Pénzügyi alkalmassági követelmény meghatározásának szabályszerűsége

Kérdés: A felhívásban pénzügyi alkalmassági követelményként határozták meg, hogy az elmúlt három lezárt üzleti évben nem lehet több mint kétszer negatív az adózás utáni eredmény. Lehet ilyen alkalmassági követelményt meghatározni? Ha az alkalmassági követelményt szabálytalanul határozták meg, mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett pénzügyi alkalmassági követelmény összhangban van a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet által meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság – a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során – kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszából: […] A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja csak a tevékenységüktől bíróság által jogerősen eltiltott (vagy tevékenységükben ugyanígy korlátozott) gazdasági szereplők vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Alkalmassági szempont előírása

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek egyértelműen el kell döntenie, hogy mit kíván vizsgálni, a teljes árbevételt, a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt vagy mindkettőt, melyre a 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének c) pontjában az alábbiak szerint ad lehetőséget:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Eljárás alkalmassági követelmény hiányos meghatározása esetén

Kérdés: Az alkalmassági követelmények köréből kimaradt a sorban állás hossza. Van-e lehetőség arra, hogy a dokumentációban jelezzük, vagy igazoláskor a standard harminc napot vegyük figyelembe, ami egyébként általánosan elfogadott?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének a) pontjában az alábbiak szerint írja elő a vonatkozó alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Külső szakember, leendő munkavállaló bevonása alkalmassági követelmények igazolására

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd később a szerződés teljesítésébe. Elegendő-e, ha rendelkezésre állási nyilatkozatot vagy megbízási szerződést csatol az ajánlattevő a leendő munkavállaló vonatkozásában, és nem jelöli meg kapacitást nyújtó szervezetként?
Részlet a válaszából: […] ...a leendő munkavállaló az eljárásban kapacitást biztosító szervezetnek minősül – hiszen csak ebben a formában vonható be az alkalmasság igazolásába -, nem lehet attól eltekinteni, hogy nevesítve is legyen, mint kapacitást biztosító szervezet. Attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági kritériumokat, valamint a bírálatiszempontokat az ajánlatkérő egyaránt az ajánlati felhívásban kötelesmeghatározni.A bírálati szempontok vonatkozásában a Kbt. a következőszabályokat tartalmazza.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban – mint azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.