ledolgozza", vagyis nem pénzben teríti meg a tartozást, hanem "természetben". Érinti-e ez a megoldás az eredeti közbeszerzési eljárás alapján megkötött vállalkozói szerződést? Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy tud munkát adni a vállalkozónak, de ennek értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri, hogyan kezelhető ez közbeszerzés szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Az eredeti vállalkozói szerződés súlyos szerződésszegéssel ért véget, melyet az ajánlatkérőnek szankcionálnia kell. Egyrészt kötbérezni, másrészt az előleget visszakövetelni. További lehetőség, hogy a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pont alapján a későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása

Kérdés: Létrehozható-e új DBR azonos ajánlatkérő tekintetében, ugyanazon tárgyban és feltételekkel abban az esetben, ha korábban már felállított rendszer részvételi szakasza lezárult, azonban az ajánlattételi szakaszban konkrét közbeszerzési eljárás során nem valósítja meg valamennyi – a DBR létrehozására vonatkozó felhívásában szerepeltetett – kategóriát, mivel a részekre bontást kizárta a részvételi felhívásban? Amennyiben igen, akkor a folyamatban lévő ajánlattételi szakasz (konkrét közbeszerzési eljárás) lezárását megelőzően jogszerűen megteheti az ajánlatkérő? A DBR létrehozása esetén milyen részletezettségűen kell megadni a közbeszerzés tárgyát, abban az esetben, ha az ajánlatkérő kategóriákat határoz meg? A DBR létrehozását követően, a konkrét beszerzési igény felmerülésekor (ajánlattétel megküldése) van-e lehetősége az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát, teljes mennyiségét úgy meghatározni, hogy az adott esetben több kategóriát is érint? Amennyiben a DBR létrehozása során a műszaki szakmai alkalmasság nem kategóriánként került meghatározásra – a Kbt. 106. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétben –, mit tehet az ajánlatkérő a részvételi szakasz lezárását követően?
Részlet a válaszából: […] ...kategóriákhoz más-más alkalmassági követelményt rendelt, úgy valóban gondot jelent, hogy az egyes kategóriák vonatkozásában más-más ajánlattevői kör indulhat a közbeszerzési eljárásban.A közbeszerzési tárgyat olyan bonyolultságban kell megadni, ahogyan azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Jogutód társaság közbeszerzési kötelezettsége

Kérdés: Jogutódlással beolvadt társaságunkba az egyik leányvállalatunk. Mi közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, a leányvállalatunk viszont nem volt az. Kérdésünk arra irányul, hogy a leányvállalat mint jogelőd társaság által megkötött és jelenleg is hatályos gépjárműjavítási és -karbantartási szerződést módosíthatjuk-e oly módon, hogy azt kiterjesztjük a saját tulajdonú autóinkra? A szerződés nem közbeszerzési eljárás eredményeképpen jött létre. Jelen esetben kell-e alkalmazni a Kbt. 139. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...módosításával nem valósítható meg, arra közbeszerzési eljárást kell a jogutód társaságnak lefolytatnia, és az eljárásban nyertes ajánlattevővel lehet szerződést kötni.(Kéziratzárás: 2023. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Fedezetemelés lehetősége a megadott keretösszeget meghaladó ajánlati árak esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésnél az ajánlati felhívásban előírta, hogy keretszerződést köt a felhívásban meghatározott keretösszeg erejéig, és a megadott mennyiségek csak tájékoztató jellegű mennyiségek. A bontási jegyzőkönyv szerint a beérkezett ajánlati árak az előírt keretösszeget meghaladják. Ebben az esetben fedezetemelés szükséges ahhoz, hogy az eljárás eredményes legyen, vagy az ajánlatkérő megkötheti a szerződést a felhívásban megadott keretösszegre?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő. Amennyiben bizonytalan a mennyiség, ennek megfelelően érdemesebb a keretmegállapodást követően keretszerződést kötni egy ajánlattevővel, és lehívási kötelezettséget vállalni részben. Így elkerülheti az ajánlatkérő azt a vitás helyzetet, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Versenyeztetés formája értékhatár alatti beszerzéseknél

Kérdés: A 15 millió forint alatti beszerzéseknél melyik jogszabály írja elő, hogy már nem kell rotált ajánlattevői körrel dolgoznia az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő dönti el. Mivel a korábbi szabályok valóban tartalmaztak arra vonatkozó kötelezettséget, hogy változó potenciális ajánlattevői kört hívjon meg az ajánlatkérő, így jelenleg ez a szabály már nem érvényesül. Ettől függetlenül, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Független akkreditált közbeszerzési tanácsadói szolgáltatás központosított közbeszerzési körbe vonása

Kérdés: A központosított közbeszerzésről szóló új szabály szerint központosítják a független közbeszerzési tanácsadói szolgáltatást. Ez pontosan kire vonatkozik és főleg milyen tevékenységre? Például ajánlattevőt támogathatok tovább? Szakvéleményt írhatok egy közbeszerzési kötelezettség kapcsán? Vagy gyakorlatilag minden szerződésem megszűnik, amit az ajánlatkérőkkel kötöttem FAKSZ-ként?
Részlet a válaszából: […] ...a kötelezettség tehát a fentiek szerint a nem FAKSZ-köteles eljáráshoz kötődő járulékos szolgáltatások igénybevételét. Továbbá az ajánlattevők esetében sem releváns a kérdés. Összességében tehát továbbra is lesz lehetőség nem központosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Bírságkiszabás az ajánlattevővel szemben szerződéses érték közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Bírságolható-e az ajánlattevő, ha nem volt tisztában azzal, hogy a folyamatos szerződésmódosítások során a közbeszerzési értékhatárt elérték a szerződéses értékek? (Ugyanis a becsült érték számítása eltért a szerződés során fizetett díj mértékétől.)
Részlet a válaszából: […] ...esetben egyedi döntés szükséges, de a kérdés alapján valójában azt feszegeti az érdeklődő, hogy hol van az a határ, ahol az ajánlattevőben fel kell, hogy merüljön, hogy valójában fennáll a közbeszerzési kötelezettség. Az ajánlattevő ugyanis nem alkalmas a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Megbízási jogviszonyban alkalmazott szakértő részvétele közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az a szakértő, akit megbízási jogviszonyban alkalmazunk vagy fogunk alkalmazni nyertes eljárás esetén (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, azaz nem egyéni vállalkozó), alvállalkozónak minősül-e a közbeszerzési eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] ...válasz megadása során induljunk ki az alvállalkozó definíciójából. Az alábbiak szerint az ajánlattevő által bevont, a teljesítésben közvetlenül részt vevő gazdasági szereplőről van szó.A Kbt. 3. §-ának 10. pontja alapján, függetlenül attól, hogy jogi személyről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Hibás kiírás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Ajánlatkérőként elírtuk a felhívást, és keretmennyiségként az igényelt mennyiség tízszeresét kértük, miközben a becsült értéket az eredeti mennyiség alapján határoztuk meg. Felmerült, hogy a tárgyalás szakaszában csökkentjük a mennyiséget. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni,– az értékelés szempontjai vagy módszere...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...napra a szerződéskötést követően.A pontosított 28. § (1) bekezdés szerint tehát az ajánlatkérőként szerződő fél és a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés megkötését követően az árazott költségvetés tételei tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
1
2
3
6