9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben
Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
2. cikk / 9 Bírálóbizottság összeférhetetlensége
Kérdés: Az önkormányzat ingatlanügyeit a város megbízásával egy korlátolt felelősségű társaság bonyolítja le. Működési költségeit az önkormányzat biztosítja, melynek 10 százaléknál több más forrásból származó saját bevétele van. Az önkormányzat uniós pályázaton nagy összeget nyert építési beruházásra. Fenti korlátolt felelősségű társaság szeretne indulni bizonyos részekben a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként. Kérdésem, hogy az önkormányzat képviselő-testületéből delegált Közbeszerzési Bíráló Bizottság (Közbeszerzési Szabályzat szerinti) összeférhetetlen-e ebben az esetben, mivel saját cégről van szó? A bizottság egyik tagja a kft. felügyelőbizottságának elnöke.
3. cikk / 9 Egyszerű eljárás
Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
4. cikk / 9 Nyári Kbt.-változások és hatályuk
Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
5. cikk / 9 Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt
Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
6. cikk / 9 Saját referencia törvényi szabályozása
Kérdés: Van-e a valamilyen törvényi előírás, kikötés (én nem találtam) arra az esetre, ha az ajánlatkérő referenciát kér, akkor az ajánlattevő saját magáról adhat-e olyat?
7. cikk / 9 MBH-igazolás és tevékenységi kör összefüggése
Kérdés: Hiánypótlásra szólították fel a céget, és nem jutunk dűlőre az alábbi kérdésekben: Az egyik, hogy milyen esetben kell a Bányászati Hivatal igazolása? Nekünk a főtevékenységünk ingatlanüzemeltetés, de a tevékenységi körünkben szerepel a TEÁOR 4521 megjelölésű, épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése megnevezésű tevékenység. Mi az érintett projektben 10 százalék feletti alvállalkozóként (PPP-konstrukció) üzemeltetési tevékenységet látnánk el. Eddig egyetlenegy közbeszerzési pályázat során nem adtunk be bányászati hivatali igazolást, hiszen mi üzemeltetéssel foglalkozó cég vagyunk. Ezek szerint, ha benne van a tevékenységi körünkben az említett tevékenység, akkor minden esetben kell az MBH igazolása?
8. cikk / 9 Alkalmassági szempontok ingatlan beszerzésénél
Kérdés: Egy (egyedileg meghatározott) konkrét ingatlan tulajdonjogának megszerzésére (megvételére) irányuló közbeszerzési eljárásban mit kell (lehet) vizsgálni az ajánlattevő (például az ingatlan tulajdonosa) alkalmasságának vonatkozásában?
9. cikk / 9 Köztartozás kiemelésének lehetősége a kizáró okok közül
Kérdés: Amennyiben az ingatlan tulajdonosának APEH vagy VPOP, stb. tartozása van – nem lehet ajánlattevő közbeszerzési eljárásban – függetlenül attól, hogy esetleg ez az egyetlen ingatlan alkalmas a közbeszerzés tárgya megvalósítására. Gondolt-e erre a jogalkotó?