6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Fordított értékelés alkalmazása DBR-ben
Kérdés: A DBR második, ajánlattételi részében alkalmazható a Kbt. 81. § (4), illetve (5) bekezdése?
2. cikk / 6 Minőségi paraméterek meghatározása a gyakorlatban
Kérdés: Sok esetben az értékelési szempontok kialakításánál (főleg szolgáltatás és építési beruházás során) gondot okoz az ún. "minőségi paraméterek" előírása a legjobb ár-érték arány kapcsán. A jótállás megajánlása általában nem elfogadott, pedig a hétköznapi életben is sokszor ez alapján részesítünk előnyben bizonyos megajánlásokat, és a jótállás, mint olyan, jellemzi is az elvégzett munka minőségét. Építési beruházásnál ez fontosabb lenne, mint például a megengedett "előteljesítés" versenyeztetése. Kényszermegoldásként gyakran előnyben részesítjük a képzettebb szakembereket (ami valójában nem javít a minőségen.) Van-e kialakult gyakorlat a témában?
3. cikk / 6 Aránytalanul alacsony ár értelmezése a gyakorlatban
Kérdés: Az eltörölt százalékos mérték meghatározása miatt az aránytalanul alacsony ár okán történő indokláskérés kapcsán várható-e egyértelmű iránymutatás (például a Közbeszerzési Hatóság részéről), arra vonatkozóan, hogy mi minősül aránytalanul alacsony árnak? (Kbt. 72. §.)
4. cikk / 6 Nyilatkozat árra
Kérdés: Ajánlatkérőként milyen ár esetében vagyunk kötelesek az ajánlattevőtől nyilatkozat bekérésére?
5. cikk / 6 Aránytalanul alacsony ár viszonyítási alapjának értelmezése
Kérdés: Mi értelme van a becsült értékhez mérni az aránytalanul alacsony árat, amikor a fedezethez képest sem volt reális kérdéseket feltenni?
6. cikk / 6 Szerződés érvénytelenségének (semmisségének) megállapíthatósága
Kérdés: A motorvonattender második elbírálása során a MÁV érvénytelenítette a Bombardier ajánlatát és kizárta, mivel kirívóan alacsony árat ajánlott az ajánlat bizonyos elemeire. Fellebbezés után a KDB helyt adott a panasznak, figyelemmel arra, hogy a régi törvény nem tartalmazta a kirívóan alacsony ár esetén a kizárás lehetőségét. Mivel a törvény az indoklás lehetőségét tartalmazta, de elfogadhatatlan indoklás esetére nem adott útmutatást, nem kellett volna a Ptk. megfelelő paragrafusát alkalmazni, amely szerint (nem pontosan idézve): a szolgáltatás, ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága esetén a szerződés érvénytelen? Ez ugyan még nem volt szerződés, de az ajánlatra épül a szerződés. Milyen álláspontot képvisel a Közbeszerzési Levelek Szerkesztősége ebben a kérdésben?
